Magyar Építőipar, 2017 (67. évfolyam, 1-5. szám)
2017-05-01 / 3-4. szám
ZÖLD/ENERGIA lan képzésbe kerül, majd befejező műveletként a termék szélezése, darabolása és esetleges felületképzése következik [15] [16]. Hőszigetelő képessége ugyan elmarad a farostlemeztől és a fagyapottól (Л 0,055— 0,100 W/mK], de mechanikai tulajdonságai jóval előnyösebbek. További előnye, hogy hossz- és keresztirányban azonos szilárdsági tulajdonságokkal bír, zsugorodása pedig a természetes fához viszonyítva kisebb. A kis sűrűségű forgácslapok [p . 250-400 kg/m 3] használhatók hő- és hangszigetelő anyagként [9][15]. Viszonylag magas hővezetési tényezője miatt napjainkban ritkán használják önálló hőszigetelő rétegként, inkább szendvicsszerkezetű hőszigetelő lapok tartófelületeként, valamint társított hőszigetelő táblák készítésekor használják. Leggyakoribb a műanyaghab és faforgácslap kombinációja, mely termékek elsősorban padlásfödémek szigetelésére, valamint magastetők szarufák feletti, közötti vagy alatti hőszigetelésére alkalmasak [9]. 3.5. NÁDLEMEZ A nád hőszigetelő célzatú alkalmazása a világ számos vidékein elterjedt. A trópusokon élő őslakosok évezredek óta szárított tengeri fűből, vagy nádból készült házakban éltek. A mérsékelt és a hideg éghajlatokon a nádat a kora középkortól kezdve tetőfedésre használták. A nád száraz, üreges szárának jó hőszigetelő képessége széles körben ismert volt, így nem csoda, hogy már a 19. század folyamán készítettek nádpalló szigetelő lemezeket. Nedvszívó képességük sok gondot okozott, ezért egyes termékeket bitumennel kezeltek. Az 1920-as évekre kifejlesztettek gomba- és féregvédelemmel ellátott, a tűzbiztonság fokozásának érdekében mindkét oldalán azbesztcementtel burkolt, nádrostból készült szigetelő lemezeket [Celotex] [2] [6]. A nádlemez alapanyaga a közönséges nád, melyből a törött és rövid szálakat, valamint a gyékény vagy sás részeket eltávolítják, és egységnyi kévékbe kötik. Ezt követően ásványi vagy kémiai kötőanyag nélkül egymással párhuzamosan futó drótpárok közé préselik és a párhuzamos drótokat drótkapoccsal kötik össze. A préselési nyomást úgy szabályozzák, hogy a nád természetes keresztmetszete megmaradjon [17][18]. A nádból készülő hőszigetelő lemezek előnye, hogy mind a hőszigetelő, mind a vakolattartó funkciókat képes ellátni. Az nádszálak közé bezárt levegőnek köszönhetően a lemezek jó hang- és hőszigetelők [A 0,042-0,060 W/mK]. Megújuló nyersanyagból készül, nem tartalmaz kémiai kötőanyagokat [17] [18]. A nádpalló dübeles rögzítés mellett alkalmas homlokzatok hőszigetelésére. Alkalmazható szarufák közötti és alatti hőszigetelésként, valamint padlásfödémek szigetelésére is. A tűzbiztonság és a teherbírás növelése érdekében 5-10 cm-es vályogtapasztással érdemes ellátni a vízszintesen fektetett nádpallókat. Ez bizonyos mértékben a rágcsáló elleni védelmet is biztosítja, bár a vályogtapasztás a födém szélein idővel megrepedhet, így állapotát időnként ellenőrizni kell [17] [18]. 3.6. SZALMABÁLA A szalmabála építés létrejöttéhez nagymértékben hozzájárultak a 19. század második felében kifejlesztett bálázó gépek. Az első szalmaházak az Egyesült Államok Nebraska államában épültek az 1880-as években, ahol a mezőgazdasági melléktermékként nagy mennyiségben rendelkezésre álló szalmán kívül más építőanyag alig volt. A nagymértékű bevándorlás és a gyors népességnövekedés miatt a lakásépítés sürgető volt, szalmabálából pedig gyorsan és olcsón lehetett építkezni. Napjainkban, a bioépítészeti irányzat terjedésével a szalmabála építés világszerte elterjedt [19] [20] [21 ]. (4. ábra) Alapanyaga a préselt szalmabála, melyeket polipropilén, kender vagy fém anyagú huzal szorítja össze. Jó hő- és hangszigetelő képessége (A = 0,038-0,072 W/mK, léghang-gátlás: 40-42 dB] mellett előnye, hogy alternatívát jelent a mezőgazdasági hulladékként felhalmozott szalma hasznosítására. Rovarok és rágcsálók elleni védelmét általában kétoldali vályogvakolat, valamint a falak felső és alsó síkján elhelyezett sűrű fémháló biztosítja [19] [20] [21]. Megfelelő testsűrűség mellett kevéssé tűzveszélyes, hiszen az összepréselt szalmaszálak közt kevés az égést tápláló levegő (oxigén). Kísérletileg kimutatták, hogy a nagy tömörségű szalmabála lánghatásra nyílt égés helyett el- I 93 MAGYAR ÉPÍTŐIPAR I 2017.03-04.1