Magyar Fórum, 1993. július-december - Szárszó Fórum 2-8. szám (5. évfolyam, 26-52. szám)

1993-09-16 / 37. szám

1993. szeptember 16. Magyar FérisM Ipostagalamb KIÁLTVÁNY Egressy Béninek, a Szózat zeneszerzőjének, a magyar dal atyjának nincs még szobra a fővárosban. Pedig: huszonkét pályázó közül ő nyerte el a Szózat megzenésíté­sére kiírt húsz aranykorona pályadíjat. 146 zenei alkotása között megtaláljuk Petőfi, Tompa, Czu­­czor legszebb verseit, dalait Liszt Ferenc X. és XII. Rapszódiájában, Anton Ru­binstein „Magyar fantázia” és Johannes Brahms „Huszonegy letett magyar tánc” című műveiben is megtapsolja a világ; a népdal feldolgozásában Bartókot és Kodályt jóval meg­előzte, kora népszínművei tele voltak az ő „népdalaival”; 81 színpadi művet, köztük 18 operalibrettót fordított ma­gyarra, francia és olasz nyelvből; négy operaszövegkönyvet és egy énekes népszínművet írt, melyek közül a Hunyadi László és a Bánk bán napjainkban is gyöngyszeme Operaházunknak. 1848. március 15-én elsőként zenésítette meg Petőfi Nem­zeti dal című költeményét, és Kossuth vészkiáltására elsők közt jelentkezett a szabadságharc zászlaja alá; a kápolnai csatában súlyosan megsebesült, de még így is je­lentkezett Klapka tábornok komáromi védőseregénél, mert kész volt meghalni is a haza szabadságáért; itt komponálta a híressé vált Klapka-indulót. Mindezt rövidre szabott életében tette le a haza oltárára. Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Miniszterelnök Úr! Műve­lődési Miniszter Úr! Főpolgármester Úr! Polgármester Urak! Parlamenti Képviselő Urak! Egressy Béni szelleme itt lebeg felettünk az alkotásain ke­resztül, és várja, hogy 142 év szellemi tunyasága után végre ő is kapja meg méltó helyét a nemzet nagyjai között. SZOBROT EGRESSY BÉNINEK! 1994-ben lesz születésének 180. évfordulója, ünnepeljük együtt e születésnapot Egressy Béni-szoboravatással. Nemes kötelességet valósítanak meg azok, akik a Szózat zeneszerző­jének szobrával szebbé varázsolják Budapestet. Remélem, e szerény kiáltvány nem marad pusztába kiáltott szó. Bérczessi B. Gyula, író, nótaszerző, az Egressy Béni Kör alapító tagja Virágzó mezőgazdaságot! A bolsevista törekvéseket kiszolgáló hazai politikai képződmény évtizedeken át célzatosan hirdette és érvé­nyesítette gazdasági szerkeze­tében és minden megnyilvá­nulásában, a nehéziparra tá­maszkodva, az ipari termelés elsődlegességét. Ez eredmé­nyezte részben bizonyos réte­gek növekvő elnyomorodá­­sát. Amikor a társadalom szerkezeti működésének ész­szerű visszaállítása kerül elő­térbe, akkor ennek a feladat­nak megoldásában, alapvető­en az ország éghajlatának, a föld termőerejének és egyéb objektív adottságainak figye­lembevételével, a mezőgazda­ság elsőbbségét kell szorgal­maznunk, így az ipari szerke­zet alakítását, a mező- és er­dőgazdálkodás, az állattartás együttes feltételeinek javítá­sát is ez a törekvés lendítheti előre. Ennek a folyamatnak kell meghatározó szerepet játszania a sokat emlegetett piaci hatások érvényesülésé­ben, az export arányainak alakításában, valamint a he­lyi ipari, kereskedelmi és egyéb szolgáltatásokban. Ez is indokolja a termőföldtulaj­don rendezésének halasztha­tatlan fontosságát. Az agrár­alapokra való tá­maszkodás megfelel a régió szükségleteinek. De még többről van szó, enélkül nem valósíthatók meg a közjólét­tel összefüggő szociális fel­adatok sem. Gyöngyösi József nyugdíjas, Budapest KERESZTREJTVÉNY Rejtvényünk vízszintes 1. és 53. sz. soraiban Illyés Gyula naplójából idézünk egy bölcs gondolatot. Ezt kérjük beküldeni szerkesz­tőségünkbe levelezőlapon szeptember 23-ig. Levélcí­münk: Magyar Fórum 1399 Budapest, Postafiók 701/364. A helyes megfej­tést beküldők között a La­kitelek Alapítvány ajándé­kát, mai magyar írók tíz dedikált könyvét sorsoljuk ki. VÍZSZINTES 13. Távo­li sziget. 14. Szelíd állat. 15. Nélküle nincs disznó­tor. 16 ... patria. 18 . Sű­rűsödik a vér. 19. Csel­gánccsal kapcsolatos kife­jezés. 21. Galamb mondja. 23. Ilyen kocsi is van. 25. Fiatalok egybekelése. 27. Vidám. 29. Csónakgerinc. 30. Névelő. 32. Régi nép. 34. Talán, rövidebben. 36. Kiütéses győzelem. 37. Mocsaras terület. 39. Csak csukott szemmel látható. 41. Ilyen szó is van. 43. Fundamentum. 45. Ok­mány. 47. Habzó ital. 49. Zörget az ajtón. 51. Vadál­lat. FÜGGŐLEGES 2. Bé­kaporontyok. 3. Népszerű színész volt (Gyula). 4. Ruhaanyag. 5. Puha fém. 6. Korszak a volt Szovjet­unióban. 7. New... 8. Elég egynemű betűi. 9. Utasa páratlan betűi. 10. Négy darab római ötve­nes. 11. Állóvizek. 12. Névelővel, majomcsopor­tok. 17. Veszedelmes va­dász jelzője. 20. Sára, ke­verve. 22. Állítsátok meg Arturo ...! 24. Ismeretlen személy. 26. Becézett női név. 28. Fűtőanyag. 31. Az egyik legszomorúbb ház jelzője. 33. Égéstermék. 35. Biztató szócska. 38. Be­cézett szülő. 40. Lúg jelző­je. 42. Német város. 44. Nem természetes viselke­dési mód. 46. Halfajta. 48. Végtelenül ráír! 50. Gábor Andor. 52. Sipos Domo­kos. (Sz. D.) Szárszó Fórum A szárszói találkozó al­kalmával nyolc napon át napilapként megje­lent SZÁRSZÓ FÓ­RUM egyes példányai továbbra is kaphatók. Ugyancsak kapható a nyolc lapot egybefogó csomag is. Megrendel­hető, illetve megvásá­rolható a Szerkesztő­ségben. SZÁRSZÓ FÓRUM — a szárszói találkozó után is! Hallgatag elnökünk Salzburgban Az Osztrák Tv július 24-én este közvetítet­te Vaclav Havel, Thomas Klestil, Richard von Weizsäcker és Göncz Árpád köztársasá­gi elnökök salzburgi kerekasztal-beszélgeté­­sét, amely nemcsak európai, hanem magyar szempontból is igen fontos témát fogott át. Szó volt az egykori Jugoszlávia területén tomboló véres törzsi háborúról, a kisebbsé­gek helyzetéről, a menekültügyről és az ide­gengyűlöletről. A már ismert és szokásos po­litikai szózatok mellett megfigyelhető volt, hogy az elnökök „önzően”, nemzetük érde­keit mindig szem előtt tartva fejtették ki véle­ményüket a kérdésekkel kapcsolatban. A mi elnökünk nem követte ezt a magatartást, pe­dig többször is kínálkozott lehetőség, hogy a sajátosan magyar problémákkal kissé részle­tesebben is megismertesse a nyugati érdeklő­dőket. A jugoszláviai események tárgyalásánál el­várható lett volna, ha köztársasági elnökünk egy kicsit behatóbban foglalkozik a Szerbiá­ban élő 400 000 magyar sorsával, röviden megismertetve helyzetüket a nyugati nézők­kel. Elnökünk azonban igen „európai” mó­don, miután a Horvátországban élő szerbek, valamint a Szerbiában élő horvátok jogaira figyelmeztetett, harmadikként a magyarokat is bátorkodott megemlíteni, hogy úgymond, az ő jogaikat is tiszteletben kell(ene) tartani. Holmi részletkérdésekkel, hogy magyar fal­vakat is porig romboltak, hogy az ott élő ma­gyarok ki vannak téve a szerb sovinizmus ké­­nye-kedvének, hogy a magyarok félelemben és elnyomásban élnek, és hogy létszámukhoz viszonyítva sokkal magasabb arányban hív­ják be őket katonának, mint a szerbeket egy olyan háborúba, amihez mellesleg az égvilá­gon semmi közük sincs, Göncz Árpád, a Ma­gyar Köztársaság elnöke nem foglalko­zott ... Klestil osztrák köztársasági elnök szinte tálcán kínálta föl a lehetőséget a magyar ki­sebbség sorsával kapcsolatban, amikor a „több mint kétmillió”, határokon kívüli ma­gyarságot említette, utalva közvetve az igaz­­ságtalan trianoni békére is. Ha már Klestil elnök „segített”, akkor köztársasági elnö­künk mért nem ragadta meg az alkalmat és beszélt ezekről, a magyarságot nagyon is fog­lalkoztató problémákról?! Nem tett még csak említést sem arról a tényről, hogy mióta ez a perverz, békének nevezett diktátum fennáll, az idegen uralom alá került 3,5 milliós magyarságnak túlnyo­móan csak a keserűség és megaláztatás jutott osztályrészül, hogy szomszédaink, sajnos, 73 éve folytatják soviniszta, elnyomó és erősza­kos beolvasztó politikájukat, és hogy erről egy jottányit sem mondtak le a mai napig; hogy ígérgetéseik ellenére szinte semmit sem tartottak be, és miután a világ felé álszent módon „jóindulatukat” hangsúlyozzák ez ügyben, nem átallják Magyarországot a leg­arcátlanabb hazugságokkal megrágalmazni. Miért nem lehet azt szóvá tenni, hogy igenis, mindez minket, magyarokat aggaszt és nyugtalanít, és hogy e térség zavaros vi­szonyainak pontosan a nagyhatalmak által összetákolt torz békerendszer a legfőbb oko­zója, amelyet ideje lenne végre orvosolni, de amelynek föltétele a megértés és az igazsá­gosság térnyerése az erőszakkal és gyűlölkö­déssel szemben. A magyar köztársasági elnöktől annyi iga­zán elvárható lett volna, hogy a magyarság szempontjából e nagy jelentőséggel bíró problémákkal legalább megismerteti a nyu­gati közönséget. Sajnos ez nem következett be, ami közvetve rávilágít arra a magyar „be­tegségre” is — tisztelet a kivételnek —, hogy mennyire nem tudunk élni az alkalommal, mennyire képtelenek vagyunk a saját problé­máinkra ráirányítani a nyilvánosság figyel­mét még akkor is, ha megvan a lehetőségünk rá. Pedig sürgősen ki kellene gyógyulnunk ebből a nyavalyából, mert egyszer már na­gyon súlyos árat t­­ettünk miatta! Tóth Vilmos Svájc 17 Felhívás Olvasóinkhoz, Támogatóinkhoz! Köztudomású, hogy az államhatárainkon kívül élő magyarság betűvel és szellemi táplálékkal való el­látása mekkora nehézségekbe ütközik. A legkínosabb az, hogy például erdélyi magyar testvéreinknek anyagi lehetőségük sin­cs ma már magyar újságok és könyvek járatására. Ezen kívánunk segíteni a Magyar Fórum és a Magyar Út táborának segítségével. Ismét kérjük Olvasóinkat, Támogatóinkat, a Magyar Út Körök tagjait és szimpatizánsait és mindazo­kat, akik tehetik és szívesen teszik: fizessenek elő a Magyar Fórumra Erdélyben élő honfitársainknak. Lejártak a tavalyi előfizetések, s félő, hogy a magyar betűhöz, a Magyar Fórumhoz szokott olvasók Erdélyben lap nélkül maradnak. Kérjük, hogy aki teheti, fizessen elő az alant felsorolt címekre. Az előfizetési szándékot kérjük az ide mellékelt nyilatkozat szerkesztőségünknek való visszaküldésével jelezni. Kiadóhivatalunk a beérkezett vállalásokat összesíti, és a szükségleteknek megfelelően elosztja. A címzettek a lapot postai úton kapják meg, mintha ők maguk fizettek volna elő. Lapunk a laphoz juttatandó egyházközségek listáját folyamatosan közli. Nyilatkozat Alulírott..........................................................................................................vállalom, hogy a Magyar Fórum laphoz juttatási akciójában részt veszek és a Magyar Fórumot egy évre előfizetem a következő címre:......................­............................................................................................................................................................ Egyetértek azzal, hogy torlódás esetén a kiadóhivatal ezt az előfizetést másik erdélyi egyházközség tagjai számára átadja. aláírás cím: telefon Előfizetési díj belföldön egy évre 2100 Ft., külföldiektől érkező előfizetés összege: 70 USD, vagy en­nek megfelelő konvertibilis valuta. A nyilatkozatot kitöltve, valamint az előfizetési összeget piros postautalványon kérjük eljuttatni cí­münkre: Magyar Fórum szerkesztősége 1085 Budapest, Blaha Lujza tér 1—3. A nyilatkozat és a befizetés­ személyesen is átadható a fenti címen (311. sz. szoba). Megszűnt előfizetések Sorszám Lelkész neve Felekezet Helység neve lélek­ Megjegyzés magyar—román száma szórvány Háromkút 350, 108. Hajdó István róm. kát. S+ 18 000 Magyabék^TS, Gyilkostó 30, 109. Incze Dénes róm. kát. Tusnádfürdő ] 300 Baue Tusnád Csinód 140, 110. Kis András róm. kat. Csíkszentgyörgy- A­­gerszék 160, Csucsingeorgiu Csobános 40, Kotormány 60, _ Felek 102, 111. Nutz Ottó róm. kát. en 3 000 Nagydisznód 75, Nagytalmács 60,­­ Aninósza 350, 112. Oláh Dénes róm. kát. e­rozsenya 5 000 Iszkronybánya 30, Petrosani______________________Banica 10, 113. Orbán László róm. kat. Gyergyóremete­ 940 *Fenyő 120. Remetea Kistbukk 27, 114. Tamás Márton róm. kát. Csikszenttamás 3 000 Tomesti

Next