Magyar Fórum, 2007. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
2007-11-15 / 46. szám
--------------------------------------------------------------------------------------------------------- ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------—....................................................................................................................................11 ....................................................................................... .....................1, .MWWIWA (Csendkút T (Pozsgai Zsolt filmje) A Magyar Történelmi Filmalapítvány és a Nemzeti Kulturális Alapprogram tavaly, az 56-os emlékévben pályázatot írt ki a forradalom és szabadságharc eseményeit méltón bemutató filmek gyártására. Ezen a pályázaton nyert 50 millió forintot a Borbálafilm Kft., amiből a Csendkút című filmet forgatták. A film a mártírhalált halt költő, a forradalom Petőfijének tartott Gérecz Attila életét idézi meg. A forgatást nehezítette, hogy a munkálatok közepe táján a producer elhunyt. A felvételek java részét 2006 júliusában a váci fegyházban vették fel. A bemutatót pedig még az előző, jubileumi évre tervezték, de ez meghiúsult, és most, október 3- án volt a díszbemutatója az Uránia Nemzeti Filmszínházban, 4- étől pedig az érdeklődő nagyközönség is megtekintheti az artmozikban. A film forgatókönyvírója és rendezője Pozsgai Zsolt, aki szerint a Csendkút nem tekinthető „igazi” 56-os filmnek, mert a Rákosi-kötélkor és a forradalom számos eseménye csak háttérként szolgál annak a belső folyamatnak az ábrázolására, hogy a börtönben az emberi testet sanyargató és a lelket sorvasztó elnyomás ellenére miként válik Gérecz Attila, ez a keménykötésű öttusázóbajnok a szavak ihletett mesterévé, azaz költővé. Van a filmnek követhető cselekménye is, de a lényeg a költővé érésnek, az alkotás fájdalmának, örömének ábrázolásán van. Pozsgai Zsolt arra törekedett, hogy olyan filmet készítsen, aminek a története nem köthető csupán egyetlen korszakhoz, hanem általános érvényű, mert bármilyen diktatúrában hasonlóan következne be, ezért már a cím - a Csendkút - is eltávolítja a konkrét helytől és időtől. A Csendkút Gérecz Attila rövidre szabott életének utolsó 6 esztendejét állítja középpontjába. Mindössze 27 évet mért ki számára a Teremtő. 1950-ben élsportoló volt, amikor négy társával együtt december 8-án hamis vádak alapján - közösség elleni izgatás címén - letartóztatják. Hármat közülük halálra ítéltek, és ki is végeztek, ő „csak” 15 év fegyházat kapott, amit Vácon kellett letöltenie. A börtönben egy zárkába csukták őt az önmagukat „Füveskert ’ költőknek nevező társasággal, aminek Béri Géza, Kárpáti Kamil, Szathmáry György, Tollas Tibor és Tóth Bálint volt a tagja. Az ő hatásukra kezdett el verset írni, mert mindannyian úgy érezték, a költészet megtartó erejébe kell kapaszkodniuk, hogy túléljék a borzalmakat, és felülemelkedjenek a hétköznapok nyomorúságain, lélekölő szörnyűségein. Versírás közben szabadnak érzik magukat. Gérecz Attila nemcsak a Kozma utcai börtönből, hanem a váciból is megszökött, mégpedig 1954. július 18-án, amikor a Dunán az árvíz igen magas vízállással tetőzött, és egészen Pestig úszott le. Felkereste anyját és menyasszonyát, de a besúgók feljelentették őt, és az ávósok visszavitték a börtönbe. A forradalom alatt, október 30-án a felkelők kiszabadították, november 4-én csatlakozott hozzájuk, bátran harcolt a Rókus kórház környékén, molotovkoktéllal két tankot is ártalmatlanná tett, de egy T34-es gépfegyvereivel megölték. Nagy vér alakban ez a történet követhető nyomon a filmben is, de a korán elhunyt édesapával kapcsolatos számtalan vízió elemeli a Csendkutat a dokumentumfilm-jellegtől, ugyanakkor ez utóbbinak a vonásait azzal erősíti, hogy a képek alján régi írógéppel írt szövegek jelennek meg, amik azt a hatást keltik, mintha titkos ügynöki jelentésekből, vagy a Gérecz Attila ellen indított per irataiból kiemelt részek lennének. Ez a zseniális forgatókönyv-írói lelemény tökéletes egyensúlyt teremt valóság és fikció között. Miközben a film kockái peregnek, többnyire borzalmas események vagy a megfogalmazás pontosságáért küzdő költők vívódásai láthatók, azalatt Gérecz Attila verseit a nem oly régen eltávozott Szakácsi Sándor avatott tolmácsolásában hallhatják a nézők. Pozsgai Zsolt Gérecz Attila alakjának felidézésére Hayth Zoltánt kérte fel, akivel már többször dolgozott együtt. Hayth nemcsak külső megjelenése miatt kapta meg ezt a szerepet, hanem ezért is, mert ennek a fiatal forradalmárnak és nagy versek írójának megjelenítésére művészi kvalitása, valamint szerepmegformálásának megjelenítő ereje teszi őt alkalmassá. Kubik Anna Gérecz Attila édesanyját személyesíti meg, a gyermekét féltő anyát emeli ki ennek a fáradt asszonynak az egyéniségéből. A korán elhunyt és csak látomásként felbukkanó édesapa karakterét Dörner György mesterien kelti életre. Kisebb szerepekben Kakasy Dóra, Kautzky Armand, Iglódi István látható. Pozsgai Zsolt filmje hitelesen mutatja be 56’ történelmi eseményeit, ugyanakkor nyomon követi Gérecz Attila költővé alakulásának folyamatát és emberi tragédiájának - sajnos - olyannyira tipikus mozzanatait. sDr. Petővári Ágnes FTTrrFTT PMQFP , h. INDEPENDENCE ■ * * * **“ “* XfiNe £* vJf * t cT^li«h version *'• ' ' '' ' festi Belföld Külföld Európai Unió Gazdaság Sajtószemle Kultúra Régiók hírei Magyar Tükör Sport Vallás Tudomány Linktár Archívum Repesz Olvasói levelek Melódia Függetlenség-A szellemi önvédelem lapja Szent Erzsébet emlékére Franciaországban Franciaországban is megemlékeznek a nyolcszáz éve született Árpád-házi Szent Erzsébetről. Szent Erzsébet neve hazánk mellett leginkább a németországi Türingiához köthető, de Franciaországban is jelentős tisztelet övezi, mivel apja, II. András anyai ágon francia származású volt. A jótékony Erzsébet a franciaországi Cambrait arany- és ezüstadománnyal is segítette, hogy a város katedrálisában - másfél évszázaddal korábban - a kalandozó magyarok okozta pusztítást helyrehozza. Hálából de Fontaine cambrai püspök a halott hercegnő szívét a székesegyházba vitte, az 1235- ös szentté avatásig ott őrizték. A szívereklye egy darabját ma is rejti a székesegyház főoltára. Franciaországban a magyarországi Szent Erzsébetként ismert királylány emlékének szentelt év májusban éppen Cambraiban vette kezdetét és novemberben kulturális programsorozattal zárul a fővárosban. November 6-án Párizsban emlékkiállítás nyílt a magyar szentről elnevezett katolikus templomban. Az emlékév lezárásának kiemelkedő eseményeként november 18-án André Ving-Trois, Párizs érseke ünnepi misét mutat be a magyar szent emlékére a párizsi Notre Dame katedrálisban. A novemberi programsorozat részeként a párizsi Szent Erzsébet-templomban több koncerttel egybekötött misét is szenteltek a magyar királylány emlékének. (Forrás: MKPK Sajtóiroda) 1600 éve halt meg Aranyszájú Szent János Szenvedélyesen kereste az egyház egységét, elítélte azt az ellentétet, amely a IV. században fennállt a gazdagok pazarlása és a szegények nyomora között - emlékeztet XVI. Benedek pápa üzenetében, amelyet Aranyszájú Szent János halálának 1600. évfordulója alkalmából írt. A levelet a római Augustinianum Patrisztikai Intézet által A mellékletben megjelent írásokat a Függetlenség szerkesztősége válogatta 11. oldal szervezett kongresszus résztvevőihez intézte, akik november első napjaiban háromnapos ülést tartottak. Az évszázadok áthagyományozták Krizosztomosz Szent János hithirdetésének erejét, szavainak hatékonyságát, amely révén kiérdemelte az „aranyszájú” jelzőt. Neki köszönhető a keresztény üzenet és a hellén kultúra gyümölcsöző találkozása - fejti ki üzenetében a Szentatya. Érdemei közé tartozott, hogy az egyház tanítását az egyszerű emberek számára is hozzáférhetővé tette. Türelmes volt azokkal szemben, akik nem értettek egyet ezzel a tanítással, mert azt vallotta: egy teológiai tévedés leküzdésére nincs hatékonyabb eszköz, mint a mérsékletesség és a kedvesség. Az antióchiai egyház fáradhatatlan hithirdetőjeként Aranyszájú Szent János gyakran emlékeztette híveit, hogy a keresztények polgári elkötelezettségét az erőszakos eszközök visszautasításának kell jellemeznie a politikai és szociális változások előmozdítása terén. Konstantinápoly püspökeként 398-ban megújította a papságot, és arra buzdította papjait, hogy az evangéliumnak megfelelően éljenek. Egyszerű életet élt. A szegényeknek anyagi segítséget nyújtott, és arra kérte a gazdagokat, hogy fogadják be otthonaikba a hajléktalanokat. Ezzel kivívta a hatalmasok ellenérzését. A császár két ízben is száműzetésre ítélte. Aranyszájú Szent János azt tanította, hogy az Isteni Liturgián való részvétel a földi élet és a mennyei valóság közé helyezi a híveket. Ezért őszinte és tiszta lélekkel közeledjenek az Úr oltárához, bűnbánó lélekkel készüljenek a szentáldozásra, és adjanak hálát Krisztusnak üdvösségünkért hozott áldozatáért. Nem feledkezett meg a betegekről sem, kórházakat építtetett számukra. A pápa hangsúlyozza, hogy az egyház anyagi segítségének mindenkire ki kell terjednie, hitétől függetlenül. Végül rendkívülinek nevezi a szent püspök erőfeszítéseit, amelyeket a Keleti és Nyugati keresztények kiegyezése és teljes szeretetközössége érdekében tett, azt tanítva, hogy az egyházban nincs helye a megosztottságnak. (Forrás: Vatikáni Rádió)