Magyar Fórum, 2006. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-26 / 4. szám

20 Magyar FortiM Ne bántsátok szegény Viktort Ellenzéki vezérként Orbán képviselő jól nevelt, kedves, puha, törleszkedő kiscica, akit a simulékonyság és az olykori halk nyávogás jellemez. A legutóbbi országgyűlési választásokon elszenvedett csekély mérvű veresége után lelkesen és lojálisan megszavazta Med­­gyessy Péter száznapos programját a nem­zeti egység jegyében. Az európai parlamenti választásokat meg­nyerte a Fidesz, ám ezt az előnyét udvaria­san nem használta ki. Ekkor a szociálliberális sajtó fölszólítot­ta Orbán Viktort, hogy hagyja a trianono­­zást és a „szimbolikus politizálást” (ezen Magyarországon a nemzeti jelképek és re­torika használatát értik), és ő ezt a tanácsot engedelmesen megfogadta. Katasztrofális veresége éjjelén bejelentette, hogy avval fog foglalkozni ezentúl, amit a szociállibe­rális sajtó „valóságos kérdéseknek” nevez (azaz a gazdasági kérdésekkel), s kinyilvá­nította, hogy „sorvezetője” a „létbizonyta­lanság” lesz. A balközép fölszólította Orbán Viktort, hogy mellőzze az Európa-ellenességet. Orbán Viktor és a Fidesz csont nélkül megszavazta az európai alkotmányszerző­dés neoliberális tervezetét (a kormány­­többséggel együtt), amelytől csak a francia nép mentett meg bennünket. A balközép felszólította Orbán Viktort, hogy oszlassa el a jobboldalnak a zsidók­hoz és Izraelhez fűződő viszonyát illető ké­telyeket. Orbán Viktor erre elutazott Izraelbe, ahol kitüntető figyelemmel fogadták a knesszetben és egyebütt. Orbán nekibú­sult, szilaj „likudnyik”-ként tért vissza a Szentföldről („a Likud a Fidesz természe­tes szövetségese” - mondta). Nem sokan mertek ilyen gesztust tenni, az MSZP és az SZDSZ elnöke biztosan nem. A balközép fölszólította Orbán Viktort, hogy legyen kedvesebb és békülékenyebb az utódállamokkal, szomszédainkkal. Orbán és a Fidesz csont nélkül megsza­vazta Románia EU-fölvételét. A balközép fölszólította Orbán Viktort, hogy ne ossza meg az erdélyi magyarokat, ne támasszon körükben átkos széthúzást.­Erre Orbán Viktor haladéktalanul kibé­kült Markó Bélával, akivel együtt utálta volt, és akivel együtt vesztette volt el a népszavazási küzdelmet. Az SZDSZ bejelentette, hogy egykul­csos adót javasol, amelyet olyan fejlett nyu­gati demokráciák alkalmaznak, mint Ro­mánia, Szlovákia és a megszállt Irak. Erre Orbán Viktor is bejelentette, hogy egykulcsos adót („fiat tax”) akar. Gazdasá­gi főembere, Matolcsy is egy­kulcsos adót akar. Ez viszont népszerűtlen, ezért Orbán visz­­szavonta ezt a javaslatát, míg Matolcsy továbbra is fönntart­ja. (Ezt szeretik ám a választók.) A balközép fölszólította Orbán Viktort, hogy hozza rendbe csakugyan megromlott viszo­nyát az amerikai kormánnyal. Erre Orbán beszédet mondott a neokonzervatív/neoliberális főhadiszálláson, az American Enterprise Institute-ban (és ál­landóan tárgyal „az idegen tő­ke” hazai képviselőivel), töb­­bedmagával díszvendégnek hívta meg George W. Bush elnö­köt az idén esedékes ’56-os em­lékünnepségekre. Külpolitikai vezető emberei számtalan cikk­ében és nyilatkozatban erősítget­­ték, hogy Orbán Viktort meny­nyire szeretik Washingtonban - s csakugyan, ha szófogadó, miért ne szeretnék? Elvégre néhány kisebb mozgás ellenére nem indított kampányt Ma­gyarország iraki háborús rész­vétele ellen. Azt mondja Orbán Viktor, hogy néhány biztató gazdasági adat ellenére sok magyar embernek rosszul megy a sora? De hiszen Ferge Zsuzsa akadémikus - Gyurcsány Ferenc szocialista miniszter­­elnök szociálpolitikai főtanácsadója - is ugyanezt mondja. Azt mondja Orbán Viktor, hogy túl nagy az államháztartási hiány, túl nagy az állam­­adósság? De hiszen Bokros Lajos, Bauer Tamás és Békesi László is ezt mondja. A balközép sajtó (közelebbről: a Népsza­badság, még közelebbről: e sorok írója) föl­szólítja Orbán Viktort: térjen vissza a par­lamentbe. Orbán Viktor visszatér a parlamentbe. A balközép sajtó fölszólítja Orbán Vik­tort: békítse meg a 2002-ben megbántott „panelprolikat”. Orbán Viktor munkástagozatot alapít, HÉV-vel látogatja a lakótelepeket, ma­gasztalja a Kádár-rendszert (rendszere­sen), „antikommunista” létére együtt mu­tatkozik Szűrös Mátyással, a Központi Bi­zottság volt titkárával, Pozsgay Imrével, a Politikai Bizottság volt tagjával, a Kádár­nosztalgiát megtestesítő Kudlik Júliával. Már csak A „nagykoalíciós” Berecz János hiányzik, nem sokáig. A balközép sajtó fölszólítja Orbán Vik­tort, „megosztó” pártpropagandájában ne éljen (vissza) a nemzeti jelképekkel. A Fidesz visszatér a kezdetek narancs­­sárgájához plakátjain és hirdetésein. A szociálliberális közvélemény kevesli Orbán és a jobboldal demokratikus elkö­telezettségét. Orbán ezrekkel konzultál, gesztusokat tesz, amelyek azt jelzik, hallgat másokra, a baloldal gondolataiban is jel alkalmazható ideákra. Tömeggyűlésein mellőzi a kívülál­lók számára fenyegetőnek föltűnhető kül­sőségeket. Tónusa társalgó, nem szónoki. A szociálliberális médiások nagyobb Európa-barátságra sarkallják Orbánt. Mit tesz Orbán? Brüsszelből üzen haza - mint újdonsült euromániás eurokrata -, óva intvén a magyar kormányt a szűkkeblű nemzetieskedéstől, a népjóléti populiz­­mustól, az államadósságtól és a költségve­tési hiánytól. Mint fölényes kozmopolita, külföldön bírálja hazája kormányát, amit miniszterelnök korában még nem helye­selt, de hát az ember fejlődik. Mégis a balközép sajtó állandóan tá­madja Orbán Viktort, ami érthetetlen. Hi­szen szociálliberális szemszögből Orbán Viktor majdnem tökéletes. Tamás Gáspár Miklós (Részletek a Népszabadságban, 21. számából) Re: ne bántsátok szegény Viktort A trágya íze A görög mitológia, a magyar népmese­kincs és a Chuck Norris filmek közös ta­nulsága, hogy a talpnyalók ráfáznak. Hiá­ba elégítik ki a nagy ember összes vágyát, hiába árulják el barátaikat/családjukat, hiába elvtelenkednek keresztbe meg ka­sul, a főhős a végén fejükre olvassa az árulást. A gaz áruló pedig megszégye­­nülten kullog el nagy lógó orral. Ilyen hősszerepbe képzelte magát Ta­más Gáspár Miklós is. Két kényszeres horkantás közben kipattant szőrős fejé­ből a felismerés, hogy nézd már, az Orbá­non megint nincs sapka. Odaugrott a számítógéphez és heves gépelésbe kez­dett. Ötven horkantással később kész is volt a nagy mű. Ne bántsátok szegény Viktort. Szívesen írnék még mindenféle sze­­métséget TGM-ről, csak az a baj, hogy a Népszabadságban megjelent cikkben le­írtak teljes mértékben megfelelnek a va­lóságnak. Orbán megszavazta Medgyessy száz­napos programját, kifarolt a kettős ál­lampolgárságért folytatott küzdelem­ből, megszavazta az európai alkotmány­szerződés neoliberális tervezetét. „...el­utazott Izraelbe, ahol kitüntető figyelemmel fogadták a knesszetben és egyebütt. Orbán nekibúsult, szilaj ,likudnyik’-ként tért visz­­sza a Szentföldről­­,a Likud a Fidesz termé­szetes szövetségese’- mondta). Nem sokan mertek ilyen gesztust tenni, az MSZP és az SZDSZ elnöke biztosan nem. ” Megsza­vazta Románia EU-fölvételét stb., stb., stb. Orbán tényleg mindent megtesz, amit neoliberális gazdáék Chicagóban kitalálnak. A Fidesz szekerét kezdetben gazdáék is tolták. Aztán Orbánnal lefújatták pi­­ros-fehér-zöldre, ráültettek Torgyántól Martonyiig mindenkit, akit lehetett.­­ Ezt most meg kell csinálni, mert ez a realitás, de majd jobb lesz, nem lehet széllel szemben ... blablablabla- győz­ködte magát és mindenkit az ifjú titán. A kényelmetlen kocsikázás négy évig tartott, aztán tengelytörés. Gazdáék le­szóltak a bakról, hogy a szerelés közben kicsi Viktor ganyozza ki az istállókat. Kedvetlenül, de bízva önmagában, az aranyszájú tehetség kihordta a lótrá­gyát vagy harminc bokszból, miközben azt hazudozta, ő az istállómester. Most, hogy végzett a nagy melóval és már mindenki úgy hiszi, tényleg ő lesz a gó­­ré, most elkapják a markos legények és megetetik vele a trágyát. Ez jár a szolgá­nak, meg a pofája. Bár TGM nem markos, még csak nem is legény, mégis ő lett a végrehajtó. A nagy megmondóember, aki homlok­­egyenest ellenkező dolgokat képes meg­mondani egy-két hét differenciával. Némi unszolásra - szerintem - a hunga­­rizmus elvi megalapozását is magáénak tudná. - Az egyetlen (khmm..) megoldás víziója kristályosodott (khmm...) ki előttem: Hungária (khmm..) Egyesült Földek létrehozása. Ezért nem jó szolgaként élni. Ezért ké­ne önálló, erős országot létrehozni. Leg­alább valamennyire önálló vezetőkkel. Ráadásul engem fölöttébb bosszant, ha TGM-nek igaza van. Meg a trágya íze se lehet valami jó. - czyba - 2006. január 26. MIÉP-J­obbik- Kisgazdák / Harmadik Út Rendezvénynaptár Budapest A MIÉP-Jobbik Harmadik Út politikai nagygyűlést tart január 27-én 18 órától a Rákoscsabai Közösségi Házban (XVII. kerület, Péceli út 222.). Előadó: dr. Koós Ferenc, a MIÉP oktatáspolitikusa. Vendég: Nagy Ervin, a Jobbik választmányi elnöke. Házigazda: dr. Fenke Ferenc országgyűlési képviselőjelölt. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. Gyöngyös A Fideszből a MIÉP-Jobbik Harmadik Útba. Január 28-án, 17 órakor a Mátra Művelődési Központ (Barátok tere 3.) színháztermében bemutatkozik: dr. Mánya Kristóf országgyűlési képviselőjelölt. Előadást tart: Csurka István, a MIÉP elnöke. Vendég: Kovács Dávid, a Jobbik elnöke. Az est szóvivője: Győri Béla. Házigazda: Kelemen Márta, a MIÉP Heves megyei elnöke, régióvezető: Miskolc Az 1945-ben málenkij robotra elhurcolt magyarokra emlékezünk január 29-én, vasárnap délelőtt fél 11 -kor a diósgyőri vár melletti óvoda falánál lévő emléktábla előtt. A miskolci MIÉP-Jobbik-kisgazdák képviselői szeretettel várnak minden érdeklődőt. Magyar Fórum-esték: Újszász Február 2., csütörtökön 18 órakor Újszászon, a Művelődési Házban (Szabadság tér 1.) Varga Imre, Medveczky Attila, Mártonffy­­Miklós részvételével. Budapest Február 7-én 18 órakor a MIÉP Budapest XI. kerületi szervezetének vendége lesz Medveczky Ádám karnagy a Bartók B. út 96.-ban. Előadásának címe: A magyar kul­túra helyzete és az azt veszélyeztető folyamatok. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. Cegléd Február 18-án, szombaton 17 órai kezdettel Cegléden, a Kossuth Művelődési Házban választási gyűlést tartunk. Bemutatkozik: Köröndi Miklós, a MIÉP-Jobbik Harma­dik Út országgyűlési képviselőjelöltje. Beszédet mond: Csurka István, a MIÉP elnö­ke, Kovács Dávid, a Jobbik elnöke és dr. Réti Miklós.

Next