Magyar Építőipar, 1987 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1987 / 1-2. szám - Épült 1986-ban

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR 198­7. XXXVI. ÉVFOLYAM 1-2. SZÁM ÉPÜLT 1986-BAN A BUDAPESTI PANELOS ÉPÍTÉS EREDMÉNYEI Tervező: LAKÓTERV Gyártás és szereléstechnológia: 43. ÁÉV Műszaki Fejlesztési és Technológiai Tervezési Osztály Generálkivitelező: 43. ÁÉV Nagy lakótelepeink életmód-meg­határozó, sok ember életét formáló hatása közismert és vizsgált jelenség. Már a VI. ötéves terv lakásépítését előkészítő prognózisok feltárták a beruházási viszonyok és lakásépítés struktúrájának kívánatos változásait a korábbi építési gyakorlathoz ké­pest. Úgy, ahogy a „szakma” is sür­gette a változást, a társadalmi kritika is általános és egybehangzó volt a vál­tozások szükségességében. A Ház­gyárak soron következő rekonstruk­ciója pedig reális lehetőséget terem­tett a megvalósításhoz. A VI. ötéves tervi lakásépítés már­a kidolgozott ún. ,,E” tervcsalád birtokában indult, amely új tervezési metodikát tett lehetővé és várostervezőinket új lép­ték és környezetformálás keresésé­nek irányában inspirálta. Az új gya­korlat lehetővé tette azt is, hogy a tervezők a kisebb töredékterületek és zárványok beépítésére is vállalkoz­hattak és az egész várostervezést a városias megoldások felé vezették. Paneles építkezéseinkről először közölhetünk tömeges, tendenciaként értékelhető bemutatást, amely iga­zolja az évek óta tartó közös fejlesz­téseink eredményességét. Számos és igen nehéz feladatot jelentett beru­házónak, tervezőnek, gyártónak és kivitelezőnek egyaránt, hogy az ipa­rosított építés jobbára csak mennyi­ségként termelt épületeiből szinte egycsapásra a környezethez és egy­máshoz alkalmazkodni képes építé­szetet teremtsen. E lassan induló, de most már kite­rebélyesedő folyamatban, mint a vá­rostervezőnek, mint a gyártónak megvannak a maga érdemei, hogy valóban követendő vezérfonalat ill. ténylegesen formálható lehetősége­ket nyújtott az épületeket tervezők­nek. A többszintes épületek tömeges alkalmazása visszavezetett az utca és a tér rehabilitásához, ami azonnal az épületek differenciálódásának építé­szeti igényéhez is elvezetett. Kezdetben csak az „E” tervcsalád adta eszközök álltak rendelkezésre, de még a korlátozottabb lehetőségek is óriási lépést jelentettek és alkal­mazásuknak szép példái születtek. Megszűnt a szekcióismétlés kény­szere, miáltal léptékhelyes épületek keletkeztek. A variálható homlokzati elemek jó kézben azonos nyílásrendek mellett is valóban variációkat ered­ményeztek, sok esetben valóban ha­tásos elrendezésben. Új és eddig még teljesen ki sem aknázott lehetőséget kínált a 3. sz. MAGYAR ÉPÍTŐIPAR 1987. 1—2. SZÁM 1. ábra. Kaszásdűlői lakótelep kedvező természeti környezettel 1

Next