Magyar Fórum, 1992. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1992-11-12 / 46. szám
1992. november 12. Magyar Fórum „Aki kínzott, kitalálta: kommandóval jön a Jóska” Józsaváros Nyíregyháza huszonötezer lélekszámú peremlakónegyede. Józsaváros hallgatólagosan két részre oszlik: a milliomosok villanegyedére és a csórók kockaházaira. A kettő között láthatatlan kordon feszül, a középpontban a Fehér Egér nevezetű vendéglővel. Tulajdonosa, Botos Katalin húsz éve dolgozik a vendéglátószakmában, s négy éve vette bérbe az Áfésztől az üzletet. Férje, Kelemen József kőműves kisiparos, Nyíregyházán az egyetlen, még élő ötvenhatos. Mindketten ügybuzgó MDF-esek. Ezt már nem lehet megmagyarázni A kocsma ma kritikus helyszín. A Fehér Egérben munkanélküliek, kisnyugdíjasok, melósok a törzsvendégek. Délután nemcsak a cigarettafüst üli meg az asztalok feletti légtért, hanem a kintről begyűrűző rossz hangulat. Naponta megy az átkozódás, hogy mindent emelnek, az emberek képtelenek a közüzemi díjakat befizetni, mi lesz itt, Kádár azt büntette, aki nem dolgozott, most meg a fél ország tengleng. A panaszáradattól a tulajdonosok kétszeresen szenvednek, mivel pártjukra hull a töméntelen ócsárlás, jogos és jogtalan kritika. Magyarázkodnak az MDF-ről, és sok mindent nem értenek abból, ami fent történik. Ami lent megy végbe, a határtalan elszegényedés és elkeseredés, azt viszont tapasztalják, és lassan a vendéglő havi 85 ezer forintos bérleti díját alig tudják befizetni a tetemes, más költségekkel. - Ezt már nem lehet megmagyarázni, ennyi fiaskót fogad minket Kelemen József a Csurka látogatását követő napok egyikén a Fehér Egérben. - Ha szép csendben a gazdasági hatalmat átvehették az exkommunisták, akkor maholnap átveszik a politikai hatalmat is. Itt olyan kapitalizmus lesz, amit kommunisták csinálnak. Felemás ültet le a szűk és zsúfolt irodába. Aki ránéz, a Dallas-sorozat öreg rockja jut róla az eszébe. Kelemen József anyja tizennyolc gyermeket hozott a világra, földhözragadt szegénységben. Az ötvenes évek elején a művelődési házak botránykrónikájában szerepelt a szorgalmas, tehetséges fiatalember, akinek szokatlan szenvedélye volt: szeretett napjában háromszor átöltözni, s a nyugati divatot követte. A kozmopolita, a jampec, a csőnadrágos „Kismaxit" a fiatalok szerették, a hatóságok kevésbé. A nyugati kultúra majmolásáért 53-ban már véresre verték, de a fenegyereket megtörni nem tudták. Az ötvenhatos forradalomban cselekvőn részt vett, szovjet és ÁVH-s lakásokba költöztette be a szegény családokat. Államrend megdöntésére irányuló tevékenységben való részvételért 1957. március 28-tól 1964. október 14-ig rács mögé zárták. - A legnagyobb veszély mindig a kommunisták felől jön - mondja átélve azt, amit -, s ma is ott vannak a kulcspozíciókban. A polgármester apja kiváló kitüntetést kapott kommunista, a fia Fidesz-képviselőként ül a parlamentben. - Nyíregyházának fideszes polgármestere van, felmutat-e olyan gazdasági koncepciót, ami a város javára van? Mit tesz? - Mit? Semmit. Magának csinálja a kis üzleteket, kft-ket, a Neményivel közös autószalonokat. A Szabolcs megyei Építőipari Vállalat, az Épszer, a Zöldért, a Konzervgyár, mind padlón van. A Zöldért igazgatója most ment nyugdíjba, havi kilencvenkétezret kap. Itt már minden tönkrement. Csakhogy ez nem normális tönkremenés. Mert ebből egy csomó ember meggazdagodott, a melós meg az utcára került. A cigányokról, a cigányokért Közben Kisvárdáról megérkezik a feleség, fehér-fekete kockás kabátjában leroskad egy székre,és fáradtan is felragyog a szeme, mikor elmondjuk, a Magyar Fórumtól jöttünk. Katinkáról tudni kell: cigány származású és Csurka-rajongó. Lányai révén sok veje, van, az egyik zsidó, a másik székelyföldi, úgy összekeveredett a családja, mint a sakktábla: egy fekete, egy fehér.- Ha szélsőjobb vagy fajüldöző politikát hirdetne az MDF alelnöke, nem esküdnék rá, minden porcikámmal ellene lennék, mivel cigányvér csorog bennem - jelenti ki szinte indulatosan. - De nem így van. Az újságírók és az ellenzéki urak fújják fel az ügyet. Egy Kelet-Magyarországot tesz elém, az imprimatúrára mutat. - Ugyanaz a Pál Géza a főember, 1992-ben is a második helyen áll a neve, aki 1957-ben gyalázkodó hangnemben írt cikket a férjemről. Szabadna ennek így lenni? Miért kell várni még mindig a rendszerváltásra? Antall miniszterelnök úr miért nem áll ki jobban az ötvenhatosok és Csurka mellett? Fekete Gyula író véleményét vallom: a miniszterelnök kiütéssel győzött a ringben, aztán befeküdt középre, s hagyja, hogy rászámoljanak. Katinkát felkérték a különböző cigányszervezetek, vállaljon azokban tisztséget. Valamennyit visszautasította. - Én azt mondtam a cigányoknak, nem helyeslem a külön cigányszervezetek létrehozását. Van Magyarországon hat párt, menjenek azokba. A magyarságnak a befogadásban van az ereje, nem a kirekesztésben. Ha pedig kirekeszti a cigány bűnözőt, a magyarból is rekessze ki az alját. Én azt üzenem a cigányoknak, vegyenek az én családomról példát, mi dolgoztunk, tanultunk, beilleszkedtünk. Az én tizenegy hónapos unokám már nyúl a fogkeféért. A cigányok nevelését az óvodáskorban kell kezdeni, mert húszévesek ide-oda hányódó tömegével már aligha lehet mit kezdeni. Az én unokáim is félnek, sajnos, mekkora ellentmondás, a cigányoktól, és még nem lehet megmagyarázni nekik, hogy ők is cigányok. Rettenetesen szeretem és féltem az MDF-et. Ha ketten maradnak, én akkor is rájuk szavazok. Lezsák, Für, Kónya, Csurka - csoda szimpatikus emberek. Miért nem erősítik a befolyásukat? Ha nekem, a laikusnak megfordul a fejemben, hogy pártot alapít Pozsgay, Palotás, az MDF viszont nem sok népszerű intézkedést hozott eddig - bajosnak látom a jövőt. Nem dicsekedünk, nem is dicsekedhetünk az MDF-tagságunkkal. A Kossuth-címer még jóval a választások előtt felkerült a pult melletti falrészre. A nők a Fideszre adták le a kopogtatócédulákat, de később az MDF- re szavaztak ők is. Jock Kelemen tortúrái Tény, ami tény, amióta pártjuk kormányzópárt lett, a Kelemen családot sok hátrány éri. A nyíregyházi Shell-kútnál négy MDF-es volt, s az első szórásban mind a négyet kirúgták. Köztük az egyik Katinka fia, a másik a veje. - A főnökük ejtőernyős, volt MSZMP-káder - mondja. - Kaptuk a fülest, ki lesznek csinálva a gyermekeim. Mert az a baja, hogy az ötvenhatos Kelemen Jóska a férjem, ezért szenvedtetik meg az én fiaimat is. Ezt intézd el, öreg Jock Kelemen! Hogy akik tönkretették az életed, azok parancsolnak most is! A volt városi párttitkár a Shell-kutas vezető. Amikor Kelemen József kijött a börtönből, azonnal elment a pb-re munkát kérni. Fel sem akarták engedni. Jelentsenek úgy be, hogy Kelemen József ellenforradalmár van itt - fakadt ki a portán, s felengedték. Nyíregyházán mindenki tudja, hogyan és kik tették tönkre a kalapos ember életét. Leveszi egy pillanatra: kopasz. Két kézzel, marokra tépte ki fájdalmában a haját annak idején, amikor megtudta a váci börtönben, hogy elválik tőle a felesége. Szerelmi házasság volt az övéké, egy tizenhat éves lány és egy tizenkilenc éves fiú szerelme. Két gyerekük született. A feleség is 56 áldozata valahol, neki is tönkrement az élete. Sosem ment férjhez, a gyerekeinek élt, könyvelő volt az Afésznél. Katinak hívják őt is. A két Kati családi ünnepeken jól megérti egymást. Könnyű volt Jocknak csak olajkonszernekkel hadakozni, egyik szivart a másik után szívni pazar lakosztályokban, Dallas közelmúltjában. De képzeljék el, a mi ötvenhatos hősünket, aki ötvenéves koráig kubikolt és albérletben tengődött! Ötvenéves koráig nem részesült a vasárnapi terített asztal örömeiben! Ünnepek előtt, mint retest, 60-120 napra újra s megint leültették! Ez a nagyon szimpatikus, kemény fából faragott férfi a könnyeivel küzd, ha emlékezik. ■> - Annyit éheztem, mint a kutya, a gyomrom kilyukadt, műtötték, a fél fülemre süket vagyok a sok veréstől. Kegyetlenek voltak az ávósok, tíz napig hason feküdtem, vért vizeltem, enni sem tudtam, amikor bevittek. Kedvenc szórakozásuk az volt, hogy felugráltattak a szekrény tetejére, gumibottal ütötték a talpam. A rendszerváltozást követően az az ávós, aki kínzott, kitalálta, kommandóval jön rá a Jóska. Nem megyek én, de bocsássunk meg? Ilyen nincs. A felelősségre vonást meg kell tenni, a gyilkosságokat nem lehet takargatni. A magyar nép felejteni nem fog, ha a bűnösöknek meg is bocsát. Kisvártatva hozzáteszi - szeretnék Göncz Árpáddal is találkozni, mint a Gyűjtőben egyszer, és a szemébe mondani: nem erről volt szó, nem ezt akartuk, Árpád! * Ha Katinka azt üzeni a cigányságnak, hogy ne válassza a saját maga által gerjesztett kirekesztődést, hanem tudjon dolgozni, cselekedni a saját érdekeiért, a gyermekei jövőjéért, akkor a férje meg az ellenzék gerjesztette indulatoktól félti a társadalmat. A szélsőbaltól, nem a szélsőjobbtól. A terrorizálás legbiztosabb módszere - írta 1945-ben Szabó Lőrinc a naplójába -, ha az ellenfél bizonyos kijelentéseibe belekötünk, eltúlozzuk, s szüntelen a fejéhez verjük. Majd térden állva könyörög izgalmunkért... A nemzeti Charta lezüllesztve, elbizonytalanodva keseregheti át az önmaga által is elmulasztott esélyeit. - Itt nagyon gyorsan kell cselekedni, mert az MDF végső bástyái is meghasonlanak - kísér az ajtóig Kelemen József, és megkérdezi: Pesten van-e alkalmam Antall miniszterelnök úrral találkozni? - Miért, mit mondana neki? - Csak annyit, hogy üdvözlöm! És sokat csalódottan, sokat várón, de mosolyog. Pardi Anna Napokig attól zúgott Józsaváros, hogy itt volt Csurka, és milyen volt, hogy volt Többen egy rettenetesen indulatos, félelmetes embert vártak az újságok tálalása alapján, s egy joviális, kedélyes, szelíd tekintetű író-politikus mondta el október 23-i beszédét Nyíregyházán. Jött, látták, győzött. Mondanivalóját oly diplomatikusan fogalmazta, hogy senki abba bele nem köthetett. Pedig készültek rá a fideszesek közül egypáran. _____________________ A sokat szenvedett házaspár HOMMER TIBOR FELVÉTELE Javaslat áromra Helyreállítás légkalapáccsal címmel enyhén elmarasztaló cikket közölt a Népszabadság, mert a több évtizedes volt székházának körúti homlokzatán földközeltől égközelig boldogan végigfutó kődomborművet ezúttal légkalapáccsal simogatják át a még boldogabb felejtésnek: eltávolítják. Mint e szándékosan barokkos mondat a jelenben, ugyanolyan szándékosan éktelenkedett évtizedeken át számlálhatatlan testvéreivel egyetemben - a nép által nemes konstruktivitással sztálin-barokknak nevezett kővé domborított gondolatcsárda. Keletkezésének éve mindent elmond: 1952. A sztálinista világdombormű alighanem ekkor dudorodott a leglátványosabbra történelmünk mindent eltűrő jámbor homlokzatán: ezeken a mű-micsodákon furcsa metamorfózison mentek át a meggyilkolt milliók: boldogra dagadt hölgyek ölelték át elefánt karjaikkal a jókedvű búzakévét, kalapácsvető világbajnok munkások markolták a mosolygó kalapácsnyelet, cári egyenruhás ávéhások cápafogakkal recsegtek bele a karnyújtásnyira kéklő és elefántlábakon várakozó jövőbe. Volt (van) ezekben a kőoperettekben minden: fénylő kalácstól a varrógépig, marógéptől Isten szeme-szerű háromszögvonalzóig, (NDK-idom) - bombától a bamba tehénig, a jövő tornyától a humoros Lánchídig minden, ami csak a serény Népátszabó szerkesztőségi szobáinak hangulatához illik. A Hírlapkiadó épületéből a jobb levegőjű budai tájba költözött Népszabadság cikkírójának fáj, hogy e „történelmünk egy részét" eltávolítják a főváros egyik legforgalmasabb helyéről, ugyanis elfelejtették magukkal vinni a hatalmas kőcsárdán dudorodó gondolatokat, pedig milyen jól mutatna ez a kőtörténelem még törmelékesen is valahol a zöldövezetben, hiszen a Hűvösvölgyi Nagyréthez vezető erdei utat is telemicsodázták szebbnél szagosabb eszmehulladékkal. Ha már a Népszabóság szerkesztői közül egyőjüknek sem jutott eszébe abban a dicső múltban, hogy akár csak egyetlen védő szót is emeljen Aczél elvtársuk agyréme ellen, aki a szemük láttára robbanttatta fel a Nemzeti Színházat, történelmünk nem elhanyagolható részét (csupáncsak azért, hogy jobban láthassa az Akácfa utcában pirosló Gorkij mozi neonfényét) - nos, a szerkesztő urak most is legyenek szívesek belenyugodni Pintér István igazgatóhelyettes nagyon helyes döntésébe. Ugyanis a dombormű immár nemcsak eszme-, hanem életveszélyes is. (Azt mégsem kívánhatják, hogy a kőeszme felújításával kedveskedjünk a Népátszabóság november 4-i hangulatának.) Amennyiben a nyugalom nem állna be, ajánlom a következő fáradtság-levezető gyakorlatot: készíttessenek a bontási munkálatokról egy mai kőálmot, és helyezzék el legkedvesebb pihenőhelyük fölé: ez is történelmünk része lesz. Balaskó Jenő Bontás közben... Eltűnnek a szocreál szörnyművei 1956-ban is a forradalom lyukas zászlaja díszítette a főfalat 15