Magyar Fórum, 1997. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám, 10. évfolyam, 1. szám)

1997-07-03 / 27. szám

­ Győr Forró lesz a nyár „Gyalázzák a templomot, bezárják az iskolát, eladjátok a hazát!” „Földkérdés - sorskérdés.” „Ha eleged van a történelmi magyar egyházak szent helyeinek meggyalázásából, állj mellénk!” - hirdet­ték a transzparensek Győrben, ahol a hagyományos Szent László­­napi körmenet után mintegy ezren gyűltek össze a MIÉP hívó sza­vára a Bécsi kapu téren, hogy a városháza elé vonulva adjanak han­got az ország és személyes sorsuk miatt érzett elkeseredésüknek. Az est házigazdája, dr. Nagy Gergely bejelentette, hogy a szocia­lista polgármester a rendezvényhez nem adott áramot, megtiltotta, hogy a szónokok a városháza lépcsőjére felálljanak. Horváth Attila, a MIÉP győri elnöke arról beszélt, hogy a tüntetés előkészítőit so­rozatos atrocitások és zaklatások érték az elmúlt hetekben. „Le­hallgatják telefonjainkat, tagjainkat a munkahelyükön feljelentge­­tik és állásuk elvesztésével fenyegetik. Akit nem tudnak megvenni, azt megfélemlítik. De mi nem hátrálhatunk, mert nincs hova.” Dr. Mester Csaba, a pázmándfalui MIÉP-szervezet vezetője felsorolta, hogy a Kuncze-éra ideje alatt hány templom- és szentséggyalázást, fosztogatást, rablást követtek el, egyházi személyeket bántalmaz­tak, egy katolikus plébánost pedig meggyilkoltak. Ezért nem ha­tódhatunk meg a Horn-Vatikán konkordátumtól még akkor sem, ha néhány épületet visszaadnak, s ha a tegnap még legelvetemül­tebb kommunisták ma a jeles egyházi ünnepeken az első padokat koptatják. „Ha az egyház sehová sem kötődik, hogy szólítja meg a nem hívőket?” - tette fel költői kérdését a szónok. Dr. Eöry Teréz megyei elnök tiltakozott az ország kiárusításának betetőzése, a ma­gyar föld eladása ellen. Nyikos Tivadar, Sopron képviselőjelöltje szerint már nem politikai küzdelemről van szó. Mindenkinek vá­lasztania kell, melyik oldalra áll. Ifjúságunkat előre megfontolt szándékkal pusztítják, az elmúlt években 350 iskolát zártak be. Közben Sopronban a Hit Gyülekezete diákokat és tanárokat tobo­roz izraeli ingyenmunkára. Haluskai Endre, a MIÉP Vas megyei elnöke a kormány hazug, magyarellenes politikáját taglalta, s mint mondta, itt az idő, hogy végre valódi rendszerváltozás történjék ebben az országban. Bárczy László, a Zala megyei MIÉP-szervezet alelnöke az önkormányza­toknál tapasztalható helytelen állapotokra hívta fel a figyelmet. Fenyőházi Tibor, a gazdakörök megyei elnöke, a csornai MIÉP- szervezet tagja az egybegyűltek előtt beszámolt a délutáni órákban Hegyeshalom határában történt megmozdulásról. Elmondta, a til­takozást Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter június huszadi­kai, Jánossomorján tartott fórumára szánták válaszul, ahol a tárca első embere kifejtette: a földtörvény módosításával mindenki egyet­ért. Ellenérveiket a miniszter meg sem hallotta, ezért választották a tiltakozásnak ezt a formáját. Hozzátette, amennyiben demonstrá­ciójuk nem hoz változást a kormány termőfölddel kapcsolatos po­litikájában, a blokád radikálisabb módját választják, s a vasi és Za­la megyei gazdákkal közösen az egész nyugat-dunántúli országha­tárt lezárják. Az est végső következtetését Rozgonyi Ernő, a MIÉP elnöki tanácsadója mondta ki. „Elég volt a nemzetgyűlölő kor­mányból! Elég volt a szocialista, a népi és a polgári jelzőkkel ellá­tott demokráciából! Valódi demokráciát, létbiztonságot, rendet, esélyegyenlőséget követelünk! Minden fűszálat visszaveszünk, és a bűnösök nem maradnak büntetlenül. Segítsetek mindnyájan, hir­dessétek az igazságot és az életet! Ne féljetek, ti itthon vagytok! Kovács Andrea - Bakács László Veszprém Szent László napján végre megtört a jég Veszprémben is. A rekkenő hőség ellenére a szervezet várakozásait jóval felülmúló létszámú tömeg gyülekezett a belvárosban. Annál is örvendetesebb ez, mivel hasonló demonstráció­ra még nem került sor Veszp­rémben. A tüntetés derékha­dát három megye MIÉP-tagjai alkották, akiknek köszönhe­tően pillanatok alatt feltüze­­sedett a hangulat. Bevárva a más megyékből és vidékekről érkezőket, a tömeg elindult a polgármesteri hivatal elé. A szokatlanul gyér számú városi járókelőből eltérő reakciókat váltott ki a nemzetiszínű zász­ló, MIÉP-jelvényes felvonulás látványa. Hiába, sajnos itt tar­tunk, van, akinek disszonáns hang egy-egy magyar dal... A városháza előtt dr. Bog­dán Emil, a MIÉP Fejér me­gyei elnöke tartott beszédet. Átfogóan ismertette orszá­gunk helyzetét és az idegenszí­­vű kormány hazaáruló meg­nyilvánulásait, különös tekin­tettel a nagy felháborodást ki­váltó földtörvénytervezetre. Az időközben tovább gyarapo­dott hallgatóság „Vesszen Horn”, „Patkány Göncz” jel­szavakat skandálva, majd Kos­­suth-nótákat énekelve vonult a történelmi hangulatú várba, a Szent László-napi tüntetés tetőpontját jelentő helyszínre. Szent István és Gizella király­né szobra előtt Molnár Mik­lós, a MIÉP sümegi szerveze­tének elnöke és dr. Nemecz Pál, a MIÉP Veszprém megyei elnöke szólt az egybegyűltek­hez. Dr. Nemecz Pál­­ megyei sportorvos lévén - szenvedé­lyes hangon ostorozta a nem­zetvesztő rezsim egészség­ügyet ellehetetlenítő, szétverő intézkedéseit, amelyekből saj­nos bőven részeltették Veszp­rém megyét is. Nemecz doktor erre - legkiáltóbb példaként - a Farkasgyepűi Tüdőszanató­rium megszüntetését hozta fel, ahol a mondvacsinált, úgyne­vezett takarékossági intézke­dések fedezékében megjelent a tényleges ok, nevezetesen egy bizonytalan eredetű vadásztár­saság. A nem túl szívmelenge­tő mondandó ellenére mind­két szónok bizakodóan zárta szavait. Szaporodnak a magyar nép ébredésére utaló jelek. Katona Zsolt Lesz magyar feltámadás! Magyar FőriíM Szeged A magyar paraszt küzdelme a Világbankkal „Nagyjából ezer ember mozdult meg a három dél­alföldi megyében, s jött Szegedre tüntetni a Ma­gyar Igazság és Élet Pártjá­nak felhívására” - indítja tudósítását a Délmagyaror­­szág című szegedi napilap munkatársa az újság június 28-ai számában. Ugyan­csak gyenge lehetett mate­matikából a tudósító, hi­szen nagyon szerény és óvatos becsléseink szerint is legalább 3000 ember gyűlt egybe az aránylag kis téren. Már délután öt óra körül a Metész fellobogó­zott autói végigvonultak Szeged belvárosán, a tünte­tés kezdete előtt gyalogos felvonulást is rendeztek a rakparttól a Dugonics té­rig. Nemzeti himnuszunk elhangzása után Vida Sán­dor, a MIÉP Csongrád megyei elnöke köszöntöt­te a résztvevőket, különle­ges tisztelettel említve a megjelent vajdasági ma­gyarokat, akik különjárat­tal érkeztek a rendezvény­re. Az elnök beszédében élesen bírálta a szocialista többségű szegedi önkor­mányzat munkáját. „Fűz­­fát ígértek ’94-ben, de mindenből piros szegfű lett” - mondotta. A városi vezetőket marxista-leni­nista ideológiába burkolt kaméleonoknak nevezte, a közgyűlést pedig „pelyhes állú BIT-legénykék gyüle­kezetének”. Az enyhe malíciával so­kak által Pol Pot megyének nevezett Csongrád megye értelmiségének szoronga­tott helyzetére is kitért, akik szerinte munkahe­lyük veszélyeztetése nélkül nem vállalhatják nyíltan nézeteiket. A MIÉP azon­ban arra törekszik, mon­dotta az elnök, hogy a fe­nyegetett értelmiséget összefogva, kreativitásu­kat, tudásukat a haza javá­ra fordítsa. Kósa Gyula, a Metész el­nöke a magyar paraszt és a Világbank tragikusan re­ménytelen küzdelméről beszélt. „Lenni vagy nem lenni - erre a kérdésre jö­vőre önök adnak majd vá­laszt!” - hívta fel a figyel­met a Metész vezetője, utalva a közeledő választá­sokra. Kósa Gyula szerint a ma­gyar gazda türelmes, úgy 4-500 évenként lázad csu­pán, de amikor a nemzetet meg kell menteni, mindig őhozzá fordulnak. Bognár László, a MIÉP országos alelnöke újból fi­gyelmeztetett: A magyar föld nem eladó, a legna­gyobb kincsünk a kormány jóvoltából végveszélyben van, de a MIÉP figyelmez­tetését sajnos csak kevesen veszik komolyan.­ ­prg- Miskolc Figyelmeztetés A Centrum Áruháztól az Erzsébet térig kígyózott a sor teljes ut­caszélességben a miskolci tüntetésen. Utoljára 1956-ban tünte­tett ekkora tömeg és olyan nagy hangerővel, mint június 27-én, Szent László napjának estéjén. A minoriták temploma előtti té­ren gyülekeztek az emberek. A templomi csend után a gyüleke­ző tömeg zsivajgása odakinn már morajlás volt. Gyülekeztek a miskolciak. Hangos éljenzés, taps köszöntötte a gyöngyösieket. Szépen sorjában vonultak fel a szomszéd városok tüntetői: Hat­van, Eger, Nyíregyháza. Azután megérkezett a távoli Bereg kül­döttsége is. A tömegben fel-feltűnnek a jól ismert arcok, a MIÉP megyei, városi vezetői. Hatalmas tábla egy csoport élén, rajta a felirat: Salgótarján. Meghökkentően sokan jöttünk össze a miskolci Hősök terén. Miklós Árpád, a MIÉP elnökségének tagja, megyei elnök kö­szöntötte a sokadalmat, és elmondta, miért tüntetünk, és kik el­len. A megmaradásért, a magyar föld védelméért, a családi ott­honok békéjéért, a rabló privatizáció azonnali felfüggesztéséért és a kormány ellen tüntetett a kétezres tömeg. A Hősök teréről az Erzsébet térre, Kossuth szobrához vonul­tunk. A menet élén nemzetiszínű lobogó, MIÉP-es zászló, és három fiatalember, három dobos. Őket követte a MIÉP Borsod, Heves, Nógrád és Szabolcs-Szatmár megyei vezetőinek kara, és néhány budapesti vendég. A MIÉP szóvivője - e sorok írója­­ nyitotta meg az Erzsébet téren, Kossuth Lajos szobránál a politikai nagygyűlést: „Ezen a napon a lovagkirályra, a hadvezérre, az államférfira, korának je­les közigazgatási parancsnokára, Szent Lászlóra emlékezünk. Nincs jogos örököse ma az ország fővárosában a nagy államfér­finak. Még ötletnek is tart, hogy Szent László örököseinek te­kintsük az országvesztő, a nemzet vagyonát elsíboló, földünket is eláruló, kiáruló nyikhaj kormányt.” És sorban mikrofonhoz léptek a tüntetés képviselői, a tiltako­zók, a Szent László korabeli Nagy-Magyarország küldöttei. A székelyudvarhelyi tanácsnok, a hegyközújlaki református lel­kész beszélt a föld és a haza védelméről. Kelemen Márta Heves megyei, Demcsák József Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei, Pintér Péter Nógrád megyei elnök szólt az egybegyűltekhez. Egy sajószentpéteri háromgyermekes édesanya költeményt szavalt, majd a színpadról lepedőnyi nagyságú képeket mutat­tak be a beregi küldöttek. A képek Kuncze Gábort, Horn Gyu­lát, Pető Ivánt és Göncz Árpádot ábrázolták. Eme urakat azon­mód társadalmi bíróság elé állították. Képeiket összetépték, majd megtaposták. Ez volt a büntetésük méltatlan túdási maga­tartásukért. Miklós Árpád zárszavában az 1998-as sorsdöntő választások­ra hívta fel a figyelmet. A késő esti órákban a Szózattal ért vé­get a tüntetés. Győri Béla Pécs A földeladás veszélyeiről Derű, jókedv és igazi ünnepi hangulat fogadta Pécsen a MIÉP- nagygyűlésre érkezőket az István téren. Innen indult a menet a Széchenyi térre. A menetből nem hiányoztak Lestyán Feri bá­csi „somogyországi” MIÉP-esei és a Tolna megyei küldöttek sem. Kitettek magukért a Baranya megyei rendezők is. Jelen voltak a Horváth Miklós nemzetőrparancsnok és Kiss László nemzetőrparancsnok-helyettes „katonái” is, aki úgy érezték, ezen a napon ott a helyük a nemzeti pártok oldalán. A nagy érdeklődéssel várt nagygyűlésen Deák Péter, a pécsi alapszervezet vezetője nyitotta meg a szónokok sorát. Beszédét többször szakította meg taps és éljenzés. A nagy sikerű beszéd után Varga Zoltán egyetemi hallgató Szentmihályi Szabó Péter egyik versét mondta el. Őt követték Kutas Attila és Hegedűs Já­nos teológiai hallgatók, akik a hit és az igazság erényeiről szól­tak. Az első igazi vastapsot Berta Árpád aratta, aki saját költe­ményét szavalta el, de kijutott az elismerésből Hermann Rená­tának is, aki általános iskolai tanuló létére a felnőttek magabiz­tosságával adta elő Petőfi Sándor egyik versét. Nagy örömmel fogadták a gyűlés résztvevői Tóth Endrét, a Tolna megyei MIÉP elnökét, aki a demokráciáról beszélt. Nagy és hosszan tartó taps köszöntötte ifjabb Hegedűs Ló­ránt református lelkészt, aki a nemzeti összefogást szorgalmaz­ta és hangsúlyozta, hogy a MIÉP biztosan menetel a Parlament felé. Keményen bírálta a koalíciós kormány politikáját dr. Lentner Csaba, a MIÉP budapesti képviselője. Rámutatott arra, hogy a magyar föld eladása milyen veszélyeket rejt magában. Végül a székely himnusz eléneklésével véget ért a rendezvény. B.J. 1997. július 3.

Next