Magyar Építőművészet, 1969 (18. évfolyam, 1-6. szám)

1969 / 3. szám

A Belváros új postaépületének zártkörű tervpályázata, 1968 A Belvárosi Távbeszélő Központ új épületének té­mája a Posta évtizedes problémái közé tartozik; a Fő­városi Tanács VB-vel közösen hosszabb idő óta kereste a Belvárosi Távbeszélő Központ épületének megoldási lehetőségét. Az új épületre több tanulmányterv ké­szült, különböző helyszíni adottságok tekintetbevételé­vel, de azok egyike sem elégítette ki a szükséges igé­nyeket. Ezek után a Postavezérigazgatóság a Fővárosi Tanács VB-vel közösen arra az elhatározásra jutott, hogy egy zártkörű tervpályázattal célszerű a város­­rendezési és a postai igények kielégítésének lehetősé­gét keresni. A Belváros területének rendezésére és üzleti negye­dének fejlesztésére a Fővárosi Tanács VB saját hatáskö­rében tervpályázatot írt ki. Ennek eredményeként — a meglevő postaépület bővítésével együtt — a Mar­tinéni tér egységes építészeti és városképi rendezésé­nek igénye merült fel. Az új postaépület zártkörű tervpályázatát a KPM IV. Főosztálya (Postavezérigazgatóság) és a Fővárosi Tanács VB közösen írta ki. Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium egyetértésével nyolc állami ter­vezőiroda kapott felkérést a tervpályázaton való rész­vételre, melynek eredményeként hét tervezőiroda ösz­­szesen 15 pályaművet adott be. A bíráló bizottság a beérkezett pályaműveket rész­letesen vizsgálta, értékelte. A pályázat sokoldalúságára — szerteágazottságára — mutat az a tény, hogy olyan pályaterv, amely minden szempontból megfelelően ki­elégítette volna az igényeket, nem érkezett be. Ennek eredményeképpen a bíráló bizottság — a költ­ségtérítéseken kívül — 3 pályaművet részesített rang­sorolás nélkül 20—20 ezer Ft-os díjban. A 4. számú pályamű tervezői a Műszaki Egyetem lakó­épülettervezési tanszékről Bitó János Kapsza Miklós Dr. Reischl Antal Schall József A 7. számú pályamű tervezői a Posta Tervező Irodától Kovács Sándor Marosi Miklós Staut Tiborné Czapek Attila Réz Attila A 15. számú pályamű tervezői a Budapesti Városépí­tési Tervező Vállalattól Bán Ferenc Jeney Lajos Lannert M. Mónika P. Gondár Eszter Pethes Endre Sylvester Ádám Ke­ve Lajos A részletes ismertetésből kitűnik: a bíráló bizottság megállapítása szerint helyes volt a kiíró hatóságok azon törekvése, hogy egy pályázat keretén belül a postaépü­let bővítésének megoldásával egyidejűleg az egész Mar­tinéni tér beépítési és építészeti kialakításának kérdé­sét is tisztázza. A pályatervek vizsgálata alapján bebizonyosodott, hogy a postaépület, ill. a Martinelli téren építendő új tömb építészeti együttese a meglevő épületekkel együtt a tér eredeti dimenziójának és intim hangulatának visszaidézése mellett korszerűbb, az eredetinél na­gyobb értékű megoldására ad lehetőséget. A pályaművek elbírálása alapján a téregyüttes kiala­kítása tekintetében az alábbi szempontok figyelembe­vételét javasolta a bíráló bizottság a kiíró hatóságoknak. A Martinelli tér funkciója és dimenziója A tér ne legyen forgalmi tér, így üzleti jellege és in­timitása erőteljesebbé válhat. Az új épületegyüttesbe luxus jellegű üzletek, bemutató termek, nagyigényű vendéglátóipari egységek, idegenforgalmi irodák, ke­reskedelmi hivatalok elhelyezése kívánatos. Az ezekkel kapcsolatos parkolás legkedvezőbben a szint alatt old­ható meg. A tér beépítése biztosítja annak intimitását. Takarja el a Fehérhajó utcai ház előnytelen homlokzatát. Tö­megkialakításában kiegyensúlyozott legyen, kerülve az elaprózott tömegjátékot. Lakóépület építése ide semmi esetre sem kívánatos. A nagyvonalú megoldás érdekében kívánatos meg­vizsgálni a Biermann István téri műemléképület lebon­tásának kérdését. Szükséges a térbeépítés határértékeinek megállapí­tása. Az épületmagasság felső határának megállapításá­nál figyelemmel kell lenni arra, hogy a kérdéses épület a tér egyik térfalává válik. A pályaművek vizsgálata során a meglevő templom és a létesítendő postaépület kapcsolatánál az alábbi szem­pontok érvényesültek. A templom teljes kiszabadítása indokolatlan, sőt ked­vezőtlen. A postaépület lehetőleg zártsorú beépítéssel csatlakozzék a templom tömegéhez, alkalmazkodva a rizalitok síkjához. A posta tér felőli homlokzata ne legyen sem tömegé­ben, sem osztásrendszerében hasonló a temploméhoz. Feltétlenül kívánatos, hogy a Martinelli téri és a Petőfi Sándor utcai homlokzatok kialakítása azonos építészeti eszközökkel történjék. Változatlanul helyes a kiírásban rögzített párkánymagasság betartása. Építészetileg helytelen a templom szentélye fölé épí­teni. A Városház utcai oldalon meglevő épülethez csatla­kozva, arányos hosszúságú homlokzat kívánatos, ami kétszintes szárnyként a templom előtt is folytatódhat. A belvárosi környezet megkívánja, hogy a Martinelli téri és a Petőfi Sándor utcai homlokzatok mögé üzemi jellegre utaló helyiségek (pl. géptermek) ne kerülje­nek. Az alsó szintek üzlet jellegű helyiségein kívül e homlokzatok mögé irodák elhelyezése kívánatos. A földszinten — beleértve az átjárók felé néző helyi­ségeket is — üzletek kapjanak helyet. A Petőfi Sándor utcai oldalon árkádosítás szükséges. A postaépület funkcióját általában a géptermi helyi­ségek elhelyezése határozza meg. E szempontból a be­érkezett pályaművek 3 csoportba oszthatók, amikor a géptermek — a meglevő postaépület tűzfalához közvetlenül csatlakozva, azzal párhuzamosan, — a Petőfi Sándor utcai homlokzat síkjára, — a Petőfi Sándor utcai szárny­templom felé eső részére kerülnek. A megoldások közül az utóbbi megoldás a legkedve­zőbb. A tűzfalhoz való csatlakozásnak ugyan lényeges elő­nyei lennének, de a terület szűk volta miatt technoló­giailag teljes értékű megoldás ide nem fér el. A díjazott tervek részletes bírálata A 4. bírálati sorszámú terv Tervezők: Bitó János, Kapsza Miklós, Dr. Reischl Antal, Schall József. „A terv beépítési javaslata a tér közel eredeti be­építési vonalát követi, de a Martinelli térfal hátrahúzá­­sával. Ez alaprajzilag megfelelő és biztosítja is a tér kellő intimitását, de hiányolható, hogy az egyébként ked­vező megoldású Martinelli téri épület a Belváros beépí­tettségének párkánymagassága alatt marad és így nem fedi eléggé a Fehérhajó utcai kedvezőtlen homlokzatú épületeket. A postaépület tömegénél vitatható a visszaugratott lépcsőzés mérve, viszont helyes, hogy az alsó szintek a templomhoz csatlakoznak és a térfalat zárják. A postaépület közönségforgalmi terei két szintre osztottak: földszint és magasföldszint. Ennek eredmé­nyeként a földszinti átjárónak a templomhoz való kap­csolása nagyvonalú. A tájékoztatószolgálat emeleti sza­kaszára felvezető lépcső érkezése fordított. Az általános emeleti irodák alaprajzi elrendezése, természetes megvilágítása, alakja, forgalma kedvező. A géptermek a meglevő postaépület tűzfalával pár­huzamosak. Az üzemi főhelyiségek vertikális irányban megfelelően vannak csoportosítva, de a kábelrendező a + 6,95 m-es, a gépterem I. pedig a +11,45 m-es szintre, tehát eléggé magasra került. Helyes, hogy a teherfor­galomtól a gyalogátjáró mentesül, és a kazánház a leg­felső szinten kapott helyet. A Távközlési Szolgáltató Hivatal munkaterülete a közönségforgalomtól elkülö­nített, elhelyezése kedvező. Jó az öltözőcsoport magas­földszinti elhelyezése és az irodaszárny kialakítása is. Helytelen, hogy a műszerészek helyiségeit csak a gép­termekből lehet megközelíteni, és hogy a II. és III. eme­leti irodák egy része feleslegesen a géptermek belma­gasságát követi. Az étterem felvonóval történő meg­közelítése körülményes; kifogásolható, hogy a konyha­üzem az étterem feletti szintre került. Szerkezeti szempontból hátrányos, hogy a tervezők a templomszentélyt körülépítik és­­tetőzetét átépítik. A filatéliánál tervezett végpillér a további esetleges ár­­kádosítást megoldhatatlanná teszi. Mind a posta, mind a Martinelli téri épület építészeti megoldása kulturált. A terv a tér kialakítására — elte­kintve a Martinelli téri épület javasolt magasságától — lényegileg figyelembe vehető megoldást nyújt. Komoly mérlegelést érdemelnek a tér forgalmát és funkcióját érintő elgondolások. Használható javaslatot tesz a terv a Városház utcai csatlakozó szárny beépí­tésére is.” A 7. bírálati sorszámú terv Tervezők: Kovács Sándor, Marosi Miklós, Staut Tiborné, Czapek Attila, Réz Attila ,,A terv kulturált építészeti eszközökkel megtartja a tér közel eredeti beépítési vonalát. Nem kielégítő azon­ban, hogy a Fehérhajó utcai meglevő és kedvezőtlen térfal csaknem teljes egészében érvényesül. A postaépület a Petőfi Sándor utcai épületszárnyá­ban, a templom felé eső oldalra kerülnek a műszaki helyiségek, az utcai homlokzatra — beleértve a Mar­tinelli teret is — az irodák. Ily módon a géptermek há­rom oldalról védettek a nap besugárzásától és ez az el­rendezés így belvárosi környezethez illő homlokzatok kialakítására nyújtott alkalmat. Az irodahelyiségek széthúzásából adódóan a belső közlekedő kissé terjen­gős. A vidéki tudakozódó­ gyűjtőgócok helytelenül egy helyiségbe kerültek. A teherszállítás — ésszerűen — a régi postaépület udvara felől történik. A földszinten a filatélia, a rádió- és televíziótanács­adó, a hírlapüzlet stb. elhelyezése előnyös. A konyhaüzem gépterem fölötti elhelyezéséből üze­meltetési problémák adódhatnak. A rendező a +3,15 m-es, a gépterem I. a +7,2 m-es szintre került, ami tulajdonképpen a II. emeletnek tekinthető a kiírásban megkívánt I. emeleti elhelyezéssel szemben. Helytelen a kábelrendező fő megközelítése a hiba­osztályon át. Az étterem 495 m2-es alapterülete túl­zott. A postaépület tömege kedvező, a tetősík jól kapcso­lódik a régi, magas tetős épülethez. Tömegformálása egyszerű, és városképi szempontból előnyös, amit még fokoz a tiszta üvegfelületű, s így semleges jellegű, nyu­godt homlokzatképzés.” A 15. bírálati sorszámú terv Tervezők: Bán Ferenc, Jeney Lajos, Lannert M. Mónika, P. Gondár Eszter, Pethes Endre, Sylvester Ádám, Keve Lajos „A Martinelli tér beépítése az alaprajzilag lépcsőzött épülettel megoldott, s különösképpen előnyös a Fehér­hajó utcai kedvezőtlen homlokzatú épület letakarása. A Martinelli téri épület a beépítési megoldásán kívül fő jellemzője a földszint és az I. emelet bekapcsolása a belvárosi üzletközpont együttesébe, ami nemcsak a tér mozgalmas élete szempontjából, de építészetileg is kedvező. Vitatható a maximális beépítettségre való tö­rekvés mind alaprajzilag, mind az épület tömegét ille­tően. A postaépület beépítése a Városház utcai csatlakozás kivételével megfelelő. Az alagsor tartalék-áramfejlesztő terébe állított pil­lérsor a helyiség használatát nagyban hátráltatja. Tech­nológiai hiba, hogy leeresztőaknát nem terveztek. A kábelistoly- és az akkumulátor-helyiségbe tervezett pillérsor ugyancsak zavaró. A kábelrendező alaprajzi formája és pillérosztása a használhatóság rovására megy. A földszinten az üzleti forgalom biztosított, az elő­csarnok talán nagyobb a kelleténél. A pillérrendszer, illetve­­kiosztása az alaprajzi szer­kesztéssel nem teljesen összehangolt. A nagyterem fö­lött pillérsorokat alkalmaznak a tervezők, Vie rendel­­tartó kiváltására ugyan javaslatot tesznek, de ennek költsége elgondolkoztató. A jól elhelyezett géptermek hiányossága, hogy azok előterei csak a műszerész készenléti helyiségeken ke­resztül közelíthetők meg. Előnyös viszont, hogy a Pe­tőfi Sándor utcai és a tér felőli oldalra irodahelyiségek kerültek, s így mód nyílott belvárosi környezetbe illő irodaépület homlokzati kialakítására. A közlekedő­rendszer terjengős, a beépítésből adódó többlettere­ket jobban lehetne kihasználni. A bizottság a tervben elsősorban azt értékelte, hogy a téregyüttes egészére a későbbiekben is jól felhasznál­ható javaslatot adott.” Tiszóczky István

Next