Magyar Építőművészet, 1969 (18. évfolyam, 1-6. szám)
1969 / 3. szám
A Belváros új postaépületének zártkörű tervpályázata, 1968 A Belvárosi Távbeszélő Központ új épületének témája a Posta évtizedes problémái közé tartozik; a Fővárosi Tanács VB-vel közösen hosszabb idő óta kereste a Belvárosi Távbeszélő Központ épületének megoldási lehetőségét. Az új épületre több tanulmányterv készült, különböző helyszíni adottságok tekintetbevételével, de azok egyike sem elégítette ki a szükséges igényeket. Ezek után a Postavezérigazgatóság a Fővárosi Tanács VB-vel közösen arra az elhatározásra jutott, hogy egy zártkörű tervpályázattal célszerű a városrendezési és a postai igények kielégítésének lehetőségét keresni. A Belváros területének rendezésére és üzleti negyedének fejlesztésére a Fővárosi Tanács VB saját hatáskörében tervpályázatot írt ki. Ennek eredményeként — a meglevő postaépület bővítésével együtt — a Martinéni tér egységes építészeti és városképi rendezésének igénye merült fel. Az új postaépület zártkörű tervpályázatát a KPM IV. Főosztálya (Postavezérigazgatóság) és a Fővárosi Tanács VB közösen írta ki. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium egyetértésével nyolc állami tervezőiroda kapott felkérést a tervpályázaton való részvételre, melynek eredményeként hét tervezőiroda öszszesen 15 pályaművet adott be. A bíráló bizottság a beérkezett pályaműveket részletesen vizsgálta, értékelte. A pályázat sokoldalúságára — szerteágazottságára — mutat az a tény, hogy olyan pályaterv, amely minden szempontból megfelelően kielégítette volna az igényeket, nem érkezett be. Ennek eredményeképpen a bíráló bizottság — a költségtérítéseken kívül — 3 pályaművet részesített rangsorolás nélkül 20—20 ezer Ft-os díjban. A 4. számú pályamű tervezői a Műszaki Egyetem lakóépülettervezési tanszékről Bitó János Kapsza Miklós Dr. Reischl Antal Schall József A 7. számú pályamű tervezői a Posta Tervező Irodától Kovács Sándor Marosi Miklós Staut Tiborné Czapek Attila Réz Attila A 15. számú pályamű tervezői a Budapesti Városépítési Tervező Vállalattól Bán Ferenc Jeney Lajos Lannert M. Mónika P. Gondár Eszter Pethes Endre Sylvester Ádám Keve Lajos A részletes ismertetésből kitűnik: a bíráló bizottság megállapítása szerint helyes volt a kiíró hatóságok azon törekvése, hogy egy pályázat keretén belül a postaépület bővítésének megoldásával egyidejűleg az egész Martinéni tér beépítési és építészeti kialakításának kérdését is tisztázza. A pályatervek vizsgálata alapján bebizonyosodott, hogy a postaépület, ill. a Martinelli téren építendő új tömb építészeti együttese a meglevő épületekkel együtt a tér eredeti dimenziójának és intim hangulatának visszaidézése mellett korszerűbb, az eredetinél nagyobb értékű megoldására ad lehetőséget. A pályaművek elbírálása alapján a téregyüttes kialakítása tekintetében az alábbi szempontok figyelembevételét javasolta a bíráló bizottság a kiíró hatóságoknak. A Martinelli tér funkciója és dimenziója A tér ne legyen forgalmi tér, így üzleti jellege és intimitása erőteljesebbé válhat. Az új épületegyüttesbe luxus jellegű üzletek, bemutató termek, nagyigényű vendéglátóipari egységek, idegenforgalmi irodák, kereskedelmi hivatalok elhelyezése kívánatos. Az ezekkel kapcsolatos parkolás legkedvezőbben a szint alatt oldható meg. A tér beépítése biztosítja annak intimitását. Takarja el a Fehérhajó utcai ház előnytelen homlokzatát. Tömegkialakításában kiegyensúlyozott legyen, kerülve az elaprózott tömegjátékot. Lakóépület építése ide semmi esetre sem kívánatos. A nagyvonalú megoldás érdekében kívánatos megvizsgálni a Biermann István téri műemléképület lebontásának kérdését. Szükséges a térbeépítés határértékeinek megállapítása. Az épületmagasság felső határának megállapításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a kérdéses épület a tér egyik térfalává válik. A pályaművek vizsgálata során a meglevő templom és a létesítendő postaépület kapcsolatánál az alábbi szempontok érvényesültek. A templom teljes kiszabadítása indokolatlan, sőt kedvezőtlen. A postaépület lehetőleg zártsorú beépítéssel csatlakozzék a templom tömegéhez, alkalmazkodva a rizalitok síkjához. A posta tér felőli homlokzata ne legyen sem tömegében, sem osztásrendszerében hasonló a temploméhoz. Feltétlenül kívánatos, hogy a Martinelli téri és a Petőfi Sándor utcai homlokzatok kialakítása azonos építészeti eszközökkel történjék. Változatlanul helyes a kiírásban rögzített párkánymagasság betartása. Építészetileg helytelen a templom szentélye fölé építeni. A Városház utcai oldalon meglevő épülethez csatlakozva, arányos hosszúságú homlokzat kívánatos, ami kétszintes szárnyként a templom előtt is folytatódhat. A belvárosi környezet megkívánja, hogy a Martinelli téri és a Petőfi Sándor utcai homlokzatok mögé üzemi jellegre utaló helyiségek (pl. géptermek) ne kerüljenek. Az alsó szintek üzlet jellegű helyiségein kívül e homlokzatok mögé irodák elhelyezése kívánatos. A földszinten — beleértve az átjárók felé néző helyiségeket is — üzletek kapjanak helyet. A Petőfi Sándor utcai oldalon árkádosítás szükséges. A postaépület funkcióját általában a géptermi helyiségek elhelyezése határozza meg. E szempontból a beérkezett pályaművek 3 csoportba oszthatók, amikor a géptermek — a meglevő postaépület tűzfalához közvetlenül csatlakozva, azzal párhuzamosan, — a Petőfi Sándor utcai homlokzat síkjára, — a Petőfi Sándor utcai szárnytemplom felé eső részére kerülnek. A megoldások közül az utóbbi megoldás a legkedvezőbb. A tűzfalhoz való csatlakozásnak ugyan lényeges előnyei lennének, de a terület szűk volta miatt technológiailag teljes értékű megoldás ide nem fér el. A díjazott tervek részletes bírálata A 4. bírálati sorszámú terv Tervezők: Bitó János, Kapsza Miklós, Dr. Reischl Antal, Schall József. „A terv beépítési javaslata a tér közel eredeti beépítési vonalát követi, de a Martinelli térfal hátrahúzásával. Ez alaprajzilag megfelelő és biztosítja is a tér kellő intimitását, de hiányolható, hogy az egyébként kedvező megoldású Martinelli téri épület a Belváros beépítettségének párkánymagassága alatt marad és így nem fedi eléggé a Fehérhajó utcai kedvezőtlen homlokzatú épületeket. A postaépület tömegénél vitatható a visszaugratott lépcsőzés mérve, viszont helyes, hogy az alsó szintek a templomhoz csatlakoznak és a térfalat zárják. A postaépület közönségforgalmi terei két szintre osztottak: földszint és magasföldszint. Ennek eredményeként a földszinti átjárónak a templomhoz való kapcsolása nagyvonalú. A tájékoztatószolgálat emeleti szakaszára felvezető lépcső érkezése fordított. Az általános emeleti irodák alaprajzi elrendezése, természetes megvilágítása, alakja, forgalma kedvező. A géptermek a meglevő postaépület tűzfalával párhuzamosak. Az üzemi főhelyiségek vertikális irányban megfelelően vannak csoportosítva, de a kábelrendező a + 6,95 m-es, a gépterem I. pedig a +11,45 m-es szintre, tehát eléggé magasra került. Helyes, hogy a teherforgalomtól a gyalogátjáró mentesül, és a kazánház a legfelső szinten kapott helyet. A Távközlési Szolgáltató Hivatal munkaterülete a közönségforgalomtól elkülönített, elhelyezése kedvező. Jó az öltözőcsoport magasföldszinti elhelyezése és az irodaszárny kialakítása is. Helytelen, hogy a műszerészek helyiségeit csak a géptermekből lehet megközelíteni, és hogy a II. és III. emeleti irodák egy része feleslegesen a géptermek belmagasságát követi. Az étterem felvonóval történő megközelítése körülményes; kifogásolható, hogy a konyhaüzem az étterem feletti szintre került. Szerkezeti szempontból hátrányos, hogy a tervezők a templomszentélyt körülépítik éstetőzetét átépítik. A filatéliánál tervezett végpillér a további esetleges árkádosítást megoldhatatlanná teszi. Mind a posta, mind a Martinelli téri épület építészeti megoldása kulturált. A terv a tér kialakítására — eltekintve a Martinelli téri épület javasolt magasságától — lényegileg figyelembe vehető megoldást nyújt. Komoly mérlegelést érdemelnek a tér forgalmát és funkcióját érintő elgondolások. Használható javaslatot tesz a terv a Városház utcai csatlakozó szárny beépítésére is.” A 7. bírálati sorszámú terv Tervezők: Kovács Sándor, Marosi Miklós, Staut Tiborné, Czapek Attila, Réz Attila ,,A terv kulturált építészeti eszközökkel megtartja a tér közel eredeti beépítési vonalát. Nem kielégítő azonban, hogy a Fehérhajó utcai meglevő és kedvezőtlen térfal csaknem teljes egészében érvényesül. A postaépület a Petőfi Sándor utcai épületszárnyában, a templom felé eső oldalra kerülnek a műszaki helyiségek, az utcai homlokzatra — beleértve a Martinelli teret is — az irodák. Ily módon a géptermek három oldalról védettek a nap besugárzásától és ez az elrendezés így belvárosi környezethez illő homlokzatok kialakítására nyújtott alkalmat. Az irodahelyiségek széthúzásából adódóan a belső közlekedő kissé terjengős. A vidéki tudakozódó gyűjtőgócok helytelenül egy helyiségbe kerültek. A teherszállítás — ésszerűen — a régi postaépület udvara felől történik. A földszinten a filatélia, a rádió- és televíziótanácsadó, a hírlapüzlet stb. elhelyezése előnyös. A konyhaüzem gépterem fölötti elhelyezéséből üzemeltetési problémák adódhatnak. A rendező a +3,15 m-es, a gépterem I. a +7,2 m-es szintre került, ami tulajdonképpen a II. emeletnek tekinthető a kiírásban megkívánt I. emeleti elhelyezéssel szemben. Helytelen a kábelrendező fő megközelítése a hibaosztályon át. Az étterem 495 m2-es alapterülete túlzott. A postaépület tömege kedvező, a tetősík jól kapcsolódik a régi, magas tetős épülethez. Tömegformálása egyszerű, és városképi szempontból előnyös, amit még fokoz a tiszta üvegfelületű, s így semleges jellegű, nyugodt homlokzatképzés.” A 15. bírálati sorszámú terv Tervezők: Bán Ferenc, Jeney Lajos, Lannert M. Mónika, P. Gondár Eszter, Pethes Endre, Sylvester Ádám, Keve Lajos „A Martinelli tér beépítése az alaprajzilag lépcsőzött épülettel megoldott, s különösképpen előnyös a Fehérhajó utcai kedvezőtlen homlokzatú épület letakarása. A Martinelli téri épület a beépítési megoldásán kívül fő jellemzője a földszint és az I. emelet bekapcsolása a belvárosi üzletközpont együttesébe, ami nemcsak a tér mozgalmas élete szempontjából, de építészetileg is kedvező. Vitatható a maximális beépítettségre való törekvés mind alaprajzilag, mind az épület tömegét illetően. A postaépület beépítése a Városház utcai csatlakozás kivételével megfelelő. Az alagsor tartalék-áramfejlesztő terébe állított pillérsor a helyiség használatát nagyban hátráltatja. Technológiai hiba, hogy leeresztőaknát nem terveztek. A kábelistoly- és az akkumulátor-helyiségbe tervezett pillérsor ugyancsak zavaró. A kábelrendező alaprajzi formája és pillérosztása a használhatóság rovására megy. A földszinten az üzleti forgalom biztosított, az előcsarnok talán nagyobb a kelleténél. A pillérrendszer, illetvekiosztása az alaprajzi szerkesztéssel nem teljesen összehangolt. A nagyterem fölött pillérsorokat alkalmaznak a tervezők, Vie rendeltartó kiváltására ugyan javaslatot tesznek, de ennek költsége elgondolkoztató. A jól elhelyezett géptermek hiányossága, hogy azok előterei csak a műszerész készenléti helyiségeken keresztül közelíthetők meg. Előnyös viszont, hogy a Petőfi Sándor utcai és a tér felőli oldalra irodahelyiségek kerültek, s így mód nyílott belvárosi környezetbe illő irodaépület homlokzati kialakítására. A közlekedőrendszer terjengős, a beépítésből adódó többlettereket jobban lehetne kihasználni. A bizottság a tervben elsősorban azt értékelte, hogy a téregyüttes egészére a későbbiekben is jól felhasználható javaslatot adott.” Tiszóczky István