Magyar Fórum, 2007. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

2007-11-15 / 46. szám

--------------------------------------------------------------------------------------------------------- ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------—....................................................................................................................................11 ....................................................................................... .....................1, .MWWIWA (Csendkút T (Pozsgai Zsolt filmje) A Magyar Történelmi Filmalapítvány és a Nemzeti Kulturális Alapprogram tavaly, az 56-os emlékév­ben pályázatot írt ki a forradalom és szabadságharc eseményeit méltón bemutató filmek gyártására. Ezen a pályázaton nyert 50 millió forintot a Borbá­lafilm Kft., amiből a Csendkút című filmet forgat­ták. A film a mártírhalált halt költő, a forradalom Petőfijének tartott Gérecz Attila életét idézi meg. A forgatást nehezítette, hogy a munkálatok közepe táján a producer elhunyt. A felvételek java részét 2006 júliusában a váci fegyházban vették fel. A be­mutatót pedig még az előző, jubileumi évre tervezték, de ez meghiúsult, és most, október 3- án volt a díszbemutatója az Urá­nia Nemzeti Filmszínházban, 4- étől pedig az érdeklődő nagy­­közönség is megtekintheti az art­­mozikban. A film forgatókönyv­írója és rendezője Pozsgai Zsolt, aki szerint a Csendkút nem te­kinthető „igazi” 56-os filmnek, mert a Rákosi-kötélkor és a for­radalom számos eseménye csak háttérként szolgál annak a belső folyamatnak az ábrázolására, hogy a börtönben az emberi tes­tet sanyargató és a lelket sor­vasztó elnyomás ellenére miként válik Gérecz Attila, ez a kemény­kötésű öttusázóbajnok a szavak ihletett mesterévé, azaz költővé. Van a filmnek követhető cselekménye is, de a lényeg a költővé érésnek, az alkotás fájdal­mának, örömének ábrázolásán van. Pozsgai Zsolt arra törekedett, hogy olyan filmet készítsen, ami­nek a története nem köthető csupán egyetlen kor­szakhoz, hanem általános érvényű, mert bármilyen diktatúrában hasonlóan következne be, ezért már a cím - a Csendkút - is eltávolítja a konkrét helytől és időtől. A Csendkút Gérecz Attila rövidre szabott életé­nek utolsó 6 esztendejét állítja középpontjába. Mindössze 27 évet mért ki számára a Teremtő. 1950-ben élsportoló volt, amikor négy társával együtt december 8-án hamis vádak alapján - közösség elle­ni izgatás címén - letartóztatják. Hármat közülük halálra ítéltek, és ki is végeztek, ő „csak” 15 év fegy­­házat kapott, amit Vácon kellett letöltenie. A bör­tönben egy zárkába csukták őt az önmagukat „Fü­­veskert ’ költőknek nevező társasággal, aminek Bé­ri Géza, Kárpáti Kamil, Szathmáry György, Tollas Tibor és Tóth Bálint volt a tagja. Az ő hatásukra kezdett el verset írni, mert mindannyian úgy érez­ték, a költészet megtartó erejébe kell kapaszkod­niuk, hogy túléljék a borzalmakat, és felülemelked­jenek a hétköznapok nyomorúságain, lélekölő ször­nyűségein. Versírás közben szabadnak érzik magu­kat. Gérecz Attila nemcsak a Kozma utcai börtön­ből, hanem a váciból is megszökött, mégpedig 1954. július 18-án, amikor a Dunán az árvíz­­ igen magas vízállással­­ tetőzött, és egészen Pestig úszott le. Felkereste anyját és menyasszonyát, de a besúgók feljelentették őt, és az ávósok visszavitték a bör­tönbe. A forradalom alatt, október 30-án a felkelők kiszabadították, november 4-én csatlakozott hozzá­juk, bátran harcolt a Rókus kórház környékén, mo­­lotovkoktéllal két tankot is ártalmatlanná tett, de egy T34-es gépfegyvereivel megölték. Nagy vér alakban ez a történet követhető nyomon a filmben is, de a korán elhunyt édesapával kapcso­latos számtalan vízió elemeli a Csendkutat a doku­­mentumfilm-jellegtől, ugyanakkor ez utóbbinak a vonásait azzal erősíti, hogy a képek alján régi író­géppel írt szövegek jelennek meg, amik azt a hatást keltik, mintha titkos ügynöki jelentésekből, vagy a Gérecz Attila ellen indított per irataiból kiemelt részek lennének. Ez a zseniális forgatókönyv-írói lelemény tökéletes egyensúlyt teremt valóság és fik­ció között. Miközben a film kockái peregnek, többnyire borzalmas események vagy a megfogalmazás pontosságáért küzdő költők vívó­dásai láthatók, azalatt Gérecz Atti­la verseit a nem oly régen eltávo­zott Szakácsi Sándor avatott tol­mácsolásában hallhatják a nézők. Pozsgai Zsolt Gérecz Attila alakjá­nak felidézésére Hayth Zoltánt kérte fel, akivel már többször dol­gozott együtt. Hayth nemcsak kül­ső megjelenése miatt kapta meg ezt a szerepet, hanem ezért is, mert en­nek a fiatal forradalmárnak és nagy versek írójának megjelenítésére művészi kvalitása, valamint sze­repmegformálásának megjelenítő ereje teszi őt alkalmassá. Kubik Anna Gérecz Attila édesanyját sze­mélyesíti meg, a gyermekét féltő anyát emeli ki en­nek a fáradt asszonynak az egyéniségéből. A korán elhunyt és csak látomásként felbukkanó édesapa karakterét Dörner György mesterien kelti életre. Kisebb szerepekben Kakasy Dóra, Kautzky Ar­mand, Iglódi István látható. Pozsgai Zsolt filmje hitelesen mutatja be 56’ történelmi eseményeit, ugyanakkor nyomon követi Gérecz Attila költővé alakulásának folyamatát és emberi tragédiájának - sajnos - olyannyira tipikus mozzanatait. sDr. Petővári Ágnes FTTrrFTT PMQFP , h. INDEPENDENCE ■ * * * **“ “* XfiNe £* vJf * t cT^li«h version *'• ' ' '' ' festi Belföld Külföld Európai Unió Gazdaság Sajtószemle Kultúra Régiók hírei Magyar Tükör Sport Vallás Tudomány Linktár Archívum Repesz Olvasói levelek Melódia Függetlenség-A szellemi önvédelem lapja Szent Erzsébet emlékére Franciaországban Franciaországban is megem­lékeznek a nyolcszáz éve szü­letett Árpád-házi Szent Er­zsébetről. Szent Erzsébet neve ha­zánk mellett leginkább a né­metországi Türingiához köt­hető, de Franciaországban is jelentős tisztelet övezi, mivel apja, II. András anyai ágon francia származású volt. A jó­tékony Erzsébet a franciaor­szági Cambrait arany- és ezüst­adománnyal is segítette, hogy a város katedrálisában - más­fél évszázaddal korábban - a kalandozó magyarok okozta pusztítást helyrehozza. Hálá­ból de Fontaine cambrai püs­pök a halott hercegnő szívét a székesegyházba vitte, az 1235- ös szentté avatásig ott őrizték. A szívereklye egy darabját ma is rejti a székesegyház főol­tára. Franciaországban a ma­gyarországi Szent Erzsébet­ként ismert királylány emlé­kének szentelt év májusban éppen Cambraiban vette kez­detét és novemberben kul­turális programsorozattal zá­rul a fővárosban. November 6-án Párizsban emlékki­állítás nyílt a magyar szentről elnevezett katolikus temp­lomban. Az emlékév lezá­rásának kiemelkedő esemé­nyeként november 18-án André Ving-Trois, Párizs ér­seke ünnepi misét mutat be a magyar szent emlékére a pá­rizsi Notre Dame katedrá­­lisban. A novemberi program­­sorozat részeként a párizsi Szent Erzsébet-templomban több koncerttel egybekötött misét is szenteltek a magyar királylány emlékének. (Forrás: MKPK Sajtóiroda) 1600 éve halt meg Aranyszájú Szent János Szenvedélyesen kereste az egyház egységét, elítélte azt az ellentétet, amely a IV. század­ban fennállt a gazdagok pa­zarlása és a szegények nyomo­ra között - emlékeztet XVI. Benedek pápa üzenetében, amelyet Aranyszájú Szent Já­nos halálának 1600. évfordu­lója alkalmából írt. A levelet a római Augustini­­anum Patrisztikai Intézet által A mellékletben megjelent írásokat a Függetlenség szerkesztősége válogatta 11. oldal szervezett kongresszus részt­vevőihez intézte, akik no­vember első napjaiban há­romnapos ülést tartottak. Az évszázadok áthagyo­mányozták Krizosztomosz Szent János hithirdetésének erejét, szavainak hatékony­ságát, amely révén kiérde­melte az „aranyszájú” jelzőt. Neki köszönhető a keresz­tény üzenet és a hellén kul­túra gyümölcsöző találko­zása - fejti ki üzenetében a Szentatya. Érdemei közé tartozott, hogy az egyház ta­nítását az egyszerű emberek számára is hozzáférhetővé tette. Türelmes volt azokkal szemben, akik nem értettek egyet ezzel a tanítással, mert azt vallotta: egy teológiai té­vedés leküzdésére nincs ha­tékonyabb eszköz, mint a mérsékletesség és a kedves­ség. Az antióchiai egyház fáradhatatlan hithirdetője­­ként Aranyszájú Szent János gyakran emlékeztette híveit, hogy a keresztények polgári elkötelezettségét az erősza­kos eszközök visszautasítá­sának kell jellemeznie a poli­tikai és szociális változások előmozdítása terén. Konstantinápoly püspö­keként 398-ban megújította a papságot, és arra buzdította papjait, hogy az evangélium­nak megfelelően éljenek. Egy­szerű életet élt. A szegények­nek anyagi segítséget nyúj­tott, és arra kérte a gazda­gokat, hogy fogadják be ott­honaikba a hajléktalanokat. Ezzel kivívta a hatalmasok ellenérzését. A császár két ízben is száműzetésre ítélte. Aranyszájú Szent János azt tanította, hogy az Isteni Liturgián való részvétel a földi élet és a mennyei va­lóság közé helyezi a híveket. Ezért őszinte és tiszta lé­lekkel közeledjenek az Úr oltárához, bűnbánó lélekkel készüljenek a szentáldozás­ra, és adjanak hálát Krisz­tusnak üdvösségünkért ho­zott áldozatáért. Nem feledkezett meg a be­tegekről sem, kórházakat építtetett számukra. A pápa hangsúlyozza, hogy az egy­ház anyagi segítségének mindenkire ki kell terjed­nie, hitétől függetlenül. Vé­gül rendkívülinek nevezi a szent püspök erőfeszítéseit, amelyeket a Keleti és Nyu­gati keresztények kiegye­zése és teljes szeretetközös­­sége érdekében tett, azt ta­nítva, hogy az egyházban nincs helye a megosztott­ságnak. (Forrás: Vatikáni Rádió)

Next