Magyar Fórum, 1991. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)
1991-06-06 / 23. szám
1991. június 6. Magyar Fórum 7 Marosvásárhely, május A városban elterjedt a hír, hogy az RMDSZ második kongresszusára Habsburg Ottó is ellátogat. Később fölröppentette valaki, hogy a háromnapos tanácskozás idejére szesztilalmat rendeltek. Ilyen s ehhez hasonló találgatások akadtak még szép számmal, s mindez azt bizonyította, hogy nyomasztó légkörben, feszültségekkel tele készülődött az erdélyi magyarság érdekvédelmi, képviseleti szervezetének gyűlésére. A hangulatot nemcsak az esős, borongós tavaszi hétvége tette szorongásossá, hanem a tanácskozás színhelyéül választott, román trikolórokkal körbe aggatott ifjúsági palota és az elé rendelt szoros desszant-gyűrű. Géppisztolyos katonák, gumibotos rendőrök és civil „szigorú fiúk” vigyázták a magyarok összejövetelét. Hogy ne történjék provokáció, természetesen. Meg hogy rend legyen. Mindenesetre furcsa érzés volt. Olyan Nyugat-Berlinies. És mi voltunk bent. A kongresszus elején nem is oldódhattak a feszültségek. Az előzetes vélemények szerint a mérsékeltekre és a radikálisokra nagy csata vár. A másfél évvel ezelőtt létrejött RMDSZ mára polarizálódott, elkerülhetetlen hát a kettészakadás. Néhány küldött platformszabadságért kiáltott, ami egyenes út a szétbomláselé. Az egység - persze nem a látszategység - fenntartása nemcsak az RMDSZ, hanem az egész erdélyi magyarság létkérdése, érdeke. Erről beszélt a bevezetőben Sütő András és Tőkés László. Még akkor is, amikor a nagyváradi püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, a politikai bátorság mellett érvelt. Mivel ezek nem zárják ki egymást. a politikai bátorság részének tekinthetjük, hogy ismét a temesváriak, személy szerint Borbély Imre - kezdeményezésére felvetették az önmeghatározás kérdését. - Mára odajutottunk, hogy kénytelenek vagyunk állást foglalni önnön definíciónk kérdésében - mondta Borbély Imre. - Idáig ezzel nem foglalkoztunk, ám a román alkotmány első paragrafusa, amely kimondja, hogy Románia egységes nemzetállam, mindenképp válaszadásra késztet. Nem vagyunk magyarul beszélő románok! Vagy más effélék. Igenis államalkotó társnemzet vagyunk. Egyébként ez nem is új találmány, már a gyulafehérvári pontokban megfogalmazódott román részről. Csak soha nem tartották be. Az alapszabály vitája során mégsem szavazták meg ezt a tézist. - Oda nem, de a programba bekerült. Mint elérendő cél, így talán jobb is, egyértelműbb lehet, hogy ez csupán stratégiánk egy része. Ha ismét elutasításban lesz részünk, jön a következő lépés. * „Azt hittem pedig, hogy a magyar parlamentet nem lehet felül-, illetve alulmúlni” hallottam egy epés megjegyzést a marosvásárhelyi kongresszus folyosói nyüzsgésében. Szőcs Géza korábbi kijelentései alapján egyébként az RMDSZ mint a romániai magyarság miniparlamentje kíván működni. A mostani heves viták, a néhol szélsőségektől sem mentes felszólalások, a folyosói lobbyzások azt mutatják, hogy jó úton haladnak efelé. A tanítómesterek sem hiányoztak. FIDESZ-es képviselők adták át egymásnak a kilincset a romániai Magyar Ifjak Szervezeteinek Szövetsége stábjánál. A Magyar Hírlap tudósítója ezt a MISZSZ-t kiáltotta ki liberálisnak, míg a Tőkés László szimbolikus személye körül tömörülőket népi-nemzetikonzervatívoknak. Egy bekezdéssel később Tőkés már radikális demokrata nála. Egy biztos: a kongresszusi vezetőségválasztáson csak az ő személye körül nem volt vita. Ismét tiszteletbeli elnök lett. Kibővített jogkörrel. És közfelkiáltással. Ilyen népi-nemzeti-konzervatív-radikális-demokrata ez az erdélyi magyarság. * De mit is vall egy radikálisnak számító MISZSZ-es fiatalember? Zsigmond László Sepsiszentgyörgyről érkezett a tanácskozásra küldöttként: - Ugyanazon okok miatt nem érzem jól magam egy egységes nemzetállamban, mint egy többnemzetű államban. Nézetem szerint a közösségek szabadsága egyetemes értékekhez kell kapcsolódjék. Ennek jellege pedig egyetemesebb, mint a nemzeti érdekek. Ezt azzal támaszthatnám alá, hogy nem vallom a Nagyromán párt megalakulását bejelentő szándéknyilatkozat ama kijelentését, miszerint a szabadságot el lehet veszíteni és meg lehet találni, de ha a nyelv és a nemzet veszik el, akkor minden elveszett. Mert egy ilyen elv nevében magának a nemzetnek a szabadságát lehet megszüntetni. Azáltal, hogy a polgárok szabadsága szűnik meg először. Először őket csapják be, hogy mondjatok már le egy kicsit a szabadságról, mert a nemzet érdeke ugyebár ezt kívánná. - Persze, mint minden párhuzam, ez is sántít. - Igen, mert egy modern állam minden kisebbségének biztosítani tudja a közjogi státust. Legyen az politikai párt, szakszervezet, érdekvédelmi szövetség. Ez Romániában azt jelenti, hogy a magyaroknak természetes joguk van egy nemzetiségi törvényre, amely lehetőséget biztosít arra, hogy ne másodrendű állampolgárokként éljenek hazájukban. Az én radikalizmusom azt jelenti, hogy semmiféle segítséget nem szabad megadni a totalitarizmus erőinek. Tehát nem szabad lemondani a magyarok önrendelkezési jogáról, ami benne foglaltatik egy nemzetiségi statútumban. * A kongresszus szüneteiben, az alagsori büfében székely ruhás lányok és fiúk kínálják a kávét, üdítőt, borvizet. Ebben a zsibongóban mindig nagy a jövés-menés. A több mint kétszáz akkreditált újságíró közül számosan idehúzódnak. Itt dolgoznak, kérnek interjút. A zsúfolt helyiségben, a félhomályban alig látni, ám Kelemen Attila szálfa termete igencsak kimagaslik, könnyen rátalálni. A két méteres, szakállas állatorvos az RMDSZ gazdasági főtanácsadója. Tizennyolc év hazai és két év amerikai tapasztalattal a háta mögött szervezi, irányítja az erdélyi magyar gazdák munkáját. Sokan sötéten látják a mai helyzetet, mondván, hogy a harminc év kollektivizálás elbutította az embereket. Én ezt nem vallom, mert az erdélyi gazdatársadalomnak van egy alapvető gyakorlati érzéke, s most, hogy visszakaphatják földjeiket, nagyon hamar alkalmazkodni fognak a megváltozott körülményekhez. Igen nagy fontosságot tulajdonítok az RMDSZ politizálása mellett a gazdasági talpraállásnak. Csak egy olyan társadalom tudja eltartani intézményeit, amelynek a fazeka és az istállója is tele van. Ahogy régen a falu társadalmak eltartották a papot, a jegyzőt, a tanítót, a kántort, ugyanúgy most is a jövő azoké az önkormányzatoké, akik elmondhatják majd, hogy ne nevezzen nekünk ide ki az állam senkit, majd mi eltartjuk azt a nyolc tanárt, vagy két orvost. És mi választjuk ki őket. Ehhez azonban úgy kell gazdálkodni, hogy ezt meg is lehessen tenni. Mi ebben az RMDSZ feladi. - Most nyújtok be egy programtervezetet, amely a külföldi segítőkészséget célirányossá alakíthatná át. Mondok egy példát. Egy norvég község testvérfalut választott magának és iskolafelszereléseket, fogorvosi széket akart küldeni Erdélybe. Akkor ötlött fel, hogy sokkal egyszerűbb lenne, ha pontosan a mostani helyzetben, amikor az induláshoz hiányoznak az anyagi alapok a gazdatársadalom talpraállításához, abból a pénzből inkább egy gépparkot kellene venni. Ezt az egyház mellett működő gazdakör venné át. Ezzel egycsapásra három dolgot is meg lehet oldani. Egy: Ha az állam szánt nekem 1500 lejért, én szántsak neki csak ezerért, az RMDSZ-tagot anyagilag is segítettem. Kettő: talpraállítottam a gazdaságot. Három: ezekből a befolyó ezer lejekből egy olyan forgótőkét hozok létre, ami a szociális létesítmények gondját is megoldja. * A háromnapos kongresszuson kevés szó esett a midasáiból jobbára érzelmi politizálás folyt, pedig a mindennapokban a kis gazdasági lépések is politikummá nőnek. Végül is lett egy régi-új vezetőség, megszületett egy újabb kompromisszum. Az egység is fennmaradt. Frdélynek minden lehetősége megvan, hogy ismét Tündérkertté váljon. De ez hosszú menetelés lesz. Hosszú és kínkeserves, harcoktól sem mentes. A katonái pedig saját jövőjük zsoldjában állnak. A kongresszus tiszteletbeli elnökké Tőkés Lászlót, elnökké Domokos Gézát, politikai alelnökké pedig Szőcs Gézát választotta. Józsa Péter Saját jövőnk zsoldjában Mozaikok az erdélyi magyarság kongresszusáról Szőcs t.cza és ékes Viszlo mikrofonos egyeztetése Tüprengok, kotuk lökés lajszlo és Domokos.cza Amo nemzedék tagja, mintha csak jelkép lenne, katonák sorfala közt hozza a virágot! Jelen voltak: múlt és jelen, kézen fogva! KANYÓ FERENC FELVÉTELEI Sütő András