Magyar Fórum, 2012. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-26 / 4. szám

„Nincs más testvérem, csak magyar. Ha virrasztok, miatta állok poszton, WMA­ csak tőle kérek kenyeret , csak ő, kivel a kenyeret megosztom” (Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus) www.magyarforum. XXIV. évfolyam, 4. szám KÖZÉLETI HETILAP 2012. január 26. M­TA TiKis 247 FORINT Amikor kinyitottam a tévét, hogy megnézzem a Strassbourgi közvetítést, Göncz Kingával találtam szemben magam, aki egy furcsa fehér ruhában olvasott fel egy papírlapról. A szöveg a szocialista frakció később szakmányban megismételt ha­zugságait tartalmazta. A különbség mindössze az volt, hogy ezt Göncz Árpád - nyolc évig Magyarország köztársasági el­nökének - lánya, korábban külügyminiszter mondta el, aki­től elvárható volna a pártszempontokon való felülemelkedés, amikor a haza élet-halál kérdéseiről van szó. Arról aztán nem is beszélve, hogy Göncz Árpád maga sohasem volt MSZP-s és Kinga sem. Göncz az SZDSZ ügyvivőjeként lett elnök, Kin­gája pedig az elnöki exkluzivitást élvezte hol Bécsben, hol másutt. Az MSZP csak a nagy szövetséges volt számukra, amely­nek az apa közvetíti a legfontosabb izraeli és New York-i pa­rancsokat, Kinga pedig a dolog természeténél fogva a legtöbb­jébe bele van avatva. Göncz Kingának tehát semmi keresniva­lója nincs most a szocialisták frakciójában. Még akkor sincs, ha Kinga egy ideig az MSZP a Gyurcsány-kormány külügymi­nisztere volt, mert ezt a posztot is mint SZDSZ-es, mint apuka lá­nya kapta Gyurcsánytól, akinek fő törekvései közé tartozott vala­milyen SZDSZ keverékké liberalizálni és elfoglalni az MSZP-t. A Göncz család eredetileg SZDSZ-es volt. Göncz egy hát­ Mi jogon? téralku, majd egy felemás népszavazás, utána pedig egy nagy buli jóvoltából kapta a legfelsőbb hadúr címével is járó elnöki posztot, amellyel aztán a taxisblokád idején vissza is élt, meg­akadályozván Für Lajos hadügyminiszter - a rend helyreállí­tására kivezényelt - tankjainak közbelépését, majd amnesz­tiát adott a közrend törvénytelen megzavaróinak. Göncz Ár­pád működése nyolc éve alatt mindig az SZDSZ és a mögötte álló háttérhatalom érdekeit szolgálta, miközben az SZDSZ és az MSZP sajtója a nemzet nagy elfogulatlan erkölcsi tekinté­lyének tolta fel. A rendszerváltás első percétől kezdve ez volt az egyik legnagyobb rendszerváltási hazugság, amelyet csak azért nem leplezett le rajtunk kívül senki, mert akik létrehoz­ták, tiltották. Göncz gazdasági és pénzügyi kérdésekbe látszó­lag nem szólt bele, noha senki nem tudja, hogy milyen konk­rét utasításokat hozott haza New Yorkból. Kinek, hova, men­nyit miért? Göncz futamideje első másfél évében hétszer járt New York­ban és Washingtonban, ahol a most Schiffer Andrást félrete­vő Lauderek, a ZsVK vezetői látták vendégül és mutatták be drámáit. Ezek beszédes tények, kifejezik egy ember és egy család egyirányú kötődéseit. (Schiffer látva a Velencei-tó népé­nek heves ellenállását, jó választási szavazatgyűjtési lehetőséget lá­tott a nép mellé állásban és nagy buzgalmában feljelentette a Laude­­reket. Esetleges előretörésük egyik állomásaként kirúgatják.) Gönz Kinga tehát mint a szocialisták szószólója, merő ha­zugság. Éppen fordítva: neki mint idegen szemmel is látó kü­lügyminiszternek, aki ebben a pozícióban jutalomjátékként mindenbe be volt avatva, és a moszkvai ingatlanügyletben még igénybe is vették és csak nehezen lett kimosható, jó alka­lom kínálkozott egy feltáró jellegű őszinte vallomástételre. Én mint hazám, dolgozó népem, sokszorosan megajándékozott leánya, látván a hazámra zúduló támadásokat, kérem szocialista társaimat, hogy jól gondolják meg és tegyék a tények mérlegére min­den szavukat. Csak ennyi kellett volna és Göncz Kinga felmagasodik. Ehelyett ő a lealacso­­nyodást választotta. Hiába, nagy volt a Lauder zsoldjába szegődött apa hívása. S most itt áll előt­tünk egy lelkileg összetörpült szocialista szószó­ló, akinek már minden mindegy. Mondja, de maga sem hiszi, vállalja, de nem tudja miért. Végeredményben az egyik legszomorúbb sors­tragédiák egyike ez, amelyben azonban már nincs semmi fenség, csak szánalmas nyomorúság. Csurka István A TARTALOMBÓL Dr. Tossenberger János egyetemi docens: Minden negyedik sertés külföldről kerül a feldolgozókhoz Witzmann Mihály a Somogy megyei alelnök: Modellértékű a Dél-Dunántúli Sertésprogram Holovits Huba, Balatonföldvár polgármestere: Kiutat találunk az idegenforgalmi válságból Berényi József, az MKP elnöke: A Gorilla-ügyben szereplők elhagyták a magyar pártot Csathó Pál festőművész: Sohasem foglalkoztam az avant­gárd lélekrontó őrületeivel

Next