Magyar Fórum, 2007. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

2007-11-08 / 45. szám

„Nincs más testvérem, csak magyar. Ha virrasztok, miatta állok poszton, csak tőle kérek kenyeret s csak ő, kivel a kenyeret megosztom ’ (Dsida JenőPsalmus Hungaricus) www.magyarforum.hu 247 FORINT* XIX. évfolyam, 45. szám ••­­ KÖZÉLETI HETILAP 2007. november 8. Az első intés Az MSZP-frakció leszavazta a kormány által beterjesztett adótörvényt. Csak az SZDSZ tartott ki Gyurcsány mellett, az is úgy, hogy visszavonta adócsökkentési javaslatát. Bot­rány van. A folyosókat és az üléstermet a bukás szaga tölti meg. Gyurcsány Ferenc láthatóan idegbeteg és miniszterel­nöki napjai meg vannak számlálva. Az MSZP képviselői belátták, hogyha kitartanak Gyurcsány és bandája mellett, roncsautót csinálnak az MSZP pénzszállító járművéből. Eddig csak ennyi bizonyos. Az, hogy Gyurcsány maga menekül-e a szép és hősi reformhalálba, a meg nem értett zseni szerepébe, vagy megadóan várja sorsát milliárdjai halmán, még nem világos. A cenzúratörvény hamari megszavaztatása nem segített rajta, nem jöttek felmentő parancsok a frakciónak Izraelből, hogy ki kell tartani az Apró-klán mellett. Pedig Gyurcsány, mint kormányfő, nem szólt egy szót sem Simon Peresz fennhéjázó - de sajnos igaz - kijelentéséről, hanem gyors cenzúratörvény­­nyel sietett a gyarmatosítók elé - mindhiába. „Nincs a földön egy barátja”, de még nem agg. Valamit kezdenie kell magával. Egyetemi tanár nem lehet, mert nem ért semmihez. A sportból kiöregedett, legfeljebb blogíró le­het, de abból nehéz megélni. Sokak szerint humorista lesz. Meg sem szólal, csak kiáll, és röhögnek rajta. Mint eddig. Egyébként nagy a zavar a táborban. A Népszabadság címoldalán fényképpel alátámasztott főhír: „Ügyvédeket vernek a pakisztáni utcán”. Borzalmas.­­ cokmo Az 1987-es lakiteleki találkozó szervezőinek A Mááriv héber nyelvű izraeli na­pilap tudósított Simon Peresz ál­lamelnök Tel-Avivban, október 10-én a Kereskedelmi Irodák Szervezetének éves közgyűlésén elhangzott felszólalásáról. Esze­rint a súlyos pangásokat kihever­ve, „manapság Izrael precedens nélküli gazdasági eredményeket ért el - mondotta Peresz. Az iz­raeli gazdaság virágzik... Manap­ság gyarmatok létesítése és had­sereg bevetése nélkül is lehet bi­rodalmat építeni”. Mégpedig cég­­befektetésekkel, akiket „nem köt­nek gúzsba korlátozások”. „Izra­eli üzletemberek befektetnek az egész világon. Izraelnek példa nélküli gazdasági sikerei vannak, mostanra kivívtuk gazdasági füg­getlenségünket, felvásároljuk Man­hattant, Lengyelországot és Ma­gyarországot”. A Peresz-szöveg hitelességét megerősítette Büch­­ler András, Izrael budapesti nagy­­követségének szóvivője, aki „a szóhasználatot azonban (»felvá­sárlás«) egyszerre nevezte szeren­csétlennek és korrektnek”. Izrael gazdasági-pénzügyi sikerei­nek örülünk. Mint minden más, szívósan dolgozó, tehetséges nép hasonló sikerének. Külön öröm­mel tölthet el bennünket, hogy az ötmilliós Izrael tiszteletre méltó eredményeiben osztoznak a több százezret számláló, a trianoni or­szág és a trianonin kívüli Magyar Királyság területéről kivándorolt és a zsidó államban hazára lelt egykori honfitársaink vagy azok leszármazottai. Előre kell bocsá­tanunk azt is, hogy Simon Pe­reszt, aki hat évtizedes közéleti Für Lajos történész, az Antall­­kormány honvédelmi minisztere tevékenységével szerte a világban ritka és jogosan megérdemelt te­kintélyt vívott ki magának, mér­téktartó, józan és egyenes gondol­kodása, cselekedetei alapján - Jichak Rabin mellett - mint a zsidó állam és nép igen nagyra becsült államférfiját tiszteljük mi magunk is. Amit azonban a mai eszközökkel történő birodalomépítésről, vagy­is a felvásárlás, a pénzen való megvétel lehetőségéről mondott, néhány kérdés megfogalmazásá­ra ösztönöz bennünket. Annál is inkább, hiszen beszédében nem csupán egy világváros centrumát, a New York-i Manhattant, de mel­lette két európai országot is, mint az izraeli cégek által felvásárlás alatt álló országot említi. S ez bi­zony szokatlan, történelmileg nézve is egyedülálló bejelentés­nek tekinthető. Kérdéseink a kö­vetkezők volnának: (Folytatás a 3. oldalon) nyílt levele Simon Peresz államelnök úrnak és Izrael budapesti nagykövetségének Bíró Zoltán irodalomtörténész, az MDF alapító elnöke Kiss Gy. Csaba művelődés­történész, az írószövetség tagja Csurka István író, a MIÉP elnöke Fekete Gyula író, a Százak Tanácsának elnöke Csoóri Sándor Kossuth- és Herder-díjas költő Lezsák Sándor író, képviselő, a Nemzeti Fórum elnöke Először is kiderült, hogy Kőbá­nya önkormányzata egyik fő érintettje volt a K&H Banknál történt törvénytelenségeknek. A szocialista többségű kerületi ve­zetőség milliárdokat bízott Kul­csár Attilára, a csaló brókerre, és a pénz nagy részének visszakerü­lése még ma is erősen kétséges. Novák Gyulának a vezényletével mintegy másfél ezer fővel sikerült gyarapítani az MSZP alapszerve­zet taglétszámát. A TARTALOMBÓL Trokán Péter H9 A kőbányai ugaron BEI Horváth Charlie A kommunizmus áldozatai 10 Néhány nappal a magyarországi 1956-os forradalom vérbefojtásá­­nak évfordulója előtt megtartott beszélgetésen a jelenlévők egyön­tetűen egyetértettek abban: Ro­mániában is eljött az idő, hogy egyszer s mindenkorra szembe­nézzenek a múlttal, illetve erköl­csi, jogi és politikai jóvátételt kap­janak a kommunizmus áldozatai. Az államnak a kötelessége felelős­séget vállalni az általa elkövetett bűncselekményekért. Áttelelünk 18 A két és fél év megszorításának az eredménye, hogy magyar csalá­dok millióinak a szociális bizton­sága veszett el, és reményük sincs arra, hogy középtávon valami más perspektívát lássanak ma­guk előtt. Kétféle zene van: a jó és a rossz zene A színház maga a csoda

Next