Magyar Építőművészet, 1955 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1955 / 7-8. szám

Előregyártás, típustervezés, építőművészet MISKOLCZY LÁSZLÓ Kossuth-díjas Az előregyártás és típustervezés céljáról és szükségessé­géről az elmúlt évtizedben sokat hallottunk. Mégis kell róla újra tárgyalnunk, mert az utóbbi néhány évben alapvetően megváltoztak hazánkban azok az okok, amelyek úgy az előre­­gyártást, mint a típustervezést szükségessé teszik. A múltban a típustervezés főként a tervezési munka csökkentését szolgálta, az előregyártásnak pedig az volt a célja, hogy a valutáért importálható fa felhasználását csök­kentse. A típustervezés tehát arra törekedett, hogy gazda­ságos alapterületű, jó elrendezésű alaprajzokat készítsen, s így mentesítse az elmúlt ötéves terv idején rendelkezésre álló csekély számú tervezőt az ismétlődő problémák ismételt meg­oldásának terhétől. Az előregyártás szorgalmazása pedig arra irányult, hogy egyrészt mindaz, ami a múltban fából készült, az vasbetonból készüljön , pl. fedélszék, másrészt, hogy a helyszíni zsaluzással készülő ismétlődő épületszerkezetek a földön állványozás nélkül gyártassanak, így a zsaluzáshoz szükséges fa nagyrésze megtakarítható legyen. Fenti felada­tokat az építészek többé kevésbé meg is oldották. Az utóbbi években azonban a fahiányon kívül újabb és még jelentősebb tényező jelentkezett az építőiparban, amely sokkal nagyobb súllyal követeli a típustervezés és előregyár­tás fokozását : ez a munkaerő hiánya. Most már azért van előregyártásra szükség, hogy az építkezéshez kívánatos munka, de főként az építkezés színhelyén szükséges szakmunka a mini­mumra csökkenjen. Az előregyártásnak ez az előnye csak ak­kor mutatkozik, ha kevés fajta, de nagyszámú elemet gyár­tunk előre, vagyis raktárra. Ez úgy értendő, hogy a konkrét építési tervek és beruházási helyek ismerete nélkül az épület­­szerkezetek nagy részét az évi építési volumen alapján, jól megszervezett nagyüzemben, a telepített gyárszerű termelés minden előnyét felhasználva készítjük el. Tehát arról van szó, hogy az előre gyártással a gyári tömegtermelés minden előnyét fel kell használnunk, mert különben sem a lakosság lakásszük­ségletét, sem a mezőgazdaság és ipar épületszükségletét nem tudjuk kielégíteni. Hogy pedig az előre készletre legyártandó épületelemek alakját és mennyiségét meg lehessen állapí­tani, típustervekre, mégpedig olyan típustervekre van szük­ség, amelyek kifejezetten az egyes szerkezetek előregyárt­ható­ságának szemmeltartásával készültek. A típustervezésnek ez az újabb jelentősége a közeljövő­ben még fokozódni fog. Eddigi gyakorlatunkban ugyanis az épületek nagy részénél a falazat anyaga az ősidőtől ismert tégla volt. A tégla mint építőanyag igen sok előnnyel bír, — ezért is van használatban még ma is, — de egyetlen hát­ránya, hogy a kicsiny elemek összeépítése sok és idényhez kötött helyszíni munkát kíván. Amidőn az egész világon célul tűzték ki a helyszíni munka csökkentését, olyan falelemeket kellett szerkeszteni, amelyek nagy darabokban műhelyben állíthatók elő. Ezek a különböző elnevezésű könnyűbeton anyagok felhasználásával készülő nagyblokkok és panelek. Az erre vonatkozó kísérletek nálunk is intenzíven folynak. Az É. M. két év előtt jelentékeny kísérleti programot dolgo­zott ki, amelynek alapján a következő szerkezeti rendszerek kerülnek megépítésre : 1. Előregyártott vasbeton vázú épület gázszilikát panel kitöltőfalakkal a Gubacsi hídfőnél. Tervező: Cserba, Bánóczy, Rollkó. 2. Vasbetonkeretbe foglalt gázszilikát teherhordó panelek­ből készülő épület a Gubacsi hídfőnél. Tervezők: Cserba, Falus Bánóczy, Guoth. 3. Vasbetonkeretbe foglalt pernyehabbeton teherhordó panel lakóépület a Fogarasi úton. Tervezők: Mátray, Miskolczy. 4. Pernyebeton panelelemekből készülő lakóépület a Foga­rasi úton. Tervező: Gnädig Miklós. 5. Földszintes lakóépületek Csepelen pernyebeton panelek­ből. Tervező: É. T. I. A felsorolt kísérleti építkezések most vannak folyamat­ban. Részletes ismertetésük lapunkban hamarosan megje­lenik. Az eddigi eredmények ismeretében máris megállapít­ható, hogy a falazási helyszíni munka ezekkel az anyagokkal a felére lesz csökkenthető, a szezonjelleg pedig teljesen meg­szüntethető lesz. Ilyen előnyök mellett nem kétséges, hogy ezek az építési módok gyorsan ki fognak fejlődni és az építke­zések jelentős része ilyen kivitelben fog elkészülni. Ez az új építőmódszer azonban még nagyobb feladat elé állítja a ter­vező építészeket, ugyanis a paneles építés sokkal nagyobb megkötöttséget jelent az eddigi típus téglaépítkezéseknél is. Nyilvánvaló, hogy amikor nemcsak helyiségek, a födém, fedélszék, s egyéb elemek méretei kötöttek, hanem még a falelemek is meghatározott,­­ lehetőleg kevés változat. Teljesen előregyártott kísérleti épület gázszilikát panelekből a Gubacsi-híd mellett. Tervezők : Cserba Dezső Bánóczy Ferenc, Rolskó Géza 194

Next