Magyar Fórum, 1992. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1992-06-04 / 23. szám
A Pécsnek is megvan a maga Szív utcai iskolája. Ami a budapesti Erkel Ferenc Általános Iskolában éppen mostanában ért a jellegzetes végkifejlethez, az Pécsett a Kertváros utca 2. szám alatti Táncsics Mihály Általános Iskolában már korábban előadódott. Murai János cselekvő ember, mégpedig halogatás nélkül cselekvő. Mint harminc éve a gyerekek között élő pedagógusnak volt tapasztalása elegendő, mit eredményeztek a barbárság évtizedei nemzedékek műveltségében, lelkivilágában, emberi arculatában. Előreszaladva A rendszerváltást komolyan vette. A Pécshez közeli Kozármisleny faluban volt testnevelő tanár, amikor 1990-ben megpályázta a Táncsics Mihály iskola igazgatói székét. - Úgy gondolom, az iskola elsőrendű célja, hogy hitre, becsületre neveljen, hogy erkölcsi értékek alapján élő embereket indítson útnak. Ez benne volt a pályázatomban, végigbeszéltük a pedagógusokkal is. A pedagógusok pedig a hat jelöltből - többnyire régi megyei, városi tisztségviselők, funkcionáriusok - őt választották meg azon a nagyon friss májuson. Ősztől kezdve Murai János előreszaladt. „Odafönt" még csak formálódni kezdtek az új iskolarendszer körvonalai, de a Kertváros utcában már megalakult az iskolaszék. Két társelnöke dr. Kellermayer Miklós egyetemi tanár és Máté Péter atya, a kerület lelkésze lett. Decemberben történt, hogy a Pécsi Football Club alapítványból fenntartott csapat iskolás korosztályának ifjú játékosai Olaszországban jártak, a pápánál is látogatást tettek. Hazatérvén a kollégák és a gyerekek sokat meséltek arról, milyen klassz egyházi sportiskolákat láttak Itáliában. Murai Jánosban meggyökereztek a hallottak. Egy keresztény sportiskoláról kezdett álmodozni, majd beszélgetni a pedagógustársakkal meg a szülőkkel. Hogy miért nem volt neki elég az egyszerű sportiskola? - Hit nélkül gyerekeket nevelni nem lehet. A hit pedig a vallásokban válik gyakorlattá. A mi elképzeléseinkben a hit volt a lényeges, nem az, hogy valamelyik vallásnak neveljünk hívőt. A sport pedig, a mozgás és a becsületes játék az, ami megfogható már a kisgyerek számára is, amikor gondolkodásában még nem eléggé fejlett elvont fogalmak, erkölcsi értékek megértéséhez. Megnyeri a tervnek Mayer Mihály püspököt is, aki 1991. januárjában a művelődési miniszterhez folyamodik, hogy az iskolát nyivánítsák egyházi sportiskolának. A miniszter üdvözli a gondolatot, természetesen azzal, hogy forduljanak az ügyben illetékes önkormányzathoz. Akkor aztán az önkormányzat is fordult hozzájuk... A Közoktatási és Sportbizottság hamarosan megállapította, hogy „a vázolt struktúrájú intézmény működési feltételei jelenleg nem biztosítottak". És nagyon gyorsan be is invitálta az igazgatót - január 28-ai keltezéssel 29-re - „az iskola működésével kapcsolatos közös érdekű kérdések megbeszélésére." Egyoldalú párbeszéd - Itt „megbeszélés" nem volt. Szóhoz se jutottam. Mondták, mondták, hogy mi ez a morális iskolai szerepvállalás, csak összezavarjuk az emberek fejét, egy órán át hallgattam a kifogásokat. Idegesek voltak, dühösek, elutasítóak. Az egyik vezető - később a különvált Sportbizottság elnöke - régi és jelenlegi MSZMP tag, nagyon vitte a szót, gondolom, ha én is beszélhettem volna, egyetértésre akkor se jutottunk volna. Ettől a ponttól kezdve a gyakorló újságolvasó már talán maga is végigfűzhetné a történet szálát... Vizsgálatok és vizslatások, az igazgató személyi anyagainak újfenti előkeresése, a „régi mag" aktivizálódása az iskolában. Korábban még a két „örökölt" igazgatóhelyettes aláírása is ott szerepelt a huszonnyolc között, ahány pedagógus a harminchétből egyetértett „azzal, hogy az iskolában a Murai János igazgató által készített szakmai program alapján - 6+4-es rendszer keretében - Egyházi Sportiskola kezdje meg működését." Hatszáz aláírás Még nagyobb a szülői támogatás: „Ifjúságunk jövője - a Nemzet jövője. Fiataljaink testi-lelki megerősödése csak úgy lehetséges, ha a jelenlegi ellentmondásos helyzetből kiutat találunk. Kifejezem meggyőződésemet, hogy - nemzetközi példák alapján - erre az Egyházi Sportiskolát tartom alkalmasnak. “ Hatszáz aláírás, habár a tanulók létszáma nincs négyszáz se, de sok család kívánságát mindkét szülő nyomatékosította. Egy szép májusi napon szakszervezeti értekezletet hívott össze az iskolában a szakszervezeti bizalmi. Nem volt ott minden tanár, ugyanakkor meglepetésként bejöttek a gyesen lévők is, meg olyan óraadók is, akik nem tagjai a tantestületnek. Valamint megjelentek az önkormányzat képviselői. Matavovszky Iván közoktatási bizottsági elnök a szakszervezetinek indult összejövetelt nevelőtestületi üléssé nyilvánítja, és szavazásra szólítja fel a megjelenteket az igazgató személyével kapcsolatban benyújtandó bizalmatlansági indítvány tárgyában. Nem alakult ki ugyan a teljes tanári létszámhoz viszonyított többségi arány, ám Matavovszky elnök nagyvonalúan beéri a jelenlévők egyszerű többségével. Hadd menjen az a bizalmatlansági indítvány iziben... Utcára tették S amikor eljött az új tanév, Murai János csakhamar kézhez vehette a munkaviszonyának megszüntetéséről szóló határozatot. Hat oldalnyi indoklással nemcsak igazgatói állásából mentették fel, hanem mint tanárnak is felmondtak, azaz, utcára tették. Jogellenesen. „Az igazgató az iskolát,egyházi sportiskolává kívánta átszervezni. Szülői értekezletet hívott össze és azon kérte a szülők támogatását. Tervének részleteiről a nevelőtestületet nem tájékoztatta. (...) Murai János terveiben a városi önkormányzattól független, az egyház, vagy közvetlenül a minisztérium, vagy más külső szerv által finanszírozott iskola létrehozása szerepelt. Újítási törekvéseinek szándéka becsülendő, azonban hiányzik tervének tiszta megfogalmazása, a világos cél megjelölése, a megvalósítás módjának kimunkálása. (...) A Közgyűlés az igazgatói munkakör betöltésére alkalmatlannak találta, és a rendelkező részben foglaltak szerint munkaviszonyát a 283/1991./X.3./SZ. határozatában felmondással megszüntette." Falra hányt levél - A három párhuzamos osztályból egy lett volna „egyházi sportiskola" - persze, a jelentkezés ezt módosíthatta volna. A tanulmánytervben a tantestület minden tagjának volt munkája. Volt aki egész fejezetet írt, volt aki résztémát dolgozott ki, mások szervezési feladatokat fogalmaztak. Százötvenhét szülő pedig nyílt levelet jelentetett meg: „Megdöbbenéssel és felháborodással olvastuk az Új Dunántúli Naplóban, hogy az iskola igazgatóját, Murai János igazgató urat felmentették állásából. (...) Mi szülők felszólítjuk az igazgatóhelyetteseket és a hozzájuk tartozó tanárokat, hogy nyilvánosan - az újságon keresztül - kérjenek bocsánatot Murai János igazgató úrtól, és azonnali hatállyal hívják viszsza az iskola élére. Sem nekünk szülőknek, sem gyermekeinek nem kell másik igazgató". Na és? Jász László kibuktattak egy igazgatót Minek ez a zavaros morális szerepvállalás? Magyar Fórum 1992. június 4. Magyarország mindig Európához tartozott Habsburg Ottó vezetésével Budapestre látogatott az Európa Parlament hazánkkal foglalkozó küldöttsége. Erre az adott alkalmat, hogy az a társulási szerződés, amit Antall József miniszterelnök 1991 decemberében írt alá, az ideiglenes jelleggel május 1-jével lépett életbe. „A mostani találkozónk azért különleges jellegű" - mondta a sajtótájékoztatón Habsburg Ottó, „mert előreláthatólag júliusban ratifikáljuk a szerződést, és a Nemzetek Parlamentje jóváhagyásával még az év vége előtt véglegesen jogerőre emelkedik." Megvalósul tehát az a cél, hogy hazánkat felveszik az Egyesült Európa népei közé. A társulási szerződés három cikkelye leszögezi, hogy a jövőben a törvényhozás kapcsolatát egy közös vegyes bizottság fogja koordinálni. Ezért a delegációnak ebben a minőségben ez volt az utolsó látogatása - hangsúlyozta az elnök. A továbbiakban már ez a bizottság szabályozza a két parlament közös munkáját: konkrét kérdésekkel, problémákkal foglalkozik, s ezért a két parlament kapcsolata sokkal aktívabb, élénkebb lesz, mint eddig volt. A látogatásunk célja az volt, hogy megbeszéljük az ügyeket a magyar barátainkkal, a politikai élet vezetőivel. Úgy érzem, hogy hasznosak voltak az itt szerzett információk, mert áttekinthető képet kapunk a magyar helyzetről. A delegációnk nevében mondhatom - és mindig is ezt vallottuk hogy Magyarországnak nem kell visszatérnie Európába, mert mindig ott volt, csak a külső erők tartották vissza attól, hogy európainak vallja magát. Most végre jogos helyzet teremtődik az ország teljes jogú európa parlamenti tagságával. A társulási szerződés fontos politikai esemény, mert segítheti Európa gazdasági és politikai előrelépését, biztosíthatja a békét, a politikai egyensúlyt - ezt emelte ki hozzászólásában a delegáció alelnöke, Andre Sainton. Habsburg elnök elmondta, hogy a teljes jogú társulásban Ausztria, Svédország, Málta, Finnország után következünk Csehszlovákiával és Lengyelországgal együtt. Kifejtette, hogy Magyarországon a gazdasági átalakulás megfelelő irányba halad, és az ország jó hírnevét annak köszönheti, hogy megvalósult a politikai stabilitás és a demokrácia. Bős-Nagymarosról az a véleménye, hogy az ügy nem lehet csak a két ország vitája, mert az ökológiai kérdések egész Európát érinthetik. Az Európa Parlament már a mostani választást megelőző periódusban jelezte aggodalmát a sztálini megalomániát idéző, beláthatatlan környezeti katasztrófákkal járó tervek láttán. Egyetért a magyar javaslattal: a döntőbírói szereppel semleges nemzetközi bíróságot kellene megbízni. -A jövőben a társulási szerződés hogyan szabályozhatja a két parlament törvényhozási kapcsolatát? - kérdeztem dr. Hörcsik Richard országgyűlési képviselőtől (MDF), aki már többször járt Strasbourgban a magyar parlamenti delegációs csoport vezetőjeként. A vegyes bizottság koordinálja a törvényhozást, és a társulási szerződés által életbe lépett problémákat tárgyalja. Mint például a mezőgazdaság kérdését. Az Európa Parlament és a magyar parlament is 15-15 tagot delegál a bizottságba. Ez évente kétszer ülésezik: Budapesten, illetve Strasbourgban. A bizottság dolgozza ki a saját szervezeti és működési szabályzatát. Természetesen erre vannak követhető példák. Gondolok itt a spanyol vagy a török vegyes bizottság működési szabályzatára. De végül is a célok elérése és az eredmények megvalósítása a mi feladatunk, mert tőlünk függ, hogy mit tudunk elérni az ország javára. P.K. Habsburg Otto FRIEDRICH TAMÁS FELVÉTELE Négyszemélyes részvénytársaság A hűtőipar privatizációjának meggyorsításáért olyan döntés született, hogy az egymilliárd forinttal kevesebb árbevételt elért vállalatok maguk határozzanak a tulajdonosi átalakulás módjáról. Ennek hatására indult el a megújhodás a Bajai Hűtőipari Vállalatnál is: egyszemélyes részvénytársasággá kívánnak szerveződni. Most ott tartanak, hogy megbízzák valamelyik privatizációs céget, hogy kutasson fel külföldi érdeklődőket. Hatszázötvenmillió forint értékű részvényt bocsátanak majd ki, ebből ötvenmilliónyit a polgármesteri hivatalnak adnak a területhasználatért, és valamennyit megtartanak a kárpótlási igények bejelentőinek. Mari Tibor igazgatót arról kérdeztük, hogy mlyen esélyeket lát a dinamikus továbbfejlődésre. - Önök esetében milyen szempontokat részesíthetnek előnyben a befektetők? - Reméljük, fontosnak tartják, hogy jó nyersanyagtermő körzetben helyezkedünk el. Az öntözés elterjedésével biztonságosan lehet termeszteni, ami által tervezhető az árukibocsátásunk. A másik lényeges vonás - hogy ebben a pénzszűke időszakban, amikor a legtöbb gazdasági szervezet az egyszerű újratermelésnek is örülhet, hogy a piacon versenyképesek vagyunk. Ezt nagyrészt a feldolgozott növények jó minőségének, és a gépek műszaki színvonala megőrzésének köszönhetjük. Ez egyébként az ágazatban nagyon sok gondot jelent, mert a nyugati országokból származó berendezések pótlására nincs lehetőség, az elöregedés viszont veszélyezteti a termelést. - Úgy tudom, hogy itt a bérhűtés eddig jelentős hasznot hozott. Nem lett ez kevesebb most? - De igen. Felére visszaesett a húsipar termelése. Ezt kizárólag a nyugati export növelésével tudjuk egyensúlyozni, bár a konkurencia nagy, mivel tavaly mezőgazdasági eredmények születtek. - Van valami új irány a hűtőiparban? - Hogyne volna! Most az egészséges táplálkozást jelentő áruk a keresettek a tőkés piacon - de újabban nálunk is. Ezek olyan készítmények, melyek nem hizlalnak, nincs bennük tartósító szer, sok rostot és vitamint tartalmaznak. Tavaly ezekből nyolcezer tonnát értékesítettünk, ezt megtoldjuk még ezerrel. - Milyen mindennapi feladat, ha elhatározzák a vezetők itt az irodában, hogy a jelzett mennyiséggel növelni kívánják az eladást? - Először meghatározzuk, hogy melyik régió, hány országába akarunk szállítani, ott a külkereskedelmi cégek megbízottai megkeresik a vevőket, és jól megfontolt szempontok alapján alkudnak velük. - Igen, de gondolom, hogy a többi vállalat is ugyanezt teszi. Nekünk jórészt hagyományos kapcsolataink vannak. A régi megrendelők a legkülönlegesebb minőséget is kérhetik tőlünk - mi azt adjuk. Például meghatározzák, hogy egy-egy növénynél milyen természeti technológiát és vegyszeres védelmet alkalmazzanak a szerződő feleink. Segíti az is a külföldi értékesítést, hogy létrehoztunk egyes hazai hűtőipari cégekkel közös kereskedelmi vállalatokat. Ezek közvetlen kapcsolatot tartanak a vásárlókkal, figyelik a termékeink fogadtatását, és közük velünk. - Mennyire kedvelik a magyar árut ezeken a piacokon? - Nagyon meg vannak elégedve velük. Ennek az a magyarázata, hogy egyes mezőgazdasági termények nálunk a legzamatosabbak. A másik előnyünk pedig a kedvező ár és a szállítási pontosság. Egyébként a hűtőiparban hamarosan forradalmi változások következnek, amelyek majd átrendezik a sorokat a világpiacon - bár erről még korai lenne beszélni. ___________________________________| A. Gy. I.