Magyar Építőipar, 2017 (67. évfolyam, 1-5. szám)

2017-01-01 / 1-2. szám

GÁSPÁR ORSOLYA: NERVI MAGYARORSZÁGON „Érdekes megfigyelni azt, hogy azok a szerkezetek, melyek egy új irányt indítanak el, mindig a gazdaságosságot szolgáló alap­ötletből indulnak ki. Az ebben az irányban konstruált további szerkezetek azután két csoportba oszthatók. Az egyik csoport az ötletből fakadó új formát igyekszik utánozni - természete­sen az eredetiség igénye miatt némi változtatással - de az alap­ötletet nem érzékeli és így gazdaságtalan lesz és ugyanakkor formailag sem tökéletes. A másik csoport átérzi az alapötletet és ezt alkalmazza az adott körülményekhez. Ezek a szerkeze­tek gazdaságosak és ugyanakkor minden erőltetés nélkül, szinte maguktól új és jó formát eredményeznek. Az első cso­portnak minden törekvése az, hogy ne utánozzon és - nem értve át a lényeget - mégis utánoz. A második csoport szégyen­kezés nélkül utánozza azt, ami a mintában lényeges és hasz­nos, és mégis újat alkot." I Pelikán, 19641 Nervi korának egyik leghíresebb tervezője volt, munkáit nem­zetközi szinten is, széles körben publikálták. Nervi már életé­ben legenda lett, hazánkban is. Építész és mérnökgenerációk csodálták. Épületei beépültek az oktatásba, így többen hallga­tóként a hatása alá kerültek. Nervi sajátos, a klasszikus mo­dernnek a szerkezet és forma összhangjáról vallott elveihez jól illeszkedő nyelvezete különösen fontos hivatkozási alap volt hazánkban, ahol a XX. század történelmi és társadalmi válto­zásai miatt a modern időben és felfogásában is másképp je­lent meg, mint Nyugat-Európában. Egy ilyen formátumú alkotó hatásának feltárása a tervezői gondolkodás jellegéből adódóan nehéz feladat. Sok olyan, megvalósult épület van hazánkban, ahol érezhető Nervi ha­tása. De vajon mit jelent ez a hatás? Pelikán József fenti gon­­dolatai fontos támpontot jelentenek a válaszhoz. Egyrészt ér­dekes kérdés, hogy Nervi munkásságának van-e olyan vonat­kozása, amely szerves részévé vált egyes hazai alkotók, alkotói csoportok munkájának. Másrészt fontos azt látni, hogy valójá­ban milyen publicitása volt Nervi munkáinak Magyarországon, kik, milyen csatornákon ismerhették meg a műveit. Magyarország a második világháborút követően a szovjet ér­dekszférába, a 'vasfüggöny' mögé került. Egy viszonylag szűk szakmai közeg hozzáfért a nyugat-európai kiadványokhoz, ahonnan első kézből értesülhetett Nervi munkásságáról. A tervezők többségéhez azonban csak a hazai publikációk jutot­tak el. Nervit megkülönböztetett figyelem övezte a hazai szak­sajtó részéről. Időnként szinte döbbenetesen gyorsan jelentek meg magyarul is egy-egy épületet méltató cikkek, így Nervi munkái gyakorlatilag az átadásukkal egy időben hazánkban is ismertté váltak. Nervi munkásságának hazai (el)ismertségét jól példázza, hogy a nemzetközi modern építészetet bemutató könyvsorozat elsőként, 1966-ban megjelenő kötete éppen egy Nervi monográfia (Major, 1966). Az első kérdés megválaszolásához a magyar vasbeton épí­tészet két, egyébként kiemelkedő irányzata, a héjépítészet és az előregyártás (illetve ezek kombinációja) vezet. A magyar héj­építészet, az ún. Magyar Iskola alkotói elméletileg rendkívül fel­készült, kiváló mérnökök voltak. A héjépítészet legjelesebb hazai művelői nemzetközi kortársaikhoz hasonlóan nem nél­külözték a mérnöki intuíciót, azonban munkásságukban a szer­kezetek működésének analitikus leírására való törekvés, külön­böző mértékben, de meghatározó. A megvalósult szerkezetek nemzetközi viszonylatban legfőbb értéke, hogy a számításukra a tervező sokszor új módszert dolgozott ki, melyet gyakran az épülettel együtt publikált. Nemvi intuitív, expresszív formákat eredményező gondolkodásmódja ettől eltérő. Ezért a Nervi épü­leteiről ismert elemek visszaköszönése a hazai épületeken több­ször inkább formai, mint tartalmi/gondolati utalás. Az előregyártásban, mint a gazdaságos építés zálogában, Ner­­vihez hasonlóan hazánkban is nagyon hittek. Az e téren elért, nemzetközileg is kimagasló hazai eredményeket az UIA Auguste Perret díjjal ismerte el. Nervi munkáinak hazai recenzióiban, il­letve a munkásságát általánosabban bemutató írásokban rend­szeresen hivatkoznak az előregyártás és gazdaságosság tárgy­körében tett megállapításaira, illetve megvalósult épületeinek technológia újításait méltatják. Az előregyártás az a terület, ahol Nervi hatása mélyebb, elméleti síkon is megjelent a ma­gyar építészetben és szerkezettervezésben. Itt érvényesült a Pelikán-féle csoportosítás szerinti jó értelemben vett adaptá­lás, amikor a tervező ,,átérti az alapötletet és ezt alkalmazza az adott körülményekhez". Pelikán J.: A szerkezettervezésről általában. Magyar Építőipar, 1964 (131/3. 167-175. Major M.: Pier Luigi Nervi. Akadémia Kiadó, Budapest, 1966.

Next