Magyar Építőművészet, 1988 (79. évfolyam, 1-6. szám)

1988 / 4-5. szám

A kecskeméti Katona József Színház felújítása Építész: Farkas Gábor, Boros Pál (BÁCSTERV) Tervező: B­ács-Kiskun Megyei Tervező Vállalat; felelős tervező: Farkas Gábor; építész társterve­ző: Boros Pál; belsőépítész: Udvardi Lajos; sta­tikus tervezők: Letanóczki Gyula, Jenei Béla; gépész tervezők: Benedek István, Kávássy Jenő­né; elektromos tervezők: Kozma László, Ká­vássy Jenő; környezettervező: dr. Mayer Antal; akusztika: dr. Karsai Elekné(Tónus GM); szín­háztechnikai tervek: Csanádi Judit Máté Sándor, Vargha Mihály (Tónus GM), Korponai Ferenc, Bánfalvi Miklós (SZIKI). A tervezés éve: 1985. A kivitelezés ideje: 1986. II.—1987. XII. A re­konstrukció teljes költsége: 320 millió Ft (a 3 épület összesen). A színház nettó szint területe: 3276 m2; üzemház eredeti szint területe: 786 m2, az új üzemház szint területe: 927 m2. Fotó: Walter Péter, Tóbiás Ferenc. Az utóbbi időszak legnagyobb megyei, városi kulturális beruházása a Katona József Színház felújítása volt. A munkában résztvevők túlnyo­mó többségének jószándékú, lelkes közremű­ködése ellenére a végeredmény kissé ellent­mondásos lett. A tapasztalatok ismertetése talán mégis szolgál némi tanulsággal! Annak érdekében, hogy a felújítás tartalma érzékelhető legyen, megpróbáljuk — igazán röviden — ismertetni az épület rekonstrukció előtti állapotát. A bécsi Fellner—Helmer páros tervezte szín­házat 1896-ban adták át a város közönségének. „Befogadó-színház”-nak épült. A város gon­doskodott az épület fenntartásáról, állagmeg­t. A Katona József Színház felújítása, Kecskemét. Építész: Boros Pál és Farkas Gábor. Alagsor alaprajza: 1. Közönség társalgó-büfé. 2. Hőközpont — szellőzőgépház. 3. Büfé raktár. 4. Zenekari árok. 5. Felsőgépészeti gépház. 6. Alsószínpad. 7. Legódíszlet-tároló. 8. Színészklub. 9. Zenész öltözők. 10. Elektromos központ 2. Földszinti alaprajz. 1. Előcsarnok. 2. Körfolyosó. 3. Ruhatár. 4. Nézőtér. 5. Zenekari árok. 6. Színpad. 7. Kelléktár 3. Helyszínrajz: 1. Katona József Színház. 2. Üzemház 4. A színház főbejárata 5. Nézőtér óvásáról, az ideérkező társulatok pedig minden tekintetben kész előadással szerepeltek. Ennek megfelelő volt az épület mérete, felépítése, a közönséget és a színpadot kiszolgáló területek aránya. Az eredetileg több mint 800 főt befoga­dó nézőtér téri tagoltsága (állóhelyekkel is ren­delkező földszint, egy páholyszint és erkély) egyben a társadalmi tagoltságból adódó el­különítést is hordozta. Ezt a hierarchiát követte az egyes szintek díszítettsége is. Az előcsarnok, a loyerek, a lépcsők és a néző­tér az épület nagyobbik részét alkotják. A szín­pad méretei, arányai, felszereltsége (rivalda vilá­gítás, természetesen lejtős színpad, 2 db szemé­lyi és egy 4 m-es „utcasüllyesztő”) mind a kora­beli vidéki színjátszási szokásokra utalnak. A színpadot „U” alakban körülölelő, azt kiszolgá­ló épületrész — amelyet a fszt.-en és az I. emele­ten megszakít a hátsószínpad — jószerivel csak öltözőket tartalmazott és két kisebb kellékrak­tárt, ami a korabeli színház (mint intézmény!) rendkívül tagolt, bonyolult szerveződésére utal... A pince padlószintje a környező terepszinttel majdnem azonos volt, tehát az épületet körülve­vő út egy mesterséges dombon vezet át. Ez két 3­ 1. Reconstruction of the Katona József Theatre, Kecskemét, Hungary. Architects: Pál Boros and Gábor Farkas. Subground floor plan 2. Ground floor plan 3. Layout: 1. Katona József Theatre. 2. Store-house — Rehearsal room 4. The theatre's main entrance 5. The auditorium 44

Next