Magyar Fórum, 2009. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

2009-01-08 / 1. szám

4 -Az A­ntikorrupciós Koordinációs Testületet (AKT) a kormány hozta létre 2008 nyarán azzal a céllal, hogy tanácsadó szervként segítse a korrupcióelle­nes program megtervezését és végrehajtását. Miért döntött úgy, hogy kilép a testületből? - Egy évvel ezelőtt még egyszerűbb volt a helyzet, hiszen akkor készült el a cselekvési terv, amit ez a bizottság készített, és hagyott jóvá. Ez egy szakmailag magas színvonalú anyag. A probléma az, hogy azóta is a fiókban van, a kormány nem foglalkozott vele, nem tárgyalta, ennek következtében nem kezdő­dött meg a végrehajtása. Én azért döntöttem a kilépés mellett, mert nincs korrupcióellenes fellépés. Nincs olyan tevékenység, amit ez a testület monitorozhatna, figyelhetne. Más­részt maga a testület működése vált teljesen kiszámíthatatlanná, rendszertelenek voltak az ülések. Nem igazán láttuk a jelentőségét, miután elkészítettük a cselekvési tervet. Töb­ben is úgy gondoltuk, hogy jobban tudjuk folytatni a munkát kívülről, a civil szférában. -Milyen jövőt szántak ennek a testületnek? - Az lett volna a feladata, hogy tanácsot adjon a kormánynak antikorrupciós kérdésekben. Ennek első lépése volt a stratégia elkészítése. Ezt követte volna a végrehajtás figyelemmel kísérése. De ez a folyamat nem kezdődött el. Azt is hiányoltuk, hogy a testületnek nem volt jogköre az aktuális korrupciós esetekkel, semmittevően ment el korrupciós ügyek mel­lett, ami elfogadhatatlan volt. -A Transparency International 2008. szeptember 23-án megjelent korrupció érzékelési indexe azt mutatja, hogy Magyarország korrupciós helyzete a tavalyihoz képest kedvezőtlenebb. Miben rom­lott az ország helyzete? - A romlás azt mutatja, hogy a világranglistán nyolc ország megelőzött minket. Minden or­szág kap 1-10-ig egy pontszámot, (10 a legtisz­tább országnak jár) ez a számunk visszaesett 5,3-ról 5,1- re 2007. évhez képest. Ami lénye­ges, a hosszú évek tendenciája. Ebben azt lát­juk, hogy Magyarország helyzete az utóbbi nyolc évben változatlan. Ez azért gond, mert mások közben javultak, más országokban ko­molyabb fellépések történtek a korrupció el­len. Ez nem csak azért baj, mert rosszul muta­tunk a listán, hanem a korrupció hosszú távú hatásai most már megmutatkoznak a gazda­sági mutatóinkban, a demokratikus intézmé­nyekbe vetett bizalmunkban. Nagyon nega­tív hatások mutatkoznak az egész társadalom szerkezetében. -Milyen a helyzetünk az Európai Unión belül? - Olaszországot és Görögországot előzzük meg a régi tagállamok közül. A velünk csatla­kozott országok közül Észtország és Szlové­nia mindig előttünk járt, 2008-ban már Cseh­ország is megelőzött minket, viszont egyre rosszabb a helyzetünk, mert az összes többi ország helyzete javul a megítélési indexen, ameddig nálunk semmi nem történik.­­ Mi az oka az ország süllyedésének? - Valódi politikai elkötelezettségre lenne szükség minden párt részéről. Ezt magukon kéne elkezdeniük a politikusoknak, hogy pél­dát mutassanak a társadalomnak. Ameddig ez nem lesz, addig nem várható javulás. A má­sik ok, hogy sok területen nem lehet fellépni a korrupció ellen. Ezeken a területeken szer­kezeti változásokkal lehetne eredményeket elérni. A kormányzati rendszer széttörede­zett, és rengeteg politikust eltart. A GDP kon­centrációjára nagy az állami szférában. Az ál­lami szférának nagyon nagy a szerepe a gazda­ságban. Ezek mind jelentős hatással vannak a korrupcióra. Szerkezeti átalakítás nélkül na­gyon nehéz változást elérni egy alulfinanszí­rozott országban.­­ A pártfinanszírozás kérdésével sokat foglalko­zott már eddig is a szervezetük. Az emberek pedig már nem hisznek a pártoknak, politikusoknak.­­ Ez hosszú távon nagyon nagy kárt okoz. A demokráciába vetett bizalom sérül legjobban Magyarországon. A választási rendszer re­formja is időszerű lenne. Sokkal kevesebb po­litikusra lenne szüksége ennek a kis ország­nak. Nem kell ennyi választott képviselő, sem helyi, sem központi szinten, mivel nem tud ilyen sok politikust eltartani az ország. Ezen kívül az átláthatóságot, és a szabályok betar­tását ellenőrizni kellene, és nagyon komolyan szankcionálni. A választási csalások egy része abból eredhet, hogy nem elég erős a szankció­­rendszer. Nem vizsgálnak ki minden ügyet, és nincs visszatartó erő. A másik a kampány és a pártok finanszírozása. Egyértelműen tud­juk, hogy tízszer annyit költenek a nagyobb pártok, mint amennyivel elszámolnak a választások utáni beszámolóikban, és annak a pénznek az eredetéről, amivel nem számol­nak el, senki nem tud semmit. A költségvetés­ben a pártfinanszírozás nem jelent akkora összeget, mint amekkorát a körülötte lévő trükköző ipar felemészt, és amekkora kárt en­nek a működtetése okoz.­­Az a trükköző beruházó, aki pénzt ad a kam­pányra, utána többszörösen kéri vissza a befektetését? - Itt jelentkezik a korrupció. Erre rengeteg módszer van, amit mi a leggyakrabban emlí­tünk, az a közbeszerzések átláthatatlansága. Az év végén módosították a közbeszerzési törvényt. Az új jogszabály nem fogja kivédeni a korrupciós kockázatokat, mivel rengeteg kiskaput nyitva hagy. Ugyanúgy megjelen­hetnek irányított beszerzések, amikről már előtte lehet tudni kire vannak kiírva. A vég­rehajtás során meg lehet spórolni anyagokat, szolgáltatásokat, kevesebbet nyújtva a győztes pályázatban vállaltakhoz képest. A régi jól be­vált mechanizmusok képesek lesznek tovább működni. És ez­által tovább éltetni a párt- és kampányfinanszírozás jelenlegi rendszerét. -A politikai korrupcióra jó példa az Erzsébetvá­rosi ingatlanpanama. - Az utóbbi év legnagyobb eredménye, hogy nyíltabban beszélünk a korrupcióról, és az ellene való fellépés szükségességéről. Az ilyen botrányokat követően legalább elindultak nyomozások. Az erzsébetvárosi ingatlanpa­namáról évek óta ír a sajtó és semmi nem tör­tént, most valamilyen okból elindultak nyo­mozások. Ezek fontos elrettentő példák, jó lenne, ha minél több ügy kerülne napvilágra. Évente körülbelül 350 vesztegetési eset kerül bíróság elé, ez nagyon kevés ahhoz képest, ami a valóság.­­A kormányszintű kommunikációt is bírálta a TI.­­ A kommunikációs költségek egy nagy hal­maz, ami nehezen átlátható. A 2003-ban elfo­gadott ún. üvegzseb program célja az volt, hogy elősegítse a közpénzek, köztulajdon fel­­használásának hatékony, átlátható és nyilvá­nos ellenőrzését. A 2005-ben elfogadott elekt­ronikus információszabadság törvény szin­tén a közvélemény pontos és gyors tájékozta­tása érdekében született meg. A jogszabályok végrehajtása azonban a mai napig nem teljes körű, és a közzétételi gyakorlat nem minden esetben tükrözi a törvények szellemét. A közbeszerzési rendszer hiányosságainak következtében az állami és önkormányzati beszerzések az egyik legmagasabb korrupciós kockázatot rejtő terület Magyarországon. Az átláthatósági szabályok nem teljes körű vég­rehajtása akadályt gördít a társadalmi kont­roll intézménye elé, ami hosszú távon aláássa az állampolgárok bizalmát. A Transparency International Magyarország álláspontja sze­rint az államnak biztosítania kell, hogy az adófizetők által befizetett összegek felhaszná­lása valóban nyomon követhető legyen. Az állami és önkormányzati szervek feladata, hogy olyan technikai feltételeket hozzanak létre az átláthatósági szabályok végrehajtásá­hoz, amelyek a törvények eredeti célját telje­sítik, azaz kereshető, felhasználóbarát adat­bázisok formájában jelennek meg. A korrup­cióra különösen érzékeny területek, mint kommunikációs, tanácsadói, informatikai és építőipari beruházási költések esetében ke­reshető adatbázisok létrehozásával javasolja az átláthatóság hatékonyabb biztosítását. Az adatbázisok tartalmazzák a szerződő feleket, a szerződés célját és értékét. A nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy a közérdekű ada­tokhoz való hozzáférés hatékony eszköz a korrupció megfékezésére. -Milyen feladatokat tűzött maga elé az új évre a Transparency International? - Szeretnénk folytatni az üzleti szféra felé a tevékenységünket. A cégek nagyon sokat te­hetnek saját magukért. Folytatjuk a civil kontrollt a különböző jogalkotási folyama­tokban. Nagyon fontosnak tartjuk az igazság­szolgáltatás reformját, rossz az országnak, hogy tavaly nem sikerült főbírót választani, holott szakmai kifogás nem volt egyik jelölt ellen sem. A jogegység nagyon fontos lenne Magyarországon, mivel most nem működik egyenlően. Ezen kívül folytatni kívánjuk a közérdekű bejelentők védelmével kapcsola­tos figyelemfelkeltést. Annak tudatosítását, hogy ha korrupciót tapasztalunk, azt jelent­sük, és ezt bátran tegyük, mert jogunkban áll. Persze a valódi védelmet is biztosítani kell a bejelentőnek. Oláh János József Egyre korruptabb Magyarország Alexa Noémi, a Transparency International ügyvezető igazgatója. Magyar Forf­M Bangó Margit szilveszteri virslije Emlékezetes, ám egyben nevetséges pillanata volt a 2006-os országgyűlési választások kam­pányának, amikor Gyurcsány Ferenc a leg­nyomorúságosabb körülmények között élő, főleg cigány etnikumú, budapestiek voksai­­nak megszerzése érdekében ellátogatott a jó­zsefvárosi Mátyás térre. Az ingyenes minisz­terelnöki bohóckodás helyszínét elsősorban is azért kereste fel sok, főleg roma szegény ember, mert a népszerű cigánynóták előadá­sával ismertté vált énekesnő, Bangó Margit is fellépett a rendezvényen. Bangó Margit a Mátyás téren összegyűlt tö­meg képviseletében túláradó lelkesedéssel fo­gadta, és a „Magyar Népköztársaság” minisz­terelnökének nevezte Gyurcsányt, akivel ez­után táncra perdült, sőt duóban kurjongattak el néhány közkedvelt cigánydalt. Számos nél­külöző, mindennapi megélhetési gondokkal küszködő roma akkor döntött úgy, hogy a szá­mára boldogabb jövőt ígérő, a cigány közösség előtt Bangó Margit által is hitelesített Gyurcsány Ferenc pártjára, az MSZP-re adja szavazatát. A szárnyaló magyar gazdaságról, nagy és sta­bil jólétről, valamint a cigányság gyors feleme­léséről szóló ígéretekkel azután az úgynevezett baloldal meg is nyerte a választást, ám ez csak a legenyvesebb kezű romáknak hozta el a gyors meggazdagodást. A gyanú szerint a szocialis­tákat támogató cigányvezérek, Kolompár Or­bán és társai súlyos milliókat nyúltak le a népük megsegítésére szánt közpénzből, mi­közben a romák túlnyomó többségének élet­­körülményei folyamatosan rosszabbodtak. Mialatt a cigányok százezerszámra süly­­lyednek a legmélyebb nyomorúságba, úgy, hogy a magyar társadalomba való integráló­dás esélyét generációkra elzárják előlük, egy szűk rétegük irritáló módon hivalkodik gaz­dagságával. A sokszor saját etnikumuk kárára vagyonosodon romák viselkedésében azon­ban az a legvisszataszítóbb, hogy a népük hal­mozottan hátrányos helyzetű rétegeivel való törődésnek még a szándéka sem lelhető fel náluk. Élvezik a gazdagságot, és bármely ma­gyar embernél sokkal inkább lenézik a sze­génységben élő cigányokat, akiknek nyomo­rúságára persze előszeretettel hivatkoznak, ha érdekük úgy kívánja. Ennek a magatartásnak, hozzáállásnak szil­veszter előtt a Tv2 jóvoltából ismét megtapasz­talhattuk egy jellegzetes példáját, mégpedig a Gyurcsány Ferenc mellett aktív kampánysze­repet vállaló Bangó Margitnak köszönhetően. Az elmúlt év utolsó előtti napján ugyanis az Aktív című műsor a mesterszakácsként tet­szelgő „művésznővel” teszteltette a kereske­delmi forgalomban kapható különféle virsli­ket. A minősítendő áruk értéke a kilónkénti 200-tól 2600 forintig terjedt. Bangó Margit szinte azonnal kimondta, hogy ő a 2600 forin­tost választaná, míg a 200 forintos virslit sen­kinek nem ajánlja. Ezt a véleményt támasztot­ta alá a bemutatott teszt is, melynek során a legolcsóbb virsli a mikrobán való melegítés, illetve a vízben való főzés közben szétpukkadt. Végül is az volt Bangó Margit összegző vé­leménye, hogy aki szereti, az megvásárolhatja a kilónként 500-700 forintért árusított termé­keket is, de az igazán jó minőség a 2000 Ft feletti árnál kezdődik. Mivel anyagilag a kü­lönbség jelentéktelen, úgyszólván említésre sem méltó, az élvezet bőségesen kárpótol azért a csekélyke többletért, amit a minőségi, 2600 forintos virsliért kell fizetnünk - állapí­totta meg az énekesnő. Ami a minőséget illeti, bizonyára igaza is van Bangó Margitnak, csakhogy az árkülönb­ségek - 200-tól 2600 forintig - jelentéktelen­ként való feltüntetése arra utal, hogy Gyur­csány Ferenc lelkes támogatójának elképze­lése sincs a szegény emberek, főleg a cigány­ság túlnyomó részének valós életkörülményei­ről. Sok családban ugyanis még csak álmodni sem mernek a 2600 forintos virsliről, sőt örülnek, ha legalább a 200 forintos termékből meg tudják vásárolni a szilveszteri vacsorá­hoz szükséges mennyiséget. Az ő helyzetük­ben a kétféle áru közötti különbség a még megfizethetőt és az elérhetetlent jelenti, ami­ről úgy tűnik, Bangó Margitnak halvány fo­galma sincs. Pedig az énekesnő 2006-os agitá­­ciós show-műsorának helyszínén, a Mátyás téren élnek olyan családok is, melyek asztalán a legolcsóbb bolti sertészsírral megkent kenyér a leggyakoribb étel, és sokszor csupán sóval ízesített üres főtt tészta az ebéd. Korábban népszerű volt körükben az olajba mártott kenyér is, ám az étolaj árának emelkedésével erről már régen leszoktak a nyócker szegényei. Tehát a sötét kilátásokkal beköszöntött 2009. év kezdetén pontosan azok számára megfizet­hetetlen a Bangó Margit által a Tv2 műsorá­ban mindenkinek ajánlott 2600 forintos virs­li, akiket a Gyurcsány szolgálatába állt éne­kesnő 2006-ban még egy szebb és boldogabb jövő ígéretével szédített. Varga Imre Nemcsák Károly Grosics Gyula Kárpáti György Buzánszky Jenő Fekete Gyula Agárdi László 2009. január 8.

Next