Magyar Építőművészet, 1953 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 1-2. szám
Dr. Kardos György élete és munkássága Kardos György Szombathelyt született 1902. december 31-én. Középiskoláit Szombathelyt végezte és 1921-ben a budapesti Műszaki Egyetemre iratkozott be. Építészi oklevelét 1925. december havában szerezte meg. 1926—38-ig Wälder Gyula műegyetemi tanár építészi irodájában dolgozott, résztvett azokban a viszonylag nagyszabású középületi munkákban, amelyeket Wälder Gyula tervezett. Építésvezetője a Madách-téri építkezéseknek. 1932 szeptemberétől 1938-ig a műegyetem ókori építéstörténeti tanszékén tanársegéd, de 1938-ban kinevezését nem újították meg. Önálló tervezési munkásságából több kisebb lakóház-építkezésen kívül az Erzsébet téri Főnöke Biztosító Intézet székháza, a leglényegesebb. A második világháború alatt munkássága megszakítást szenved, mert majdnem a teljes időt munkaszolgálatban kellett eltöltenie. A felszabadulás után, 1945 áprilistól 1945 szeptemberig kisegítő tanársegéd a Műegyetem újkori tanszékén, ahol a dezorganizált tanszék megrongált könyvtárának helyreállításával járó újjáépítési munkában vesz részt. 1945 szeptemberében ugyanezen tanszék adjunktusává nevezik ki. 1947 júniusában műszaki doktori oklevelet szerzett, doktori disszertációja a római építészet barokk korszaka; 1949 szeptemberében intézeti tanárrá nevezik ki. Műegyetemi működése mellett a felszabadulásunkat követő első években tervező-szakértő munkát végez a Magyar Gyárépítő N. V.-nél,— tervezi a Nemzeti Bank átépítését. — A Ganz Vagongyár irodaépítését, — a Ganz Villamossági Gyár raktárépületét. 1948—51-ig állítják helyre a szófiai magyar követség háborúban megsérült épületét, amelynek terveit Károlyi Antal okleveles építésszel közösen készítette el. Működése jelentőssé válik építészetünk fordulata időpontjában. A Magyar Dolgozók Pártja központi előadói irodája 1951 áprilisában rendezett építészeti vitája keretében tett felszólalása egyértelmű állásfoglalás a kozmopolita építészettel szemben. Állásfoglalásának erejével és határozottságával Pártunk bizalmát és támogatását vívta ki és a meginduló fejlődés, amely szocialista építészetünk kialakulása felé vezet, most már sokoldalú és nagyvonalú munkásságát kívánta meg. 1951 szeptemberében a III. Építéstörténeti tanszék nyilvános rendes tanárává és az építészkar dékánjává nevezik ki. Dékáni működéséhez kapcsolódik az építőművész-képzés szocialista alapokra való helyezése, az egyetemi oktatás ilyen irányú reformja. 1951 októberében megtartott első magyar építőművész-kongresszus központi előadója. Ugyanekkor megalakult Magyar Építőművész Szövetség elnöke lett. 1952 szeptemberében az Építőipari Műszaki Egyetem első rektorának nevezik ki. Rektori működése alatt nyer végleges formát az építőművész-képzés oktatási rendszer. 1953 február 24-én bekövetkezett halálakor az említett munkásságán kívül az Országos Béketanács tagja, a Magyar-Szovjet Társaság központi vezetőségégének tagja és az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete vezetőségi tagja és a Minisztertanács mellett működő Építészeti Tanács elnöke. Tudományos munkássága. (Tanulmányok, cikkek). A római építészet barokk korszaka. Klasszikus tömeg, felület és térrendszerek. Antik alakzatok és terek arányai. A hellenisztikus építészet hű ismertetések tükrében. Pompei városszéli házak. Kis épületek, nagy mesterek. A német műtörténet útja 1910-től 1934-ig. Esztergom barokk polgári építészete. Európai műemlékek háborús pusztulása. A klasszicizmus stilisztikai kérdései. A szovjet építéstörténet új útjai. Esztergom és Pécel műemlékei. Moszkvai magasházak. Építészet a Szovjetunióban. Az abszolutizmus építészete. Az Építőipari Műszaki Egyetem m munkája a központi vezetőség útmutatásának végrehajtásáért. A Magyar Építőművészetben megjelent cikkei Építészetünk útja. Műemlékeink vizsgálata. Klasszikus alkotómódszerek a Szovjet építészetben. A szovjet építésznevelés tanulságai. Egyetemi előadásainak jegyzetei Ókori építéstörténet (Major Máté ny. r. tanárral közösen). Újkori építéstörténet. Magyar építészet története. Mérnöktovábbképző Intézeti előadásai A magyar barokk és copf építészet (1952). Magyar klasszicizmus társadalmi alapja és építéstörténeti szerepe. "* A magyar klasszicista építészet jellegzetes homlokzati rendszerei és formaalakításai. Görög és római építészet kompozíciós módszerei. Egyéb előadásai Antik építészeti alakzatok. 1848 építészete. A szovjet építészet-történettudomány módszerei. A szocialista-realista építészet elméleti kérdései stb. Be nem fejezett munkái A III. Építészettörténeti tanszéken készülő munka: Fellner Jakab élete és munkássága (Révhelyi Elemér docenssel közösen). Általános építészet-történet (Az Akadémia megbízásából Major Máté ny. r. tanárral közösen). Ókori építészet-történet (Major Máté ny. r. tanárral közösen). Építészeti belsők és külsők kapcsolata (A Mérnöktovábbképző 1953-as előadásai részére). A magyar klasszicista építészet társadalmi, gazdasági és politikai alapjai. A felsorolt munkásságán kívül napilapokban, folyóiratokban, előadásokban, hozzászólásokban megnyilatkozó tevékenysége egészíti ki tudományos, közéleti szereplése teljes képét.