Magyar Fórum, 2002. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
2002-07-04 / 27. szám
2002. július 4. Magyar ForfM Boross Péter fóbiája Feltűnt az ATV-ben Boross Péter: Egy kicsit meghízott, amióta utoljára láttam. Pedig az elhízás veszélyes ilyen korban, mert a tétlen ember benyomását kelti. Tétlenkedik, ezért szorongásai támadnak, a szorongást oldani kell, ezért eszik, ettől tovább hízik, és kezdődik minden elölről. A szorongás meg nőttön-nő. A szorongás ráadásul jókora fóbiákat alakít ki a sérült emberben. Mondom, láttam az ATV-ben Boross Pétert, a szeme résnyire szűkült, mert fontos dologról, a D-209-es kémelhárító tisztről, a miniszterelnök fedőfoglalkozású Medgyessy Péterről beszélt. Boross Péter kijelentette, hogy neki egyetlenegy szava sem lesz Medgyessy Péterről, ő a jelenségről akar szólni, és szólt. Messzire révedt a tekintete és 93-ra emlékezett. „Igen, 1993-ban olvastam egy önvallomást, nagyon jól megírt önvallomást” - hangsúlyosított Boross. Tercelt neki rögvest Mélykúti Ilona, a kérdezőbiztos, hogyne lett volna jó az írás, hisz kiváló dramaturgiai érzékkel megáldott ember a szerző, Boross és Mélykúti, így ketten a fotelből már rá is vezették a nézőt a megoldásra. Nevét is kimondták. Itt csak Csurka István dolgozatáról lehet szó, amit 1993-ban tett közzé lapjában, a Magyar Fórumban a Magyar Út Körök alakuló országos gyűlése előtt, Átvilágítás címen. Boross Péter az ATV-ben, most, 2002- ben, amikor Medgyessyről beszél, minden fáma Boross égre emeli a szemét és figyelmeztet: politikaközeli ez a dolog, a népet nem érdekli a téma, és nagyon óvatosan kell bánni a hírekkel meg az aktákkal. Boross kijelentette: „A népet nem érdekli, sőt amikor Csurka bejelentette, hogy aláírt ügynök volt, a közvélekedés füle botját sem mozdította, hívei megbocsátottak neki.” Boross Péter végtelenül aljas. Boross Péter tudván tudja, hogy Csurka István soha nem végzett ügynöki tevékenységet. Boross Péter vendéglátós volt, Csurka meg huszonéves fiatalember, más élethelyzetben voltak. 1957-ben Csurkát gumibottal verték a Gyűjtőben. Boross Péter meg folytatta a mérsékelt polgári, semmitmondó életét, és alámerült a vendéglátásban. Majd jött a rendszerváltás, amit Csurkáék készítettek elő. Ezt követte a rendszerváltó hatalom kiépítése. A Garibaldiakat pedig presszionálással, vádaskodással, rágalmazással félrelökték. Antall állítólag kapott egy ügynöklistát Németh Miklóstól, az utolsó pártállami miniszterelnöktől. Antall József embere, Boross Péter Csurka mellé sündörgött, és fülébe súgta: „Vonulj vissza, Pista, mert az ellenzék kezébe kerülhet az ügynökmúltad.” Boross Péter tudta, hogy Csurka nem volt ügynök, de azt is tudta, hogy az antalli árulás útjában áll Csurka, ezért megrágalmazta. És onnantól kezdve Boross Péter Csurka-fóbiája nagyra nőtt. Először titokminiszter volt, és ebbéli minőségében csurkázott, majd belügyminiszter lett, és belügyminiszterként rágalmazta az MDF alapítóját. Különböző székfoglalókat mondott és megint csak hazudott. Boross Péter a Pesti Hírlapban 1993. szeptember 29-én panaszra fakadt, azt állította, hogy Csurka gyűlöli őt. És megint csak „Jóskától”, azaz Antall Józseftől függetlenül közli, hogy Csurka ügynök volt. Mit takargat ezzel az orbitális, visszatérő rágalomhadjárattal a kiérdemesült miniszterelnök? Nézzük a szigorúan vett tényeket. Csurka kíméletlen pontossággal, egyes-egyedül a magyar közéletben, átvilágíttatta magát, írását a legszélesebb nyilvánosság elé tárta. Csurka Istvánt 1998-ban az átvilágító bírák is átvilágították és a következőt közölték az íróval: köszönjük, ön összehasonlíthatatlanul többet mondott el múltjáról, mint amennyi ismeretanyag és dokumentum a bíróság rendelkezésére állt. Az átvilágító bírák kijelentették: Csurka István nem érintett az ügynöktörvényben. Ügynöki tevékenységet nem folytatott. Most Boross Péter Verebes Istvánként járt el az ATV-ben. Valós tényt hamis színben tüntetett fel. Az okát ő tudja. Szorongásban, jól kifejlett fóbiákkal még öregkorban sem lehet élni. Javaslat: a Csurkáéhoz hasonló legszigorúbb erkölcsi normák alapján világítsa át önmagát Boross Péter. Tegyen önvallomást, és hozza azt nyilvánosságra. Bízvást bízhat, megszabadul gyötrő szorongásaitól. Tegye meg, Győri Béla Kétségbeesés után: akarat (Folytatás az 1. oldalról) Azokban a megyékben, ahol csökkent a MIÉP-szavazók száma, a megyei vezetés felelősségét kell feszegetni. Baranya megyében a korábbihoz képest romlott a helyzet. A megyei elnök saját kampányával foglalkozott, a kampány időszakában több mint száz települést teljesen magára hagyott. Ennek az lett a következménye, hogy száz kis baranyai faluban egyetlenegy szavazatot sem kapott a MIÉP, igaz, egyetlenegy ellenőrt sem delegáltak a szavazókörökbe. A MIÉP Győr-Sopron megyei helyzete is a vezetés magatartására utal. Mosonmagyaróvár kivételével csapnivalóan alakult a helyzet. Vezetési hibákra vezethető a kudarc Bács-Kiskun megyében is. A megyei elnök 6 százalékos támogatottsága sovány vigasz. A kecskeméti szervezet, a kiskunfélegyházi jelölt, a mélykúti elnök asszony áldozatos munkája - és csak ezek - javították Bács-Kiskun megye helyzetét. Az egyik legnagyobb megyénkben több jelölt mindent elkövetett a jobb eredményért. Ez is a megyei vezetés felelősségét hangsúlyozza. Más megyékben egy-egy városi szervezet kritikán aluli munkája került szóba. Ezekben a városokban személyi okok miatt évek óta nincs változás. Sajnos ez igaz Szarvasra és Makó városára. Dinamikus érdemi munkát folytattak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Csongrád megyében, Tolna megyében, Zala megyében, Vas megyében, Komárom-Esztergom megyében, Fejér megyében, Pest megyében, Heves megyében, Nógrád megyében, Borsod-Abaúj-Zemplénben, hosszú stagnálás után Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Kiegyensúlyozott volt a munka Hajdú-Biharban, dacára annak, hogy neves debreceni jelölt is volt, aki alig érte el a 2 százalékos támogatottságot április 7-én. A megyék önelemzése mutatja, hol mit kell tenni. Döntő többségében tehát a megyék vezetései, a helyi szervezetek nagy elszánással készülnek az önkormányzati választásokra. Ízelítőül néhány példa: Szolnok városában és Mezőtúron polgármesterjelölteket indítanak. Az önkormányzati listák a jelöltekkel megtelnek. Békés városában, Mezőkovácsházán kitűnő köztiszteletnek örvendő polgármesterjelölteket állítottak be. Nagyon reménykedünk a miskolci önkormányzati választások sikerében. Hódmezővásárhelyen nagy kihívást vállal polgármesterjelöltségével dr. Kovács László főorvos úr. Szegeden is indít polgármesterjelöltet a MIÉP Nagykanizsán a kitűnő Zakó Lászlónak jó kilátásai vannak. Keszthely és Zalaegerszeg is a megpályázott városok közé tartozik. Azt is tisztán kell látnunk, hogy a Fidesz köreiben nagy a kísértés az emberhalászatra. Jó nevű megyei vezetőinket és neves MIÉP-es közszereplőket átállásra buzdítanának. Az, hogy ezekről a tényekről nyíltan számoltak be a MIÉP megyei vezetőinek országos tanácskozásán, önmagában garancia a Nem leghatározottabb kimondására. Ennek a hangosan kimondott nemnek aranyfedezete van. Készül a MIÉP az ügydöntő népszavazásra. Az ügydöntő népszavazás tétje: mi önmagunkban képesek vagyunk-e megvédeni a magyar földet a törvényi, jogszabályi árulástól. A megyei vezetők állásfoglalása igazolta: képesek leszünk kétszázezer érvényes aláírást összegyűjteni a haza földjének, szuverenitásának megőrzése érdekében. A MIÉP megyei vezetőinek első országos tanácskozásán elhatározták, hogy az augusztus 20-a előtti napokban Miskolcon megrendezik a második országos tanácskozást. Gy.B. Csurka István Esztergomban a jelenlegi belpolitikai válságot elemezve elmondta, hogy Medgyessy Pétert rövidesen egy olyan politikus váltja föl a miniszterelnöki székben, aki még az elődjénél is hűségesebb kiszolgálója lesz a Világbanknak. A MIÉP elnöke fontos teendőnek nevezte a magyar föld megvédését, az őszi önkormányzati választások tisztasága ellenőrzésének megszervezését, illetve a várható kormányfőváltás gördülékenységének megakadályozását. Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártjának elnöke az esztergomi politikai nagygyűlés előtt tartott sajtótájékoztatójának első részében kijelentette: az Amerikai Egyesült Államokban legutóbb négymilliárd dolláros csalás miatt csődbe ment a Worldcom nevű globális cég, aminek következtében odaát megint tízezrek veszítik el kenyerüket, s ez a válság begyűrűzik majd hazánk életébe is. A politikus rámutatott, hogy ezt a válságot a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank által művelt mohó, s a világ népeit gúzsba kötő politika idézte elő, de a nemrég hatalomra jutott magyarországi balliberálisok mégis a Világbank elvárásait erőltetik rá a magyarságra. A jelenlegi belpolitikai válságra rátérve leszögezte: Medgyessy Pétert a hozzá közelállók azzal mentegetik, hogy már a KGB kötelékében is ezt a világbanki politikát szolgálta. Pedig ezt a naiv mesét csupán azért találták ki ezek az egyébként ravasz politikusok, tette hozzá Csurka, hogy ezzel utat csináljanak egy olyan ember számára, aki a jelenlegi miniszterelnöknél is jobban kiszolgálja majd a világbankos köröket. Jól előkészítik a talajt a világbanki személy számára, hogy aztán föllélegezve, győztesként élhesse meg a magyar társadalom: elment a D-209-es, de sok örömünk nem lesz abban, aki helyette jön - mondta Csurka, majd kijelentette: ő már tudja, hogy kit szemeltek ki Medgyessy utódjának, de megnevezni őt nem kívánja. A MIÉP elnöke a magyarságért felelős politikusokat a várható következmények előtt nagy odafigyelésre és az ellenállás megszervezésére hívta föl. A politikus ezután az ellenállás megszervezésének lényegét firtató újságírói kérdésre elmondta: a legfontosabb teendő most a magyar föld megvédése, meg kell szervezni a közelgő önkormányzati választások tisztaságának ellenőrzését, illetve több olyan feladatot is el kell végezni, amellyel meg lehet akadályozni a gördülékenyen végbemenő, számunkra semmi haszonnal nem járó kormányfőváltást. A legutóbbi országgyűlési választások eredményének a MIÉP-re gyakorolt hatására vonatkozó kérdésre Csurka elmondta, hogy például Komárom-Esztergom megyében a kudarc után két olyan településen is alakult MIÉP-szervezet, ahol eddig nem volt. De ez a lelkesedés országos jellegűnek is nevezhető. A MIÉP által a múlt héten az új választásokért meghirdetett aláírásgyűjtés várható kimenetelére kíváncsi újságírónak Csurka István azt válaszolta, hogy pártja ezen a téren is túlerővel áll szemben, de az életben vannak olyan helyzetek, amikor nemcsak a várható eredményességet kell figyelembe venni, hanem az erkölcsi parancs szavára is kell cselekedni. De a helyzet a túlerő ellenére sem kilátástalan. A MIÉP választások utáni lehetőségeire, megszólalási fórumaira vonatkozó kérdésre a pártelnök azt választotta, hogy azok megfogyatkoztak ugyan, de megszarad a heti Magyar Fórum, a Havi Magyar Fórum, a Bocskai István Szabadegyetem, a most alakuló polgári körök mintájának számító és már tíz esztendővel ezelőtt megalakult Magyar Út Körök Mozgalom, és természetesen maga a párt. Hering közeleg a Világbankot még inkább kiszolgáló miniszterelnök A ködösítés ügynökei D-209-es elvtárs biztosan nem azért fog megbukni, mert önként csatlakozott a diktatúra titkosrendőrségéhez. Az viszont valószínű, hogy megosztó fellépése tovább növeli a magyar társadalomban tapasztalható feszültségeket. Pedig a D-209-es ügy nem érdemi kérdés, a lényeg mögött meghúzódó másodlagosságot állítja a közfigyelem előterébe. Erkölcsi értelemben ugyanis a baloldal fura választási győzelme jelenti az alapvető problémát. Ismerve a vezető kormánypárt irányítóit, igazi meglepetést nem is okozhatott a D-209-es ügynök titkos tevékenysége, hiszen a szocialista párt vezetőségének szinte valamennyi tagja irányítója, működtetője és haszonélvezője volt az önkényuralmi rendszernek. D-209-es elsődleges feladata a megtévesztés. Botrányos ügyei alkalmasak arra, hogy eltereljék a lakosság figyelmét az érdemi kérdésekről, a valódi kormányzati szándékokról. Ameddig a közvéleményt a D-209-es titkosrendőr cselekedetei foglalkoztatják, érdektelenné válnak az olyan sorsdöntő kérdések, mint a maradék állami vagyon privatizációja vagy a termőföld sorsa. Új választás nélkül csakis a morálisan lejáratódott egykori elvtársak köréből kerülhet ki miniszterelnök, tehát semmi értelme a D-209-es eltávolításának. Az érdemi változáshoz nemcsak a bábfiguraként mozgatott titkosrendőrt, hanem megbízóit kell meneszteni. V.I.