Magyar Építőipar, 1987 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 1-2. szám - Épült 1986-ban
MAGYAR ÉPÍTŐIPAR 1987. XXXVI. ÉVFOLYAM 1-2. SZÁM ÉPÜLT 1986-BAN A BUDAPESTI PANELOS ÉPÍTÉS EREDMÉNYEI Tervező: LAKÓTERV Gyártás és szereléstechnológia: 43. ÁÉV Műszaki Fejlesztési és Technológiai Tervezési Osztály Generálkivitelező: 43. ÁÉV Nagy lakótelepeink életmód-meghatározó, sok ember életét formáló hatása közismert és vizsgált jelenség. Már a VI. ötéves terv lakásépítését előkészítő prognózisok feltárták a beruházási viszonyok és lakásépítés struktúrájának kívánatos változásait a korábbi építési gyakorlathoz képest. Úgy, ahogy a „szakma” is sürgette a változást, a társadalmi kritika is általános és egybehangzó volt a változások szükségességében. A Házgyárak soron következő rekonstrukciója pedig reális lehetőséget teremtett a megvalósításhoz. A VI. ötéves tervi lakásépítés mára kidolgozott ún. ,,E” tervcsalád birtokában indult, amely új tervezési metodikát tett lehetővé és várostervezőinket új lépték és környezetformálás keresésének irányában inspirálta. Az új gyakorlat lehetővé tette azt is, hogy a tervezők a kisebb töredékterületek és zárványok beépítésére is vállalkozhattak és az egész várostervezést a városias megoldások felé vezették. Paneles építkezéseinkről először közölhetünk tömeges, tendenciaként értékelhető bemutatást, amely igazolja az évek óta tartó közös fejlesztéseink eredményességét. Számos és igen nehéz feladatot jelentett beruházónak, tervezőnek, gyártónak és kivitelezőnek egyaránt, hogy az iparosított építés jobbára csak mennyiségként termelt épületeiből szinte egycsapásra a környezethez és egymáshoz alkalmazkodni képes építészetet teremtsen. E lassan induló, de most már kiterebélyesedő folyamatban, mint a várostervezőnek, mint a gyártónak megvannak a maga érdemei, hogy valóban követendő vezérfonalat ill. ténylegesen formálható lehetőségeket nyújtott az épületeket tervezőknek. A többszintes épületek tömeges alkalmazása visszavezetett az utca és a tér rehabilitásához, ami azonnal az épületek differenciálódásának építészeti igényéhez is elvezetett. Kezdetben csak az „E” tervcsalád adta eszközök álltak rendelkezésre, de még a korlátozottabb lehetőségek is óriási lépést jelentettek és alkalmazásuknak szép példái születtek. Megszűnt a szekcióismétlés kényszere, miáltal léptékhelyes épületek keletkeztek. A variálható homlokzati elemek jó kézben azonos nyílásrendek mellett is valóban variációkat eredményeztek, sok esetben valóban hatásos elrendezésben. Új és eddig még teljesen ki sem aknázott lehetőséget kínált a 3. sz. MAGYAR ÉPÍTŐIPAR 1987. 1—2. SZÁM 1. ábra. Kaszásdűlői lakótelep kedvező természeti környezettel 1