Magyar Építőipar, 1985 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 6. szám - Hajós György: 130 éve született Alpár Ignác
tész és az illetékes bankigazgató között, és Alpár lemondott a munkák tervezéséről és művezetéséről. Több mint egy évtizednek kellett eltelnie, hogy visszatérjen, és a megépített szárny átalakításával és kibővítésével 1918-ban kialakítsa az épület mai formáját. Pontosabban majdnem mai formáját, mert megtartotta a József Attila utca sarkán a Quittner által korábban tervezett kupolás felépítményt, ami sehogy sem volt összhangban a tympanon mögötti magas manzardtetővel. A negyvenöt év előtti sérülések utáni helyreállításnál ezt a kupolás saroképítményt eltávolították, ami az épület összmegjelenését kétségkívül javította. Az 1905. év folyamán írják ki a hágai Békepalota tervezésére szóló pályázatot. Húsz neves építészt külön is felkértek a pályázaton való részvételre. A magyar építészek közül egyedül Alpár Ignác volt a meghívottak között. A beérkezett 216 terv közül szűkebb bírálatra csak 44 terv került, ezek között volt Alpár terve is, díjazást azonban nem ért el. Az „Anker” biztosító társaság 1907-ben szűkebb pályázatra szólította fel Alpárt, Lechnert és Sobotka bécsi építészt, hogy a mai Tanács körúton építendő székházának terveit beszerezze. A pályázatot Alpár nyerte lényegében azzal, hogy az Anker-köz kialakításával a legjobb alaprajzot készítette. A homlokzat — melynek egyes elemei Alpár keleti utazásának élményeire épült, kevésbé sikerült megoldás —, de tükrözi e kor felfogását, mert a biztosító társaság olyan reklám homlokzatot kívánt, melyre mindenki felfigyel, és nem a művészi értéke a fontos. Alpár építészi tevékenységében — mint minden építészében — voltak tévedések. Ez a homlokzat ezt igazolja. Az 1909-es esztendőben a Magyar Általános Hitelbank megbízása alapján már ismét banképület tervezésével foglalkozik. A hitelbank üzletmenete más mint a jegybanké, tervezésénél tehát más szempontok irányadóak. Az építkezést 1910. június havában kezdték meg. Az alapozásnál mindjárt rendkívüli nehézségekkel kellett megküzdeni, mert az alapokat a járda alatt 8 m mélységig kellett levinni, ami azt jelentette, hogy 2 méterrel a Duna nulla pontja alatt voltak, és a telken belül is több forrást találtak. Ezért az egész épület alá háromrétegű aszfaltlemezzel szigetelt vasbeton teknőt kellett készíteni. Az alapozás ilyen körülmények között egy teljes évet vett igénybe, de utána a munkát sikerült úgy felgyorsítani, hogy 1911 őszén elérték a falegyent, és két évvel később a bank bevonulhatott új hajlékába. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület székházának építési terveire még 1908-ban meghívásos pálya 13. ábra. A hágai Békepalota pályaterv távlati képe 14. ábra. A hágai Békepalota alaprajza 15. ábra. Budapest, József nádor tér, az egykori Magyar Általános Hitelbank mai képe MAGYAR ÉPÍTŐIPAR 1985. 6. SZÁM