Magyar Építőművészet, 1955 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 7-8. szám
Előregyártás, típustervezés, építőművészet MISKOLCZY LÁSZLÓ Kossuth-díjas Az előregyártás és típustervezés céljáról és szükségességéről az elmúlt évtizedben sokat hallottunk. Mégis kell róla újra tárgyalnunk, mert az utóbbi néhány évben alapvetően megváltoztak hazánkban azok az okok, amelyek úgy az előregyártást, mint a típustervezést szükségessé teszik. A múltban a típustervezés főként a tervezési munka csökkentését szolgálta, az előregyártásnak pedig az volt a célja, hogy a valutáért importálható fa felhasználását csökkentse. A típustervezés tehát arra törekedett, hogy gazdaságos alapterületű, jó elrendezésű alaprajzokat készítsen, s így mentesítse az elmúlt ötéves terv idején rendelkezésre álló csekély számú tervezőt az ismétlődő problémák ismételt megoldásának terhétől. Az előregyártás szorgalmazása pedig arra irányult, hogy egyrészt mindaz, ami a múltban fából készült, az vasbetonból készüljön , pl. fedélszék, másrészt, hogy a helyszíni zsaluzással készülő ismétlődő épületszerkezetek a földön állványozás nélkül gyártassanak, így a zsaluzáshoz szükséges fa nagyrésze megtakarítható legyen. Fenti feladatokat az építészek többé kevésbé meg is oldották. Az utóbbi években azonban a fahiányon kívül újabb és még jelentősebb tényező jelentkezett az építőiparban, amely sokkal nagyobb súllyal követeli a típustervezés és előregyártás fokozását : ez a munkaerő hiánya. Most már azért van előregyártásra szükség, hogy az építkezéshez kívánatos munka, de főként az építkezés színhelyén szükséges szakmunka a minimumra csökkenjen. Az előregyártásnak ez az előnye csak akkor mutatkozik, ha kevés fajta, de nagyszámú elemet gyártunk előre, vagyis raktárra. Ez úgy értendő, hogy a konkrét építési tervek és beruházási helyek ismerete nélkül az épületszerkezetek nagy részét az évi építési volumen alapján, jól megszervezett nagyüzemben, a telepített gyárszerű termelés minden előnyét felhasználva készítjük el. Tehát arról van szó, hogy az előre gyártással a gyári tömegtermelés minden előnyét fel kell használnunk, mert különben sem a lakosság lakásszükségletét, sem a mezőgazdaság és ipar épületszükségletét nem tudjuk kielégíteni. Hogy pedig az előre készletre legyártandó épületelemek alakját és mennyiségét meg lehessen állapítani, típustervekre, mégpedig olyan típustervekre van szükség, amelyek kifejezetten az egyes szerkezetek előregyárthatóságának szemmeltartásával készültek. A típustervezésnek ez az újabb jelentősége a közeljövőben még fokozódni fog. Eddigi gyakorlatunkban ugyanis az épületek nagy részénél a falazat anyaga az ősidőtől ismert tégla volt. A tégla mint építőanyag igen sok előnnyel bír, — ezért is van használatban még ma is, — de egyetlen hátránya, hogy a kicsiny elemek összeépítése sok és idényhez kötött helyszíni munkát kíván. Amidőn az egész világon célul tűzték ki a helyszíni munka csökkentését, olyan falelemeket kellett szerkeszteni, amelyek nagy darabokban műhelyben állíthatók elő. Ezek a különböző elnevezésű könnyűbeton anyagok felhasználásával készülő nagyblokkok és panelek. Az erre vonatkozó kísérletek nálunk is intenzíven folynak. Az É. M. két év előtt jelentékeny kísérleti programot dolgozott ki, amelynek alapján a következő szerkezeti rendszerek kerülnek megépítésre : 1. Előregyártott vasbeton vázú épület gázszilikát panel kitöltőfalakkal a Gubacsi hídfőnél. Tervező: Cserba, Bánóczy, Rollkó. 2. Vasbetonkeretbe foglalt gázszilikát teherhordó panelekből készülő épület a Gubacsi hídfőnél. Tervezők: Cserba, Falus Bánóczy, Guoth. 3. Vasbetonkeretbe foglalt pernyehabbeton teherhordó panel lakóépület a Fogarasi úton. Tervezők: Mátray, Miskolczy. 4. Pernyebeton panelelemekből készülő lakóépület a Fogarasi úton. Tervező: Gnädig Miklós. 5. Földszintes lakóépületek Csepelen pernyebeton panelekből. Tervező: É. T. I. A felsorolt kísérleti építkezések most vannak folyamatban. Részletes ismertetésük lapunkban hamarosan megjelenik. Az eddigi eredmények ismeretében máris megállapítható, hogy a falazási helyszíni munka ezekkel az anyagokkal a felére lesz csökkenthető, a szezonjelleg pedig teljesen megszüntethető lesz. Ilyen előnyök mellett nem kétséges, hogy ezek az építési módok gyorsan ki fognak fejlődni és az építkezések jelentős része ilyen kivitelben fog elkészülni. Ez az új építőmódszer azonban még nagyobb feladat elé állítja a tervező építészeket, ugyanis a paneles építés sokkal nagyobb megkötöttséget jelent az eddigi típus téglaépítkezéseknél is. Nyilvánvaló, hogy amikor nemcsak helyiségek, a födém, fedélszék, s egyéb elemek méretei kötöttek, hanem még a falelemek is meghatározott, lehetőleg kevés változat. Teljesen előregyártott kísérleti épület gázszilikát panelekből a Gubacsi-híd mellett. Tervezők : Cserba Dezső Bánóczy Ferenc, Rolskó Géza 194