Magyar Építőipar, 2001 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2001-11-01 / 11-12. szám
sorban a víztől, ill. a váltakozó nedvességtartalomtól. A farontó gombák, baktériumok és rovarok megtelepedéséhez azoknak, meghatározott mennyiségű vízre, oxigénre, hőmérsékletre és kémhatásra, ill. pH értékre van szükségük. A favédelem lényege ezen körülmények megváltoztatása úgy, hogy a különböző károsítók életfeltételei ne legyenek biztosítva számukra. Ennek megfelelően a mentesítő eljárásra négyféle lehetőség van: - táplálék elvonása - vegyszeres mérgezés - hőhalállal történő elpusztítás - oxigénelvonás. Azt, hogy egy adott esetben melyik eljárás a leghatékonyabb azt mindig a körülmények döntik el, de a legfontosabb a megelőzés, ill. az esetleges fertőzések korai felismerése. A fa épületekre is érvényes, hogy víztől, nedvességtől óvni kell - a vályogépítményekhez hasonlóan - a talajvíztől, a csapóesőtől ill. a vezetékes víz esetleges meghibásodásából származó nedvességtől. Nád A nád mocsarak, tavak növénye. Kiváló tulajdonságai miatt régóta felhasználják építkezéshez. A múltban főleg tetőfedésre használták, de lehet fapótló anyag is. Egy kis mellőzés után ma ismét a reneszánszát éli. A helyi építési gyakorlatban a nádat tetőfedésre, nádszövetnek és nádpallónak alkalmazzák elterjedten. A nádfedés legkedvezőbb tulajdonsága a jó hőszigetelő képessége. A nádfedéshez , tetőfedéshez felhasználható nád tőmérete 4 mm-nél vékonyabb nem lehet, mert ennél vékonyabb nád nem éri el a kívánt hosszúságot sem. A fedéshez használandó nád hossza 140 cm-nél rövidebb ne legyen, mert ennél rövidebb szálakkal nem lehet kellő átfedést biztosítani, a tetőfedéshez felhasználandó nádat 26 cm átmérőjű (másfél arasz), illetve 85 cm körkerületű kévébe szokás kötni 1 vagy 1,5 mm vastag lágyhuzallal (dróttal). Nádfedést csak 40 °-nál nagyobb hajlásszögű tetőre lehet készíteni, mert kisebb hajlású tető beázik. A nádazáshoz legelőször a fedélszéket kell megfelelően előkészíteni. A nádfedéshez a fedélszéleket nem kell olyan pontosan elkészíteni, mint a palához és a cseréphez. Éppen ezért a fűrészelt lécezés helyett tökéletesen megfelel a célnak az 5-6 cm átmérőjű, 40-60 cm-enként elhelyezett botfa. Ha a léc alatti szarufák is faragatlan gömbfából készülnek, a lécek felfekvési helyén, a biztonságosabb illesztés kedvéért, csapjuk le a szarufák felső oldalát. Nádfedésnél az sem feltétlenül szükséges, hogy a botfákat egyvonalban, bütüsen toldjuk (9/a. ábra) [5]. A nádfedésnél a fedélszék gerincét csaknem ugyanúgy kell elkészíteni, mint egyéb fedéseknél. A nádat, amikor túlér a gerincen, áthajtjuk, majd ezt a műveletet jobbról-balról addig folytatjuk, amíg a kellő fedésvastagságot végig el nem értük. A nádfedés legkényesebb része a gerinc. A szépen font gerinc időálló, tartós és tetszetős (9/b. ábra). A gerinc formája és kialakításának módja tájtól és szokástól függően más és más. Bármilyen legyen is a kialakítás, legfontosabb, hogy megakadályozza a víz befolyását. A kéményt nádtetőn lehetőleg csak a gerincnél vezessük át. A nádfedést szakember, az ún. „nádazó” készítse. A nádfedés, ha hosszú, egészséges nádszálakból készül, 30-40 évig is eltart, ha közben 5-8 évenként gondosan, kijavítjuk, karbantartjuk. A nádszövetet úgy készítjük, hogy a leveleitől és kalászától előzőleg már megtisztított, hosszúszálú, egyenletes vastagságú nádszálakat vastagabb végükkel váltakozva összekötözzük. Huzalként horganyozott vagy fekte lágy huzalt használhatunk. A nádszövetből vakolattartó réteget, ún. stukatúrnádat készíthetnünk. A nádszövet olyan felületek (falak, födémek) bevonására szolgál, amelyek nem tartják meg a vakolatot. Nádszövetet helyezünk pl. deszkafelületekre, vert vályogfalakra, ha mészhabarccsal akarjuk vakolni azokat. A nádlemez és a nádpalló az építőipar igen fontos anyaga. A nádlemeznek igen jó a hőszigetelő képessége: 10 cm vastag nádlemez megfelel 35-40 cm vastag téglafal hőszigetelés 4. ábra. a) fa; b) kő, ill. téglaburkolat kialakítása 6. ábra. Pólyás építésű favázas vályogfalak 7. ábra. Faszerkezetű építési eljárások MAGYAR ÉPÍTŐIPAR 2001. 11-12. SZÁM 360