Magyar Fórum, 1998. július-december (10. évfolyam, 27-52. szám)

1998-07-02 / 27. szám

1998. július 2. A nyugdíjasok januárig visszamenőleg megkapják az emelt nyugdíjat az Or­szággyűlés múlt heti első döntése értelmében. A kor­mánypártok és az ellenzék példátlan egyhangúsággal megszületett döntését mind a tizennégy MIÉP-képviselő támogatta, azonban a díszma­gyaros frakció háza táján azt is emlegették, hogy egy ilyen népszerű intézkedés nem oldja meg a nyugdíjak reálér­tékének kérdését, vagyis azt, hogy most is annyit tudjanak érte vásárolni, mint tavaly vagy tíz éve. Rozgonyi Ernő, a számvevőszéki bizottság MIÉP-es alelnöke kijelentet­te, hogy az alacsony nyugdí­jak ugyanolyan arányú eme­lése tovább fokozza az elsze­gényedést, hiszen könnyen belátható, hogy a tízezer fo­rint körüli szégyenpénzek alig emelkednek. A képviselő szerint először a létmini­mumhoz kell igazítani a leg­alacsonyabb nyugdíjakat, az­tán jöhet az emelés. A minisztériumok felsoro­lásáról szóló törvény módosí­tása, vagyis az új kormányza­ti rendszer igazán megmoz­gatta a képviselők fantáziáját. Hiába mondta a fideszes Szá­­jer József, hogy a kancellári hivatallal nem a kormánynak lesz miniszterelnöke, hanem a miniszterelnöknek kormánya, Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője azonnal meg­találta az elképzelés általa vélt gyenge pontjait. Szemére vetette a Fidesznek, hogy az osztódással szaporodó mi­nisztériumok feltehetően el­lentétesek a választási ígére­tekkel, mivel nem olcsók, nem hatékonyak és nem kor­szerűek. Folyosópletykák szerint a sikertelen belügy­miniszternek Kabos Gyula a példaképe, aki a korabeli filmforgatókönyvek szerint nem kapott előre leírt szöve­get, csak bejött és jókat mon­dott. Ennek jegyében­ elhang­zott, hogy a sporttörténelem leghosszabb nekifutása lesz Deutsch képviselő úr januári miniszterré válása, hiszen az oda vezető út államvizsgával van nehezítve. A pályatévesz­tett előadó akkor aratta a leg­nagyobb sikerét, igaz csak a két leváltott kormánypárt kö­rében, amikor eljátszotta Or­bán Viktor szerepét. „Paran­csolsz még egy minisztériu­mot, Józsikám”, idézte az ál­tala elképzelt koalíciós tár­gyalást, és ez volt az a pilla­nat, amikor megcsörrent a fe­jén az a bohócsipka, amelyet négy éven keresztül oly szíve­sen láttatott máson. A parlamenti üléstermet kabarénak néző volt koalíció számára újabb alkalom volt a féktelenül hangos gúnykacaj­ra Balczó Zoltán (MIÉP) hozzászólása, amelyben a né­pességfogyás megállítása ér­dekében vállalt szerep miatt üdvözölte a Családügyi Mi­nisztérium felállítását. A Magyar Igazság és Élet Pártja, amint látják, módosító indítványt nem nyújtott be, de meg is fogja szavazni ezt az elő­terjesztést - mondta Balczó Zoltán. Ugyanakkor néhány kérdésben, amelyben eltérő az álláspontunk, szeretnénk a véle­ményünket elmondani. Egyéb­ként azért örülünk ennek a mi­nisztériumi struktúrának, mert a programunk középpontjában a népességfogyás megállítása áll, és itt most a Családügyi Mi­nisztérium megnevezéssel e fel­adattal külön foglalkozik egy minisztérium. Érthetőnek tart­juk az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium megszüntetését és új Gazdasági Minisztérium lét­rehozását, már csak azért is, mert ha a hazai iparra és keres­kedelemre gondolunk, akkor az elmúlt négy év alapján valóban azt kell mondanunk, hogy itt szükség van egy új minisztérium létrehozására, mert az előbb ne­vesítettek idegen kézbe kerültek. A nemzeti kulturális öröksé­get mi rendkívül fontosnak tartjuk, és támogatjuk azt, hogy ezzel egy külön intézmény fog­lalkozzon. Ha azonban ennek az intézménynek csak ez a fela­data, akkor kétséges, hogy ezt minisztériumi szinten kell meg­oldani. Egyébként a nemzeti kultúránkat természetesen egy örökségre épülő, élő és megújuló területnek tartjuk. Ennyiben az „örökség” kifejezés leszűkíti mindazt, amit mi e kulturális tárca feladatai közé sorolnánk. Az utolsó dolog, amivel kap­csolatban hozzá akarok szólni, reményeim szerint egy olyan kérdés, amelyben teljes egyetér­tés van a kormánypárt és az el­lenzék között, nevezetesen az if­júsági és sportminisztérium lét­rehozása. Valóban fontos, hogy ezeket a feladatokat egy tárca fogja össze. Ez a minisztérium ilyen elnevezéssel a Fidesz prog­ramjában jelent meg, mi támo­gatjuk, és most örömmel láttuk Csizmár Gábor MSZP-s képvi­selő módosító indítványát, aki az ifjúsági és sportbizottság tag­ja, hogy ők is fontosnak tartják e minisztérium létrehozását. Mi támogatjuk ezt a módosító indítványt, hiszen semmi aka­dályát nem látjuk annak, hogy ahogyan más területeket átszer­vezéssel már most egy tárca fela­datkörébe be lehetett vonni, ezt meg lehessen tenni az ifjúsági és sportterületen is. Másrészt bizto­sak vagyunk benne, hogy a kor­mánypártok szakértői háttere a megfelelő személyek kiválasztá­sát is lehetővé teszi. Hiszen lehe­tetlen helyzet lenne, hogy egy minisztérium létrehozása érde­kében képviselők százai tördel­jék majd a kezüket januárban az Egyetem téren, hogy egy ál­lamvizsga sikeres avagy sikerte­len lesz-e - fejezte be felszóla­lását Balczó Zoltán. Dr. Gidai Erzsébet, a MIÉP képviselője a folyosón kifejtette, miért tartja fontos­nak a Gazdasági Miniszté­rium felállítását. A képviselő asszony szerint a balliberális gazdaságpolitika bebizonyí­totta, hogy a pénzügyi hatal­mak teljesen közömbösek a magyar nemzeti érdekek iránt, hiszen most a gazdaság kétharmadát a spekulatív pénzpiac teszi ki és egyhar­­madra visszaszorult a reálsz­féra. Gidai szerint a nemzeti gazdaságpolitika nem bezár­kózó, mint ahogy ellenfelei állítják, hanem sokat épít a nemzetközi kapcsolataira. A különbség inkább az, hogy a jó adottságait a saját maga számára hasznosítja, nem pe­dig eladja a külföldieknek. A képviselő szorgalmazza a pri­vatizáció felülvizsgálatát, az államadósság rendezését és az Európai Unióval kötött elő­szerződések újraértékelését. Elmondta, hogy Magyaror­szágon ma alapvetően tőkeki­vonás, vagyis rombolás fo­lyik, hiszen a hasznot a kül­földi monopóliumok viszik el. Mint mondta, egy növeke­dés csak akkor jó, ha a nem­zet gyarapodik általa, vi­szont, ha elszegényedik, ak­kor ez a legrosszabb gazdaság­­politika. A képviselő asszony a gazdasági bizottságban is szerepet vállal azért, hogy vissza lehessen szerezni azo­kat az elrabolt értékeinket, amelyeket szerinte hazaáru­lással felérő bűncselekmény­sorozattal vittek el. Úgy véli, a korrupciós ügyek felülvizs­gálatát a nyolcvanas évek spontán privatizációjánál kell kezdeni. A multikkal kö­tött titkos szerződések egy ré­sze szerinte érvénytelen, mi­vel már a megkötés idején is törvénysértő volt. Gidai Er­zsébet szerint számon kell kérni azokat a politikusokat és köztisztviselőket, akik né­hány év alatt váltak milliár­dossá. Fellépést sürgetett a lakásmaffia, az ingatlanmaf­fia, a földmaffia és az ipar fel­számolásáért felelős maffia ellen. Az ülés szünetében a MIÉP képviselői a frakció számára kijelölt, teljesen fénytelen alagsori szobával ismerked­tek. Dr. Bognár László felfe­dett egy titkot, hogy miért is tiltakoztak olyan élénken a szabaddemokrata képviselők a Bocskai-ruhás szomszédság ellen. A hatalmas pénzért kié­pített robotkamerás tévéközve­títési rendszerben ugyanis ki­derült, hogy a patkó bal sar­kát pásztázza legrövidebb ideig az objektív, így már az ültetés előtt eldőlt, hogy az oda kerülő MIÉP-et látja majd legrövidebb ideig a né­ző, és a mellette ülő képvise­lőcsoport is részesül a bün­tetésből. Dr. Bognár László egyébként megkapta a társa­dalmi szervezetek bizottságá­nak elnöki székét, így hama­rosan 600 millió forint sorsá­ról kell majd dönteniük. A je­lentkező alapítványok között a kertbarátoktól a különböző civil szervezeteken keresztül egészen az egyházakig min­denki megtalálható. A bizott­ság elnöke szerint a pályáza­tok elbírálóival szemben a legfőbb követelmény a meg­vesztegethetetlenség. Dr. Fenyvessy Zoltán, az al­kotmány- és igazságügyi bi­zottság tagja úgy véli, a követ­kező négy évben nemigen ke­rülhet sor alkotmányozásra, pedig nagy szükség lenne az 1949-ben, tehát még Rákosi alatt meghozott alaptörvény cseréjére. A képviselő a bi­zottsági ülésen is azt tapasz­talta, hogy a volt kormány­pártok továbbra sem viselik méltósággal a megváltozott helyzetüket. A szavazások után rendszerint ismétlődnek a hangos és nagyon epés meg­jegyzések, amelyben a többsé­gi nemzeti oldalt bírálják. Vannak persze ellenkező ta­pasztalatok is, egy MSZP-s képviselő, aki egyetemi évfo­lyamtársa volt Fenyvessynek, felajánlotta, hogy üljenek le beszélgetni. Ahogy a képvise­lő mondja, nem hisz abban, hogy bármikor is eltűnnek az előítéletek, azonban azt már mindenki látja, hogy a MIÉP megkerülhetetlen törvényal­kotó tényező! Is Kubinyi Tamás A MIÉP támogatja az iarigazgatás korszerűsítését Már a Magyar Igazság és Élet Pártja parlamentbe kerülésé­vel is, de az Alkotmánybíró­ság kedvező döntése után még inkább felvetődik a kér­dés, hogy a MIÉP a megnö­vekedett terhekkel és felada­tokkal hogyan birkózik majd meg. A pártnak jóval na­gyobb apparátusra van szük­sége, amely nyilván a párt­struktúrára és infrastruktú­rára is kihatással lehet. Erről beszélgettünk Kiss Andor pártigazgatóval, aki ország­­gyűlési képviselőként a kör­nyezetvédelmi és a foglalkoz­tatási bizottságban is helyet kapott.­­ Azzal, hogy a MIÉP frak­cióval rendelkező parlamenti párt lett, nagymértékben megnö­vekedett a szakértelmet kívánó munka is. Hiszen igen sok, az Országgyűlésen kívüli jogosít­ványt szereztek, és közelednek az őszi önkormányzati válasz­tások is. Lesz-e elég hadra fog­ható ember?­­ Természetesen, hiszen 173 országgyűlési képviselő­­jelöltet állítottunk, akik mind kitűnő szakemberek, megmérettettek és tapasztala­tokat szereztek. Egyrészt ez is egy olyan bázist jelent a párt­nak, amelyre az önkormány­zati választásokon bátran tá­maszkodhatunk.­­ Több lett az állami támoga­tás is. Mekkora segítséget jelent ez a MIÉP-nek? - Pártigazgatóként a párt állami támogatásáról tudok beszélni, az hogy a frakció­pénz mennyi lesz, még nem tisztázott. A választásokon elért eredményünk körülbe­lül megnégyszerezheti az idei támogatásunkat. - Lesz-e székháza a pártnak? - Ez nehéz ügy, mert tör­vénymódosítás kell hozzá, amit valószínűleg a MIÉP hamarosan kezdeményezni fog, mert önszántukból nem fognak adni. Regionális szin­ten már az idei költségvetés­ből is, de a jövő éviből min­denféleképpen el kell érni azt, hogy megyénként legyen a pártnak rendes irodája, fi­zetett alkalmazottal, aki ál­landó telefon­ügyeletet tud tartani. Az tehát ne fordul­hasson elő, hogy egy-egy me­gyei szervezetet egyszerűen ne lehessen elérni. - A MIÉP mindegyik parla­menti bizottságba delegálhatott tagot és egy alelnöki, illetve el­nöki pozíciót is kapott.­­ Amikor az Országgyűlés alakuló ülése előtt részt vet­tünk egy ökumenikus isten­tiszteleten, az azt levezető atya úgy fogalmazott, hogy a MIÉP lesz az igazság nyelve a parlamentben. Mi tehát a kisgazdákkal szemben - akik kijelentették, hogy ők lesz­nek a mérleg nyelve - nem mérlegelni akarunk. Ezt a ki­csiny parlamenti arányunk nem is nagyon teszi lehetővé, ezért mi az igazságot szeretnénk képviselni. Ha egy kormányjavaslat meg­egyezik a célkitűzéseinkkel, programunkkal, akkor az igen gombot fogjuk meg­nyomni, ellenkező esetben a másikat. Annál is inkább mondom ezt, mert már a má­sodik ülésnapon benyújtott országgyűlési határozati ja­vaslatában a Fidesz enged­ményeket tett az eddigi kor­mányprogramjához képest, hiszen a gyed visszaállítása már nincs benne.­­A MIÉP képviselőt küldhet a rádiózást és televíziózást fel­ügyelő közalapítványok kurató­riumába is. Lehet-e így a jövő­ben a médián belül is az igazság nyelve? - Nem tartom valószí­nűnek. Bár az Országgyűlés alakulásakor megtapsoltuk Varga László korelnököt, amikor a hírszolgáltatás kor­rektté tételét hangsúlyozta, mégis furcsán hangzott ez egy fideszes szájából. Ameny­­nyiben a Fidesz valóban eh­hez tartja magát, annak mi nagyon örülünk. Jó lenne, ha mindezt kormányzati szintre tudnánk emelni. Egyébként a koalíciónak is ez kell hogy le­gyen az érdeke, mert külön­ben ugyanúgy el fognak buk­ni, mint ahogy annak idején az MDF.­ ­ Toroczkay in / vc­­p Beszélgetés Kiss Andor pártigazgatóval Az igazság nyelve leszünk Magyar FérisM A szocialisták és a szabaddemokraták akadályozzák a parlamenti munkát Obstrukcióval kezdődött a parlament keddi ülése. Áder János házelnök először kézfelemeléssel kér­te annak a napirendnek az elfogadását, amelyet korábban a házbizottságban minden frakció tá­mogatott. A házelnök megállapította a látható többséget, Vancsik Zoltán MSZP-s képviselő azonban gépi szavazást kért. Ez csak a negyedik alkalomra lett eredményes, közben eltelt húsz perc. Csapody Miklós, az MDF alelnöke folyosón tett megjegyzése szerint Vancsiknak inkább azzal kellene foglalkoznia, hogy miért lett felügyelőbi­zottsági tagja az igen nagy botrányba keveredett Albacompnak. Az alelnök azt is hozzátette, hogy számára nem újdonság az, hogy a házelnök által igen helyesen MSZP—SZDSZ-frakciónak neve­zett alakulat nem szavazott, mert tagjai csak sza­vakban hangoztatják a konstruktív ellenzékisé­get. Csurka István, a MIÉP elnöke kijelentette: pártja támogatása nélkül nem lett volna határo­zatképes a Tisztelt Ház, így már most, a kezdet kezdetén, mint cseppben a tenger, megmutatko­zott az igazság. A közszolgálati televízió nézői egyébbként nem láthatták, hogy a képviselők kormánypárti és el­lenzéki oldalon is sűrűn megtöltik a széksorokat, ugyanis egy érdekes megállapodás szerint ezúttal egyáltalán nem mutattak totálképeket a terem­ről... K. T. __________ 3

Next