Magyar Építőművészet, 1986 (35. évfolyam, 1-6. szám)
1986 / 5. szám
Tervező: BÁCSTERV. Statikus tervező: Letanóczki Gyula; gépész tervezők: Kávássy Jenőné, Mészáros László; elektromos tervező: Madarász László. Tervezés: 1984; kivitelezés: 1986. Beruházó: Bács-Kiskun megyei Beruházási Vállalat. Kivitelező: BÁCSÉPSZER. Várható befejezési költség: 20 millió Ft. A homlokzatonlátható „rendetlenséget” egy magunknak felállított „szabály” (1.) és néhány kötöttség (2.) együttese hozta létre. 1. Az egyes helyiségeken az ablakokat — a környezőktől függetlenül — mindenképpen a helyiség homlokzati falának tengelyére, vagy azon szimmetrikusan kiosztva helyeztük el (az alárendeltebb helyiségeken kisebb vasbeton keretes ablakokkal jelezve azokat). 2. Meglévő nyílások. Ahol a „szabály” nem volt alkalmazható, ott módosult. Katona József Színház üzemházának átalakítása, Kecskemét Építész: Boros Pál (BÁCSTERV) Miközben Bécsben F. Fellner és H. Helmer műépítészek többek között a kecskeméti színház terveinek elkészítésén dolgoztak — az 1896-os átadást megelőző egy-két évben —, addig a város vezetői Kada Elek polgármester irányításával gondoskodtak az új színház környezetének méltó kialakításáról. A színház a Szentháromság szobor mögött, a város főtérrendszerébe kapcsolódva épült fel, a vele egyidőben kialakított parkban. Mivel az építéshez bontani is kellett, s így a leendő színháznak zavaros, megbontott tömb adta volna a hátterét, tervet készítettek a leendő térfal kialakítására. A terv — mely ma is megtekinthető a város levéltárában — sajnos csak töredékesen valósult meg. Ma már kissé talán megmosolyogtató pátosszal, de a korabeli gondolkodást hűen tükrözve, a térfalra (mely egyébként három ház, három intézmény) egységes eklektikus architektúrát húztak volna, melynek középrizalitja a most ismertetendő épület: eredetileg is a színház üzemházának épült. Tőle jobbra és balra a környező utcákba befordulva, sarokrizalitként toronnyal,kupolával kiemelve két iskola: a polgári leány-, illetve fiúiskola épült volna meg. Ezek közül azonban csak az egyik készült el. A másik helyére — az üzemház szomszédjaként — a 60-as években egy irodaházat emeltek. Az üzemház eredeti állapotában a földszinten, a 13 m-es utcafront mögött kb. 26 m hosszú raktárt foglalt magába, melynek hossztengelyében négy öntöttvas pilléren nyugvó „mestergerendára" feküdt fel a poroszsüveg boltozatú födém. Az emeleten, melyet öntöttvas csigalépcsőn lehetett megközelíteni, műhelyterem volt. Az emelet tér felőli homlokzattól számított mélysége azonban alig nagyobb 15 m-nél. (A fszt. fölötti további részt a födémen közvetlenül egy nyeregtető fedte. Ezt később elbontották, és az utcai műhelyteremnél kisebb belmagasságú újabb műhellyel bővítették az épületet.) Az utcai terem fölött több mint 2 m magas „térdfallal” körülvett kupolás padlástér épült — közbenső alátámasztás nélkül! A műhely és a padlás közötti födém kialakítása azonban olyan, hogy eredeti (és jelenlegi) formájában is csak térelválasztó rablénak tekinthető. Korabeli értelemben vett homlokzatképzésről csak az utcai fal esetében beszélhetünk, amely mint egy eklektikus díszletfal állt a többi oldalról mindig is sima, vakolt felületű „épület-doboz” előtt. Az üzemház felújítására a Katona József Színház rekonstrukciója kapcsán nyílt lehetőség. A színház számára új műhelyház létesült távolabb a városközponttól, így ez a ház — a földszintet kivéve, mely továbbra is díszletraktár maradt — kiürült. A program körüli viták eredményeként az épületben próbatermet és öltözőket, valamint férfi- női szabóságot kellett elhelyezni. „Takarékossági” okokból a ház legszebb meglévő tere — a kupola által fedett padlástér — kihasználatlan maradt! Kiindulási feltételezésünk az volt, hogy ezt, a raktárra szó szerint rátelepített, enynyire a városközpontban álló épületben születő új próbatermet egy ambiciózus színházi gárda előbb-utóbb szobaszínházként is használni fogja. Ennek a lehetőségnek is igyekeztünk megteremteni a feltételeit, bár nyilvánvaló volt, hogy a közönség beengedése az „üzemházba” területet rabol el a műhely funkcióktól. Megítélésünk szerint azonban a veszteség nem mérhető össze a várható haszonnal: egy új színház, új típusú színjátszási lehetőség létrejöttével Kecskeméten. Az épület térszervezése a rajzokról leolvasható. A két helyen nagyobb felületen használt tükörburkolatot nem a „reprezentatív színházi csillogás" érdekében alkalmaztuk, hanem a tükrök segítségével akartunk az épület valóságos környezetéből „díszletkörnyezetet” teremteni, és ily módon felhívni a figyelmet a színház és valóság viszonyára. (Reméljük a kész épület igazolni fogja elképzeléseinket ...!) Például az előteret határoló két fal homlokzatként szerepel, rajtuk ablakok, „kapuk", kerékvető,, zászlótartó találhatók. Az előtér fölötti üvegtető egy-egy oromfalas épülethomlokzatot metsz ki a falakból, a két rövidebb falon elhelyezett tükörburkolat viszont „utcává” nyújtja az előteret. Az épület tér felőli homlokzatát helyreállítjuk, az oldalsó és hátsó falakon azonban követjük az eredeti homlokzat-alakítás szellemét, a tömbbelsőre jellemző egyszerűsödést és az eklektikus szerkesztettségtől való függetlenedést. Boros Pál 1 1. Archív fotó a kecskeméti polgári leányiskola és a színház üzemháza együtteséről 2. Helyszínrajz 3. Az üzemház utcai homlokzata 4. Az üzemház udvari homlokzata The Remodelling of the Production Building of the Katona József Theatre of Kecskemét 1. An archival photograph of the building complex of the higher elementary girls’ school and the production building of the Theatre of Kecskemét 2. The layout plan 3. The street front of the production building 4. The front facing the court, of the production building 36 ME 86. 5.