Új Magyar Építőművészet, 1997 (1. szám)

1997 / 1. szám

SZÖVETSÉGÜNK KULTURÁLIS FOLYÓIRATA ú­j magyar építőművészet A Magyar Építészek Szövetsége — mint kulturális társadalmi szervezet — feladatait saját folyóirat nélkül ellát­ni nem tudja. Ezért a lap már az 1900-as évek kezdetétől kíséri az építészek szervezetét, ugyanúgy időnként el­tűnve majd újraéledve, mint maga a Szövetség, ahogy az ez alatt az időszak alatt lezajlott jelentős változások azt kikényszerítették. A jelen helyzethez vezető átalakulások fázisai is újabb és újabb bonyolult körülményeket teremtettek, megne­hezítve az eredményes működést építészeknek, szervezeteknek, lapoknak egyaránt. A MÉ­F legújabb átszervezé­sét a kiadásában megjelenő túltengő piaci szemlélet váltotta ki, mely a lap példányszáma, oldalszáma és színvo­nala csökkentésének veszélyét vetítette a Szövetség vezetősége elé. Az építészeti tevékenység körülményeiben végbement változások, az új szervezeti felállások várhatóan most már huzamosabb stabilizálódásra vezetnek. A szakmagyakorlás szabályo­zási, ellenőrzési feladatai a kamarákra hárulnak, a Szövetség magának a szakmának a széles értelemben vett társadalmi, kulturális, művészeti vo­natkozásaira koncentrálhat. Ezért a Szövetség eltökélten kereste a lehetőséget a zsákutcába jutott­nak tűnő lap megújítására. A szervezeti keretek távolról sem zökkenő­­mentes megváltoztatásán kívül elgondolásokat kellett megfogalmazni magáról a lap követendő jellegéről. Egy kulturális szervezet hivatalos lap­jaival kapcsolatos elvárások sajátosak és nem egyértelműek. Úgy véltük, mindenesetre tükröznie kell kulturális közösségének — esetünkben a Ma­gyarország építészetét alakítók — tevékenységét, de úgy, hogy az ne csak statisztikai jellegű felmérés legyen, hanem érzékenyen vegye szám­ba a különböző tágabb vagy szűkebb körök vagy egyének által követett irányzatokat, az őket létrehozó és az általuk iniciált gondolatokat, lehe­tőségeket és eredményeket, egy megértő, de igényes kritikával, értéke­léssel, és utaljon a világ építészetében jelen levő helyzetére és a vele va­ló összefüggésekre is. Nem állhat egyetlen felfogás szolgálatába (ami talán egyszerűbb és hálásabb feladat lenne), de mindegyikben egységesen az értéket kell ke­resnie. A lap színvonalának meghatározója döntő mértékben a szerkesztősé­gé. Ennek az építészeti értékek, alkotások szakavatott bemutatásán és elemzésén kívül­­ a folyóiratszerkesztés, a technikai megjelenítés mód­szereiben is magas színvonalat kell képviselnie. A megoldásra való törekvésünkben tehát olyan szerkesztőség létrehozására törekedtünk, melynek összetéte­le kiemelkedő építészeti tervezői szemlélet, kritikai értékelő mentalitás és az ötletes szerkesztési technika ér­vényesülését egyaránt valószínűsítette. Talán kissé bővebb és színesebb szerkesztőséget is szívesen láttunk vona, de esetenként a bizalom és az együttműködési készség hiányával találkoztunk. Mint az építészetben, itt is az adottság-követelmény-megoldás hármas összefüggésének korlátai közt kell dol­gozni. Az említett követelményrendszer mellett nem hagyhatók figyelmen kívül a gazdasági szempontok sem. A puding próbája, hogy megeszik. Mi reméljük, hogy a Magyar Építészek Szövetségének lapja, az „Új Magyar Építőművészet" sikeres lesz. Kisebb-nagyobb pályamódosításokra később is mód van, de hisszük, hogy kiindulásunk és célunk helyes és jó, és a lap megtalálja és kialakítja az ezeknek megfelelő jelleget. ■ BOHONYEY JÁNOS a MÉSZ elnöke 19 9­7­­­1 új magyar építőművészet

Next