Magyar Fórum, 1993. július-december - Szárszó Fórum 2-8. szám (5. évfolyam, 26-52. szám)
1993-09-16 / 37. szám
1993. szeptember 16. Magyar FérisM Ipostagalamb KIÁLTVÁNY Egressy Béninek, a Szózat zeneszerzőjének, a magyar dal atyjának nincs még szobra a fővárosban. Pedig: huszonkét pályázó közül ő nyerte el a Szózat megzenésítésére kiírt húsz aranykorona pályadíjat. 146 zenei alkotása között megtaláljuk Petőfi, Tompa, Czuczor legszebb verseit, dalait Liszt Ferenc X. és XII. Rapszódiájában, Anton Rubinstein „Magyar fantázia” és Johannes Brahms „Huszonegy letett magyar tánc” című műveiben is megtapsolja a világ; a népdal feldolgozásában Bartókot és Kodályt jóval megelőzte, kora népszínművei tele voltak az ő „népdalaival”; 81 színpadi művet, köztük 18 operalibrettót fordított magyarra, francia és olasz nyelvből; négy operaszövegkönyvet és egy énekes népszínművet írt, melyek közül a Hunyadi László és a Bánk bán napjainkban is gyöngyszeme Operaházunknak. 1848. március 15-én elsőként zenésítette meg Petőfi Nemzeti dal című költeményét, és Kossuth vészkiáltására elsők közt jelentkezett a szabadságharc zászlaja alá; a kápolnai csatában súlyosan megsebesült, de még így is jelentkezett Klapka tábornok komáromi védőseregénél, mert kész volt meghalni is a haza szabadságáért; itt komponálta a híressé vált Klapka-indulót. Mindezt rövidre szabott életében tette le a haza oltárára. Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Miniszterelnök Úr! Művelődési Miniszter Úr! Főpolgármester Úr! Polgármester Urak! Parlamenti Képviselő Urak! Egressy Béni szelleme itt lebeg felettünk az alkotásain keresztül, és várja, hogy 142 év szellemi tunyasága után végre ő is kapja meg méltó helyét a nemzet nagyjai között. SZOBROT EGRESSY BÉNINEK! 1994-ben lesz születésének 180. évfordulója, ünnepeljük együtt e születésnapot Egressy Béni-szoboravatással. Nemes kötelességet valósítanak meg azok, akik a Szózat zeneszerzőjének szobrával szebbé varázsolják Budapestet. Remélem, e szerény kiáltvány nem marad pusztába kiáltott szó. Bérczessi B. Gyula, író, nótaszerző, az Egressy Béni Kör alapító tagja Virágzó mezőgazdaságot! A bolsevista törekvéseket kiszolgáló hazai politikai képződmény évtizedeken át célzatosan hirdette és érvényesítette gazdasági szerkezetében és minden megnyilvánulásában, a nehéziparra támaszkodva, az ipari termelés elsődlegességét. Ez eredményezte részben bizonyos rétegek növekvő elnyomorodását. Amikor a társadalom szerkezeti működésének észszerű visszaállítása kerül előtérbe, akkor ennek a feladatnak megoldásában, alapvetően az ország éghajlatának, a föld termőerejének és egyéb objektív adottságainak figyelembevételével, a mezőgazdaság elsőbbségét kell szorgalmaznunk, így az ipari szerkezet alakítását, a mező- és erdőgazdálkodás, az állattartás együttes feltételeinek javítását is ez a törekvés lendítheti előre. Ennek a folyamatnak kell meghatározó szerepet játszania a sokat emlegetett piaci hatások érvényesülésében, az export arányainak alakításában, valamint a helyi ipari, kereskedelmi és egyéb szolgáltatásokban. Ez is indokolja a termőföldtulajdon rendezésének halaszthatatlan fontosságát. Az agráralapokra való támaszkodás megfelel a régió szükségleteinek. De még többről van szó, enélkül nem valósíthatók meg a közjóléttel összefüggő szociális feladatok sem. Gyöngyösi József nyugdíjas, Budapest KERESZTREJTVÉNY Rejtvényünk vízszintes 1. és 53. sz. soraiban Illyés Gyula naplójából idézünk egy bölcs gondolatot. Ezt kérjük beküldeni szerkesztőségünkbe levelezőlapon szeptember 23-ig. Levélcímünk: Magyar Fórum 1399 Budapest, Postafiók 701/364. A helyes megfejtést beküldők között a Lakitelek Alapítvány ajándékát, mai magyar írók tíz dedikált könyvét sorsoljuk ki. VÍZSZINTES 13. Távoli sziget. 14. Szelíd állat. 15. Nélküle nincs disznótor. 16 ... patria. 18 . Sűrűsödik a vér. 19. Cselgánccsal kapcsolatos kifejezés. 21. Galamb mondja. 23. Ilyen kocsi is van. 25. Fiatalok egybekelése. 27. Vidám. 29. Csónakgerinc. 30. Névelő. 32. Régi nép. 34. Talán, rövidebben. 36. Kiütéses győzelem. 37. Mocsaras terület. 39. Csak csukott szemmel látható. 41. Ilyen szó is van. 43. Fundamentum. 45. Okmány. 47. Habzó ital. 49. Zörget az ajtón. 51. Vadállat. FÜGGŐLEGES 2. Békaporontyok. 3. Népszerű színész volt (Gyula). 4. Ruhaanyag. 5. Puha fém. 6. Korszak a volt Szovjetunióban. 7. New... 8. Elég egynemű betűi. 9. Utasa páratlan betűi. 10. Négy darab római ötvenes. 11. Állóvizek. 12. Névelővel, majomcsoportok. 17. Veszedelmes vadász jelzője. 20. Sára, keverve. 22. Állítsátok meg Arturo ...! 24. Ismeretlen személy. 26. Becézett női név. 28. Fűtőanyag. 31. Az egyik legszomorúbb ház jelzője. 33. Égéstermék. 35. Biztató szócska. 38. Becézett szülő. 40. Lúg jelzője. 42. Német város. 44. Nem természetes viselkedési mód. 46. Halfajta. 48. Végtelenül ráír! 50. Gábor Andor. 52. Sipos Domokos. (Sz. D.) Szárszó Fórum A szárszói találkozó alkalmával nyolc napon át napilapként megjelent SZÁRSZÓ FÓRUM egyes példányai továbbra is kaphatók. Ugyancsak kapható a nyolc lapot egybefogó csomag is. Megrendelhető, illetve megvásárolható a Szerkesztőségben. SZÁRSZÓ FÓRUM — a szárszói találkozó után is! Hallgatag elnökünk Salzburgban Az Osztrák Tv július 24-én este közvetítette Vaclav Havel, Thomas Klestil, Richard von Weizsäcker és Göncz Árpád köztársasági elnökök salzburgi kerekasztal-beszélgetését, amely nemcsak európai, hanem magyar szempontból is igen fontos témát fogott át. Szó volt az egykori Jugoszlávia területén tomboló véres törzsi háborúról, a kisebbségek helyzetéről, a menekültügyről és az idegengyűlöletről. A már ismert és szokásos politikai szózatok mellett megfigyelhető volt, hogy az elnökök „önzően”, nemzetük érdekeit mindig szem előtt tartva fejtették ki véleményüket a kérdésekkel kapcsolatban. A mi elnökünk nem követte ezt a magatartást, pedig többször is kínálkozott lehetőség, hogy a sajátosan magyar problémákkal kissé részletesebben is megismertesse a nyugati érdeklődőket. A jugoszláviai események tárgyalásánál elvárható lett volna, ha köztársasági elnökünk egy kicsit behatóbban foglalkozik a Szerbiában élő 400 000 magyar sorsával, röviden megismertetve helyzetüket a nyugati nézőkkel. Elnökünk azonban igen „európai” módon, miután a Horvátországban élő szerbek, valamint a Szerbiában élő horvátok jogaira figyelmeztetett, harmadikként a magyarokat is bátorkodott megemlíteni, hogy úgymond, az ő jogaikat is tiszteletben kell(ene) tartani. Holmi részletkérdésekkel, hogy magyar falvakat is porig romboltak, hogy az ott élő magyarok ki vannak téve a szerb sovinizmus kénye-kedvének, hogy a magyarok félelemben és elnyomásban élnek, és hogy létszámukhoz viszonyítva sokkal magasabb arányban hívják be őket katonának, mint a szerbeket egy olyan háborúba, amihez mellesleg az égvilágon semmi közük sincs, Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke nem foglalkozott ... Klestil osztrák köztársasági elnök szinte tálcán kínálta föl a lehetőséget a magyar kisebbség sorsával kapcsolatban, amikor a „több mint kétmillió”, határokon kívüli magyarságot említette, utalva közvetve az igazságtalan trianoni békére is. Ha már Klestil elnök „segített”, akkor köztársasági elnökünk mért nem ragadta meg az alkalmat és beszélt ezekről, a magyarságot nagyon is foglalkoztató problémákról?! Nem tett még csak említést sem arról a tényről, hogy mióta ez a perverz, békének nevezett diktátum fennáll, az idegen uralom alá került 3,5 milliós magyarságnak túlnyomóan csak a keserűség és megaláztatás jutott osztályrészül, hogy szomszédaink, sajnos, 73 éve folytatják soviniszta, elnyomó és erőszakos beolvasztó politikájukat, és hogy erről egy jottányit sem mondtak le a mai napig; hogy ígérgetéseik ellenére szinte semmit sem tartottak be, és miután a világ felé álszent módon „jóindulatukat” hangsúlyozzák ez ügyben, nem átallják Magyarországot a legarcátlanabb hazugságokkal megrágalmazni. Miért nem lehet azt szóvá tenni, hogy igenis, mindez minket, magyarokat aggaszt és nyugtalanít, és hogy e térség zavaros viszonyainak pontosan a nagyhatalmak által összetákolt torz békerendszer a legfőbb okozója, amelyet ideje lenne végre orvosolni, de amelynek föltétele a megértés és az igazságosság térnyerése az erőszakkal és gyűlölködéssel szemben. A magyar köztársasági elnöktől annyi igazán elvárható lett volna, hogy a magyarság szempontjából e nagy jelentőséggel bíró problémákkal legalább megismerteti a nyugati közönséget. Sajnos ez nem következett be, ami közvetve rávilágít arra a magyar „betegségre” is — tisztelet a kivételnek —, hogy mennyire nem tudunk élni az alkalommal, mennyire képtelenek vagyunk a saját problémáinkra ráirányítani a nyilvánosság figyelmét még akkor is, ha megvan a lehetőségünk rá. Pedig sürgősen ki kellene gyógyulnunk ebből a nyavalyából, mert egyszer már nagyon súlyos árat tettünk miatta! Tóth Vilmos Svájc 17 Felhívás Olvasóinkhoz, Támogatóinkhoz! Köztudomású, hogy az államhatárainkon kívül élő magyarság betűvel és szellemi táplálékkal való ellátása mekkora nehézségekbe ütközik. A legkínosabb az, hogy például erdélyi magyar testvéreinknek anyagi lehetőségük sincs ma már magyar újságok és könyvek járatására. Ezen kívánunk segíteni a Magyar Fórum és a Magyar Út táborának segítségével. Ismét kérjük Olvasóinkat, Támogatóinkat, a Magyar Út Körök tagjait és szimpatizánsait és mindazokat, akik tehetik és szívesen teszik: fizessenek elő a Magyar Fórumra Erdélyben élő honfitársainknak. Lejártak a tavalyi előfizetések, s félő, hogy a magyar betűhöz, a Magyar Fórumhoz szokott olvasók Erdélyben lap nélkül maradnak. Kérjük, hogy aki teheti, fizessen elő az alant felsorolt címekre. Az előfizetési szándékot kérjük az ide mellékelt nyilatkozat szerkesztőségünknek való visszaküldésével jelezni. Kiadóhivatalunk a beérkezett vállalásokat összesíti, és a szükségleteknek megfelelően elosztja. A címzettek a lapot postai úton kapják meg, mintha ők maguk fizettek volna elő. Lapunk a laphoz juttatandó egyházközségek listáját folyamatosan közli. Nyilatkozat Alulírott..........................................................................................................vállalom, hogy a Magyar Fórum laphoz juttatási akciójában részt veszek és a Magyar Fórumot egy évre előfizetem a következő címre:.................................................................................................................................................................................. Egyetértek azzal, hogy torlódás esetén a kiadóhivatal ezt az előfizetést másik erdélyi egyházközség tagjai számára átadja. aláírás cím: telefon Előfizetési díj belföldön egy évre 2100 Ft., külföldiektől érkező előfizetés összege: 70 USD, vagy ennek megfelelő konvertibilis valuta. A nyilatkozatot kitöltve, valamint az előfizetési összeget piros postautalványon kérjük eljuttatni címünkre: Magyar Fórum szerkesztősége 1085 Budapest, Blaha Lujza tér 1—3. A nyilatkozat és a befizetés személyesen is átadható a fenti címen (311. sz. szoba). Megszűnt előfizetések Sorszám Lelkész neve Felekezet Helység neve lélek Megjegyzés magyar—román száma szórvány Háromkút 350, 108. Hajdó István róm. kát. S+ 18 000 Magyabék^TS, Gyilkostó 30, 109. Incze Dénes róm. kát. Tusnádfürdő ] 300 Baue Tusnád Csinód 140, 110. Kis András róm. kat. Csíkszentgyörgy- Agerszék 160, Csucsingeorgiu Csobános 40, Kotormány 60, _ Felek 102, 111. Nutz Ottó róm. kát. en 3 000 Nagydisznód 75, Nagytalmács 60, Aninósza 350, 112. Oláh Dénes róm. kát. erozsenya 5 000 Iszkronybánya 30, Petrosani______________________Banica 10, 113. Orbán László róm. kat. Gyergyóremete 940 *Fenyő 120. Remetea Kistbukk 27, 114. Tamás Márton róm. kát. Csikszenttamás 3 000 Tomesti