Magyar Fórum, 2012. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-05 / 1. szám

4 KÖZÉLET A hátrányos helyzetű dél-baranyai Ormánságban élőknek teremthet kedvező gazdasági környezetet a most induló Ős- Dráva program, amelynek keretében elsőként bekapcsol­nak a folyó áramvonalába négy mellékágat, egyúttal hely­reállítják a ma még kőgáttal elzárt élőhelyeket. A program­ról, az ormánsági fejlesztésekről először Tiffán Zsolt, a tér­ség fideszes országgyűlési képviselője nyilatkozott. Tisztelt Képviselő Úr! Legyen kedves bemutatni az Ős-Dráva programot. Természetvédelmi vagy munkahelyteremtő projektről beszélhetünk?­­ Ez a program néhány éve már elkészült, de sokáig nem vettek róla tudomást, míg 2010 januárjában, amikor képvi­selőjelöltté választottak Baranya 6-os számú kerültében, be nem mutattam Orbán Viktor miniszterelnök úrnak. Az Ős- Dráva egy olyan komplex, több lábon álló, 25 milliárd forin­tos vidékfejlesztési program, amely több egymással össze­kapcsolódó, és egymásra épülő elemből tevődik össze. Maga a program 45 ezer hektárnyi tervezési területet érint és 36 te­lepülést a barcsi, sellyei és a siklósi kistérségben. A tervezési terület települési központjai pedig Sellye és Vajszló. Milyen a foglalkoztatás helyzete az Ormánságban? - Jelenleg katasztrofális. Az Ormánság idestova 100 esz­tendeje folyamatosan leszakadásban lévő terület. Az 1920-as évek ún. egykézései miatt nagymértékben csökkent a lakos­ság, a következő korszakban, a szocialista rendszer alatt még működtek a térségben gazdasági nagyüzemek, de a rendszer­­váltással az Ormánságban jelentősen megcsappant a mun­kahelyek, a beruházások, a vállalkozók száma. További prob­léma, hogy számtalan a nehezen megközelíthető ún. zsákte­lepülés, ráadásul elnéptelenedik, elöregedik a térség - a fia­talok a nagyvárosokba költöznek - a munkahelyek hiányá­ban. Ráadásul többgenerációs munkanélküliségről beszél­hetünk, ami azt jelenti, hogy egy munkaképes, aktív korú férfi úgy munkanélküli, hogy már az apja sem volt foglalkoz­tatva. Tehát egy perspektíva nélküli, szinte nihillista környe­zetben élnek, pedig hajdanán az Ormánság nagyon gazdag területe volt az országnak; állattenyésztés, mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vad- és vízigazdálkodás és fokgazdálkodás folyt. Az utóbbi azt jelenti, hogy az itt élők létrehoztak egy olyan csatornahálózatot, amely lehetővé tette a Dráva vizé­nek elvezetését az egész területre. A későbbi korok erősza­kos gazdálkodásával ellentétben azonban ez a módszer nem gátolta a folyóvíz természetes lüktetését. Az elegendő víz dúsan termő földeket eredményezett, melyek mind a föld­művelés, mind az állattartás számára nagyon kedvező felté­teleket teremtettek. Az Ős-Dráva program egyik célja az Ormánságra jellemző mezőgazdasági és tájgazdasági elemek visszahozása úgy, hogy az egész alapja és fő eleme a vízkormányzási rendszer. Ennek lényege, hogy Potony község közelében a Dráva vizét kivéve, gyakorlatilag azt a 80-90 kilométernyi csatornarend­szert, ami valaha működött, újra aktiváljuk és Szaporca,Tésen­­fa térségében ez a víz visszakerülne a folyóba, így egy lassan mozgó olyan csatornarendszer indul el, ami mellett akár ha­lastóként működő biztonsági holtágak is elhelyezkedhetnek. Ezzel egyrészt megteremthetjük a halgazdálkodás alapjait, másrészt az Ormánság legnagyobb természeti problémáit tudjuk leküzdeni, az aszályt és a belvizet. Magyarországon eleve nagy problémát jelent, hogy nehezen tudjuk meg­tartani a folyók vizét, és az Ormánságban pont ezen szeret­nénk változtatni, másrészt a mezőgazdasági termelést ön­tözéssel javíthatjuk. Ebben a térségben nem csak a szántó­földi kultúra a jellemző. Sőt! A vajszlói, vagy sellyei földeken híres volt a dinnyetermesztés. Az ottani gazda újra lehetősé­get kap ennek beindítására. A tájgazdálkodásnál is válta­nunk kell, mert az erdők és a füves legelők - melyeken bivalyt és szarvasmarhát tartottak a gazdák - száma jelentősen le­csökkent az utóbbi évtizedekben és aránytalan túlsúlyba ke­rültek azok a szántóföldek, amelyek nem illenek bele abba tervbe, amit mi az Ormánságban szeretnénk végrehajtani. Mi a szántóföldi kultúra rovására erdőtelepítéssel, füves le­gelők kialakításával szeretnénk a vadgazdálkodást, a gyógy­növénygyűjtést, és mindazon gazdálkodási formákat fel­lendíteni, melyek az Ormánság fő jellemzői. Mindehhez kapcsolódik az ökoturizmus is? - Ez a program harmadik nagy eleme. Az ökoturizmus egy divatos ágazat, és az Ormánság pont civilizációs elmara­dottsága miatt valódi természeti csoda. A Dráváról tudni kell, hogy Európa legtisztább folyója, és a part mentén élők a gyors folyást ki is használták. A vizes élőhelyek, a láposok mind olyan kincseket rejtenek magukban, amiket az arra já­ró turisták megtekinthetnek. Mindennek nélkülözhetetlen feltétele a gasztronómiai, vendéglátóipari képzés. Ki kell te­hát aknázni a helyi piacot. Ma Harkány és Barcs között gya­korlatilag nem lelünk étteremre, eltűntek a jellegzetes or­mánsági ételeket kínáló helyek. Néprajzi kincseinket is „rej­tegetik”. Ilyen érdekességek pl. az ormánsági fehér gyászvi­selet és a festett­ fakazettás mennyezetű több száz éves refor­mátus templomok. Ezeket meg kell mutatnunk az ideláto­gatóknak, viszont megfelelő infrastruktúra hiányában min­dez elképzelhetetlen. Nem szuper autópályákra van szük­ségünk, hanem a zsákfalvas állapotokat kell megszüntetni, hogy minden falu elérhető legyen, s ha alkalom adódik, a Dráva töltését kihasználva rá kell kapcsolódnunk egy nem­zetközi kerékpárút-hálózatra. Nagy gondunk, hogy még a Gyurcsány-Kóka-kormány idején a 62-es vasúti szárnyvo­nalat elvették az Ormánságtól, s ezzel az itt élő embereket még jobban elszigetelték. Mi ezt a vasútvonalat mindenféle­képpen vissza akarjuk kérni. Nem azt kell mondani, hogy úgysem utazna raj­ta senki, hanem meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a helyiek újra igénybe vegyék a vasutat. Az a nagy baj, hogy korábban nem jól értelmezték a régiófej­lesztést. Ha a régiófejlesztést egészében kezeljük, akkor nem hagyhatjuk ki az európai szinten megszervezett villányi bor­turizmust, a siklósi várat és a világhírű harkányi gyógyvizet. Ezek mellé kell bekapcsolni az ormánsági ökoturizmust, s így egyedülálló, komplex turisztikai szolgáltatást nyújthat a térség. Mindehhez viszont lényeges a vasút, amit egyrészt sok fiatal és autózni nem akaró turista vehet igénybe, más­részt az ott élő emberek újból használhatják a közösségi közlekedés szolgáltatásait. Mennyire tartja lényegesnek a piacképes szakmák oktatását a felnőttképzésben? - Ez kihagyhatatlan. A program negyedik fő eleme pedig a szakképzés, de nem csak a fiatalok, hanem a felnőttek ré­szére is. Egy gondolkodásbeli váltásra is szükség van, hiszen ma a munkanélküliek nagy része nem is akar dolgozni. Igaz, hogy gyógynövényeket és energiaültetvényeket is termesz­tenének a térségben? - Csak félig igaz. Herbária néven gyógynövényprogramot indítunk el, igaz érdekel bennünket minden olyan megol­dás, ami az alternatív energiaforrásokat táplálja, de inkább a gyógynövénygyűjtést, a méhészetet, az alkalmazkodó gyü­­mölcsészetet szeretnénk kialakítani. A képzésre pedig a Vi­dékfejlesztési Minisztériumtól egy több mint 5 millió forin­tos pályázatot nyertünk. Ez azt jelenti, hogy megszervezhet­jük az ormánsági gyógynövénygyűjtést, ami munkahelyeket teremt, s aminek az eredménye, hogy a termék a helyi pia­con vagy a fejlettebb részeken, pl. Harkányban, eladható legyen. ★ ★ ★ Az Ős-Dráva program kivitelezését a tervek szerint össze­kötnék az Ormánságot kiemelten érintő közfoglalkoztatással. A 2011 augusztusában meghirdetett közmunkaprogram az Ős- Dráva programhoz kapcsolódva mennyi ideig és mennyi ember­nek képes munkát biztosítani? - kérdezem Pohl Mariettát, a Baranya Megyei Közgyűlés alelnökét. - Az alapprobléma, hogy az Ormánságban az elmúlt 100 évben rendkívül negatív folyamatok zajlottak. A kedvezőt­len környezeti, társadalmi és politikai változások a gazdaság hanyatlásához, valamint tragikus demográfiai helyzet ki­alakulásához vezettek. Alacsony a népsűrűség, a munkanél­küliség aránya 30%-os, ami a téli hónapokban elérheti a 40%-ot is. Ez egy döbbenetesen magas szám. További prob­léma még, a lakosság kor és képzettség szerinti összetéte­lének kedvezőtlen alakulása is, valamint az inaktív népes­ség magas aránya. Egyértelmű volt tehát, hogy mindezen negatív számok és arányok javításán kezdtünk el dolgozni. Az Ős-Dráva program véghezvitelével egy olyan vidékfej­lesztési projekt valósulhat meg, amely kiemelt hangsúlyt fektet a munkanélküliség enyhítésére, helyi foglalkoztatási kezdeményezésekkel, így például a közfoglalkoztatásra, an­nak javítására, fellendítésére. A közmunkaprogram az el­múlt időszakban olyan volt, mint egy „mókuskerék”; aki belekerült, az nem a munka világába került, hanem épp el­lenkezőleg, a segélyből élők közé esett vissza. Mi azt szeret­nénk, hogy aki részt vesz a közmunkaprogramban, az belát­ható időn belül kerüljön vissza a munka világába. Ezzel a céllal kezdtem kidolgozni az Ős-Dráva program társadalmi felzárkózás pillérét. Ennek érdekében Tiffán Zsolt képviselő úrral felkerestük Papp Károly közfoglalkoztatásért felelős helyettes államtitkár urat, hogy az eredetileg 408 - ez a szám mostanra 420-ra bővült - fő számára hozzunk létre egy or­szágos közfoglalkoztatási mintaprogramot, az Ős-Dráva program megvalósításához kapcsolódóan. Terveink szerint erre a célra 500 millió forintot tudunk biztosítani, a közfog­lalkoztatási alapból finanszírozva. Erre a térségi közfoglal­koztatási programra - két TÁMOP projektet kívánunk e célból benyújtani január közepéig - úgynevezett mentor­há­lózat működtetését építjük fel. A mentorhálózat egyrészt se­gíti a közfoglalkoztatás rendszerét, másrészt komplex hu­­mánerő-fejlesztési, képzési és újabb foglalkoztatási progra­mot valósít meg (újabb 90-100 fő részére) a térségben. Az el­következő 2-3 évre kialakított ütemterv szerint látni fogjuk majd, hogy mely településeken milyen munkák zajlanak, s az ehhez szükséges képzéseket is hamarosan el tudjuk majd indítani. A képzéseken a résztvevők (jelenleg munkanél­küliek) vállalkozóvá válását segítjük elő, hiszen a fő cél az, hogy mindez hosszú távon egy önmagát fenntartó rendszer­ként működjön. Ha ez nem sikerül, akkor nagy eséllyel vál­nak újra munkanélkülivé az érintett egyének. Tehát még egyszer leszögezném: a fő célunk az, hogy az embereket visz­­szavezessük a munka világába úgy, hogy egyidejűleg a helyi közfeladatok ellátását is támogatjuk, illetve az Ős-Dráva program tevékenységeinek megvalósításához is hozzájáru­lunk (víz-, tájrendezés, a helyi gazdálkodás keretfeltéte­leinek kialakítása). A közmunka sokak szerint csak akkor értelmes, ha értékteremtő. Tehát esetünkben ilyen munkáról van szó.­­ Természetesen, hiszen annak nincs sok értelme, ha ki­­ásatunk egy külterületi csatornát, majd megfelelő karban­tartás nélkül fél év múlva begazosodik. Az értékteremtő munka elvégzése után tovább is kell lépniük az embereknek, be kell látniuk, hogy ma Magyarországon minden munka­képes, egészséges embernek, aki jelenleg a segélyek vilá­gában él, vissza kell kerülnie a munka világába. Ehhez szem­léletváltásra van szükség, és természetesen eszközöket is szükséges biztosítani. Ezért fontos minden olyan helyi kez­deményezés, program, mely a munkanélküliség kezelésére, valós munkahelyteremtésre, s a hátrányos helyzetű mun­kanélküliek felzárkóztatására törekszik. El kell érnünk, hogy az emberek akarjanak dolgozni. Szemléletváltás, a munka világába való visszavezetés, értékteremtő munka­végzés: ez a kulcsa az Ormánságnak, ez a kulcsa annak, hogy az emberek kikerüljenek a mélyszegénység és a segélyek világából, s hogy élhető környezetet teremtsenek közös­ségeik számára. (Folytatás a 9. oldalon) Az Ormánság felemelkedéséért kitörni a segélyek világából Tiffán Zsolt országgyűlési képviselő, V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár és Pataki Zsolt az Aquaprofit Zrt. műszaki vezetője az Ős-Dráva program indulásáról tartott sajtótájékoztatón Magyar ForfiM 2012. január 5.

Next