Magyar Fórum, 1990. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)

1990-02-17 / 7. szám

A sport az ifjúságé, a sport mindenkié! Ehhez világosan meg kell fogal­mazni a célokat. A legfontosabb célkitűzés a mi­nőség érvényesülése. Csak a minő­ség érték. Gondjaink mélyén húzó­dik meg az iskolai sport devalválá­sa, degradálása a „tömegsport” ka­tegóriába. A lemondás az ifjúság túlnyomó többségéről, megfosztva őket a sport értékeitől. Minden gyerek fontos. Minden rendszer életképességét akarták bi­zonyítani, az el nem fogadhatót rek­lámozni. Nem a sport tehet arról, hogy ide áramlottak a már minden­honnan kikopott káderek. Nem az egyéni olimpiai bajnokok tehetnek arról, hogy a csapatsportok nem fej­lődhettek, hogy a nagy testkulturá­lis értéket hordozó, de az olimpián nem szereplő sportágakat alig tá­mogatták. Nem a testnevelők, nem ■ T­» ^ /n / / i ' \ .1 ' „1. a.jC 1. u. T7UU^ . Uall r­ilata A 1'nHorr* ac cil'PfhTrn nrnh_ min^pn czalomhort fpliof Gyarmati Dezső nyugállományú mesteredző, műtörténész, minden idők legeredményesebb vízilabdá­zó személyisége, és Ruza József menedzseriroda-igazgató, az úszó­szövetség egykori siker-­főtitkára, aki 1987-ben konfrontálódott az ÁISH főnökeinek vezetői módsze­reivel és ezért önként elhagyta sike­reinek színterét - azóta anyagi és erkölcsi gondokkal küzd a szövet­ség -, az alábbi felkérést kapták: „Kedves Barátunk! A Magyar Demokrata Fórum or­szágot formáló program­­alkotásának szerves része a sporttal és az egészséges életmóddal való megkülönböztetett törődés. Koráb­bi megbeszéléseink során, amelye­ken dr. Frenkl Róbert egyetemi ta­nár, az OSC ügyvezető elnöke is részt vett, felmerült a program át­gondolásának és megírásának igé­nye. Ezért arra kérünk, hogy kezde­­ményezően vegyél részt ebben a munkában éppúgy, mint az MDF sporttal, egészséges életmóddal kapcsolatos gyakorlati programjá­nak szervezésében. Budapest, 1990 jan. 25. Üdvözlettel Lezsák Sándor" A világszerte elismert szakem­berek elkészítették a kért sportprog­ram-vázlatot, melyet ezúton te­szünk közzé azzal a szándékkal, hogy valamennyi érdeklődő hozzá­fűzheti véleményét, javaslatát az 1990 febr. 25-én 10.00 órakor a Testnevelési Egyetem Aulájában tartandó MDF-sportfórumon. A véglegesített MDF-sportprogramot 1990 márciusában közöljük. Fejlett iskolai sportélet nélkül nincs széles alapokon nyugvó ver­senysport. Kitüntetett az egyetemi sport jelentősége. Elmaradását, el­nyomását, sürgősen meg kell szün­tetni. Az egyetemi sport sajátos ér­tékein túl meghatározza a jövő ér­telmiségének a felfogását a sport­ról, segíti az élsportolók beilleszkedését a társadalomba. Programvázlat A magyar társadalom, a magyar családok, az ifjúság életében a test­kultúra, a sport nem tölti be azt a szerepet, amelyre a XX. század vé­gén, egy művelt európai nemzetben hivatott lenne. Kié a felelősség? Helyre kell állítani a testkultúra, a sport presztízsét, értékét a köz­­gondolkodásban, ahol ezt az elmúlt évek, évtizedek sportpolitikájának a torzulásai lerombolták. Nem a sport, a társadalom érdeke ez! A torzulások nem fedhetik el a lényeget, a testkultúra szépségét, értékeit! Nem a sport felelős a sporttal kapcsolatos manipulációkért, azért, hogy a sportsikerekkel egy politikai az edzők felelősek azért, hogy az utánpótlásnevelést elszakították természetes bázisától, az iskolától, hogy a sportágakat valósággal bele­­kényszerítették a korai szelekció vi­lágszerte lejárt gyakorlatába. Nem a sport hibája, hogy a „csak” spor­tolni kívánó gyerekek és felnőttek nem, vagy alig jutottak kulturált testedzési lehetőséghez, miközben az élsportra és az edzőtáborokra milliárdokat költöttek. Nem a sport tehet róla, hogy egyik legmarkán­sabb modellje lett a diktatúrának, sok kis diktatúra alakult ki szakosz­tályokban, egyesületekben, szak­­szövetségekben. Iskola-centrikus sportfejlesztést Meggyőződésünk, hogy jól át­gondolt, a különböző érdekeket összehangoló, mások tapasztalatait figyelembe vevő, ifjúság-centrikus sportpolitika az adott gazdasági fel­tételekkel is virágzó sportéletet tud teremteni. gyerek olyan törődést igényel, mint a potenciális olimpiai bajnokok. A korszeű sportfejlesztés iskola- és terület-centrikus. Ebben találkozik az állami és a társadalmi elem. Az állam számára az első számú prioritás az iskolai sport kell legyen, beleértve a testne­velést is. De hangsúlyozottan isko­lai sportról van szó. Csak a teljesít­ményorientált, terhelésközpontú, rivalizálásásra ösztönző iskolai sport közvetíti azokat az értékeket, amelyek miatt a sportot az iskolai élet centruma felé kell közelíteni. Nem egy tantárgyról van szó, ha­nem a 3-23 éves korosztályok aktív életformájáról. Sport nélkül nem le­het egészséges ifjúságot nevelni. Óvoda, általános iskola, gimnázi­um (középfokú iskolák), egyetem a tanulás, az emberréválás, az első életkor szakaszai. Mindegyikben kitüntetett a testedzés szerepe. Meghatározó a növekedést, érést (biológiai hatás), a személyiségfej­lődést (pszichológiai tényezők) és a közösségi hatásokat, a teherválla­lást (szociológiai tényezők) tekint­ve. Szakítani kell mind a német, mind a szovjet testnevelési hagyo­mányokkal. Előbbin a cirillt, a fe­gyelmet, a honvédelmi szemponto­kat, utóbbin az igénytelenséget (tö­megsport), a testneveléssel kapcso­latos demagógiát, a szürkeséget értve. A legfontosabb közeg A sport az ifjúság életében a hu­mán­ szocializáció legfontosabb te­rülete. A kudarc- és sikertűrő, prob­lémamegoldó, konfliktuskezelő, te­­hervállaló autonóm ember nevelé­sének a közege. Ezért állami felelősség az iskolai sport feltételrenszerének a megte­remtése. Ezeket az eszközöket egyenlíthetik ki a helyi önkormány­zatok oly módon, hogy az iskolák, a területi sportélet, sportfejlesztés központjai is legyenek alkalmasak a versenysport és/vagy a lakossági sport, szabadidősport igényeinek a kielégítésére. A fejlett iskolai sportélet külön célkitűzés nélkül is az utánpótlás­nevelés spontán területe a sportá­gak többségében. A sporttehetség­gondozás is kitüntetett feladata az iskolának. A legjobbak serkentik a többieket is a kiváló teljesítményre. De a leggyengébbeknek is esélyt kell adni a részvételre, a felzárkó­zásra. A testnevelő tanár- és általában a szakemberképzésben ezt a gondol­kodásmódot kell érvényesíteni. Cél az autonóm ember nevelése, az em­berközpontú és emberarcú sport­élet, amelyben másodlagos, szinte eszközjellegű evidencia a teljesít­mény, az eredmény. A versenysport, élsport megújí­tása is szükséges. Ez nemcsak köz­ponti állami feladat, minden spor­tágnak meg kell vívnia harcát a megújulásért. Az élsport mene­dzselésének, a nemzeti érdekek vé­delmének letéteményese a Magyar Olimpiai Bizottság. A MOB-bal együtt, szervezetében, vagy más struktúrában meg kell oldani a nem olimpiai sportágak érdekvédelmét. A MOB-nak, feladataihoz az ál­lam által az élsportra biztosított fel­tételeket is meg kell kapnia, jó fel­­használásukat az állami kontroll mellett a sportszövetségi társadalmi kontroll is garantálja. Minden sportág maga döntsön életéről. Vé­get kell vetni minden uniformizá­lásnak. Fel kell számolni a sportdik­tatúra minden maradványát, hitbi­­zományokat, monopolhelyzeteket. Egy-két versenyző mégoly világ­­színvonalú eredménye sem igazol semmiféle diktatúrát - sportágak elsorvasztását, néhány ember ön­­törvényűsége miatt. Szakmai elvek következetes érvényesítése nem je­lent diktatúrát. A tudás, a teljesít­mény állja a kritikát. Az eredmény nem igazol mindent Egy-egy sikeres versenyzőből nem élhet emberek légiója. A szak­emberek szűk körén kívül a sport­ban közreműködők többsége társa­dalmi vezető legyen. Minden edzőt, minden szakembert feltételei függ­vényében kell értékelni. Lehet ma­gasabb szintű a rossz feltételek kö­zött szerényebben produkálók tevé­kenysége, mint a minden feltételt magukhoz ragadó „sikerembere­ké”. Száműzni kell a magyar sportból a doppingot. Nem hangzatos nyilat­kozatokra, valódi tettekre van szük­ség. Ha egy ország nem akarja, hogy versenyzői doppingoljanak, meg tudja akadályozni őket ebben. Nincs szükség a doppinggal elért sikerekre. A szabadidősport infrastruktúrá­ját fejleszteni kell állami erőből is, az iskola- és területcentrikus elkép­zelések alapján. De ösztönözni kell az intézményi fejlesztést is. A sza­badidősport működtetése a helyi önkormányzatok, az önszerveződő egyesületek feladata. Nincs szükség mamutokra A sportélet finanszírozása egya­ránt megkívánja az állami és társa­dalmi erőforrások igénybevételét, valamint az üzleti élet, a szponzo­rok, a reklámipar bekapcsolását. Az állami felelősség elsősorban az iskolai sportban jelentkezik. En­nek feltételeit normatív rend­szerben kell garantálni. Állami esz­közöket általában ott kell nyújtani, ahol sokak sportját magas minőségi értékkel lehet megvalósítani (isko­la, egyetem). Az iskolai sportból kinövő terü­leti versenysport finanszírozása a helyi önkormányzatok, területi in­tézmények, szponzorok döntésé­nek a függvénye.­­ Hasonló a hely­zet a szabadidősporttal. Az országos szintű egyesületek és szakosztályok működésében a többcsatornás - bázis, szakszövet­ség, MOB, szponzorok... - támoga­tás a megoldás. A legnagyobb ha­gyomány sem lehet mentőöv az ak­tuális és prognosztizálható életkép­telenségre. A mamutegyesületek ideje lejárt. Az élsport, a MOB, a szakszövet­ségek finanszírozása igényli a sporttal összefüggő állami bevéte­lek - totó­ - sportra fordítását. Élni kell az alapítványi lehetőségekkel is. Sporttörvényt! Szükségesnek tartjuk a sporttör­vényt, amely garantálja a sport érté­keinek közvetítését az ifjúság, a tár­sadalom számára. A politikai és gazdasági kibonta­kozás lehetőségei, időkorlátai egy­re inkább kirajzolódnak. Egyre in­kább nyilvánvaló, hogy ezekkel egyenrangú, népünk számára talán még lényegesebb a humán­ re­konstrukció, az erkölcsi megújulás, az egyéni és társadalmi értékrend helyreállása. A sport a legsötétebb időkben is megőrizte emberarcát, erkölcsi, de­mokratikus értékeit. Foglalkozta­tott sokakat, akik egy-egy közössé­gért tenni akartak. Társadalmunk testi-lelki egészségéért, a civil tár­sadalom építéséért sportprogra­munk megvalósításával sokat tehe­tünk. Az alapok Ki menedzseljen? Önszerveződés Pénzt akar megtakarítani? Rendelje meg speciális időj­árásjelzéseinket!!! Az Országos Meteorológiai Szolgálat a felhasználók igényei szerint a népgazdaság különböző területeire néhány órától 6 hónapig terjedő időtartamra készít prognózisokat. Előrejelzéseinket hasznosíthatja az iparban, a mezőgazdaságban, a turizmusban. Speciális szolgáltatásainkkal növelhető a gazdaságosság, a biztonság, optimalizálható a munkaszervezés. telefon: 178-7361 telex: 22-5809 telefax: 178-7929 EGY IDÉZET Keresztrejtvényünkben Paul Fleming (1609-1640) német költő „A zsoldoskatona dicsérete” című verséből idézünk egy sort. VÍZSZINTES: 2. Belső-Ázsiai hegység. 6. Szemkáprázat. 12. Van ilyen hiány is. 15. Balatoni hely. 17. Nép. 18. A Felső- Tisza bal oldali mellékvize. 20. Van ilyen bér is. 21. Vatikáni, olaszországi, thaiföldi gépkocsik jelzései. 22. Két szó: szint, ülőhely. 25. Nap­szak? 26. Állami illetékek. 28. Tisztesség. 29. Szakszervezetek Országos Tanácsa rövidíté­se. 30. Gallium vegyjele. 31. Fordítva: kicsi­nyítőképző. 33. Káposzta része. 35. Tantál vegyjele. 3 Felett ellentéte. 38. Olasz sziget a Nápolyi-öbölben. 40. Debreceni utca neve. 41. Női név. 43. Ilyen centrum is van. 45. Szappanmárka. 47. Fordított aroma. 49. Fér­finév. 51. Nagy Tamás névjele. 52. Neon vegyjele. 53. Női név. 55. Csillapítja. 57. „A” spion. 59. Kanalaz. 60. Nedvszívót. 62. ...La­jos (színművész volt). 63. Merész. 65. Kettős. 66. Számnév. 68. ..0” ilyen játék is van. 70. Ajándéka. FÜGGŐLEGES. 2. Ilyen ünnepség is van. 3. Titokban figyel. 4. Négy különböző mássalhangzó. 5. Két magánhangzó. 7. Fordí­tott kicsinyítőképző. 8. A hét egyik napja. 9. ...ugurál (latinul felavat). 10. Női név. 13. Krémmárka. 14. Van ilyen cédula is. 16. Tojás keverve. 18. Szeszt fogyasztott. 19. „A” óra hatvanad része. 23. Csak félig imád. 24. „A” van ilyen járás is. 27. Fejfedőt. 29. Háromszor van egy évben a nevenapja. 32. Van ilyen növény is (ékezet nélkül). 34. Kém. 36. Néve­­lős téli sporteszköz. 37. Csonka szobrot. 39. Becézett női név. 44. Község Pest megyében. 45. Corso összevissza. 46. ...sömjén (helység Vas megyében). 48. Eszmény. 50. Vissza: latinul vízcsepp (ékezettel). 52. Látok. 54. Pusztítok. 56. Arzén vegyjele. 58. Jó húsban van. 60. Éktelen Tolna megyei helység (for­dítva). 61. Anyagnak súlyos, nagy darabja. 64. Féltve. 67. Tamás, Lajos, Endre. 69. Goszto­­nyi János névjele. 70. Betű kimondva.­­ Beküldendő sorok: függőleges 1., 11., vízszintes 72., függőleges 42., vízszintes 71. A megfejtés beküldési határideje: 1990. március 10. A helyes megfejtők között egy darab félévre szóló előfizetési szelvényt és könyvjutalmat sorsolunk ki. A szerencsés olvasó nevét március 17-i lapszámunkban közöljük. A lapunk február 3-i számában megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése: Metternich mondása: „Semmi sem sebez jobban az igazságnál.” A féléves lapelőfizetés nyertese: Maronics Martina, Budapest XIV. Amerikai út 46. (H45) Gratulálunk! Mokos István Mozgalom az anyanyelvért Mozgalom az anyanyelvért, Magyarországért, az emberért. Az 1984- ben indult „Szépen magyarul!­­ Szépen emberül!” mozgalom a TISZTA SZÓ! TISZTA VÍZ! TISZTA ÉG! je­gyében a szellemi, egészség- és környezetkultúra emeléséért dolgozik. Szándéka­­ az anya­nyelv iránti felelősség és az ön­becsülés-igény növelésével, az öntevékenységre épülő önbiza­lom erősítésével - segíteni, hogy a fiatalok tudatosan ké­szüljenek az egyénileg boldog, társadalmilag hasznos életre. A cél: legyen Magyarország olyan ország, melyben egész­séges környezetben egészséges testű és szellemű fiatalok nőnek fel; amelyben a tisztességben és becsületben megöregedett em­ber méltóságban élheti élete al­konyát; amely 2000-ben István király ezeréves országába mél­tóképpen hívja és várja haza a világ magyarságát, a hazából elszármazottakat. A mozgalom Budapesten az újpalotai Árendás közi általá­nos iskolából indult. Az akkori 5/a osztály által megfogalma­zott, az osztályfőnök és az osz­tályban tanító tanárok által alá­írt felhívást 1984. március 16- án olvasták fel az iskola tanulói előtt, akik aztán osztályonként - osztályfőnökeikkel megbe­szélve - írták alá a csatlakozási íveket. Az aláírók azt vállalták, hogy tanáraik példamutatásával és segítségével megpróbálnak ők maguk legalább egy nap - remélve, hogy ennek majd a többi napon is érezhető lesz a hatása - a „Szólj, s ki vagy, elmondom” jegyében úgy szól­ni, hogy beszédükkel is bizo­nyítsák: szépre, jóra vágyó, őse­ink örökségét megbecsülő, egy­mást tisztelő fiatalok. Ma már hagyománnyá vált, hogy a Köl­tészet Napja utáni hét péntekje mindig az anyanyelv, a beszéd, az emberség napja, az anya­nyelv ünnepe, az önvizsgálat, az ön- és egymás értékelésének, az újabb feladatok kijelölésé­nek alkalma. Van, ahol tanítás nélküli, egésznapos rendezvénysoro­zattal biztosítják, hogy a tanu­lók bemutatkozhassanak egy­más, szüleik, nagyszüleik és a társadalom meghívott tagjai előtt. Elképzeléseink szerint vissza kell hozni az ifjúvá és a felnőtté avatás szertartását. Kazinczy az alábbiakat írta Kisfaludy Károlynak 1820- ban: „Annak, aki a hazát a mi pályánkon szolgálja, nincs szebb jutalom, mint szeretve látni magát azon társaitól, aki­ket becsül.” Szerencsére sok oly becsült társ van, akitől sze­retve tudni magunkat nagy juta­lom lesz, lenne. Igyekszünk, hi­szen 2000. augusztus 20-a ha­marosan itt van. „TEDD A TISZTED!” - ebben a mozga­lomban ezt a felszólítást min­denki legelőször önmagára vo­natkoztatja. Kállai Eszter 11

Next