Magyar Fórum, 2012. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

2012-08-16 / 33. szám

12 Magyarok fórumA KULTÚRA Bács-Kiskun megye kulturális központja Kecskemét. Cseke Péter színművész, rendező 2008 nyara óta a Kecskeméti Katona József Színház igazgatója; feleségével, Sára Bernadettel megválasztása óta élnek az alföldi városban. A direktor úgy véli, sikerült egy szellemi központot kialakítania a Katona József Színházból. Nem engedek a művészi színvonalból Beszélni kell a színházcsinálók felelősségéről is A 2011/2012-es évadot úgy hirdették meg, hogy ez lesz a legszakmaibb évadjuk. Mindez mit ta­kart, és elérte-e a társulat a megfogalmazott célt? - Színházvezetésem negyedik évadjára egy olyan erős társulattal rendelkezem, amely teljes mértékben tudja azt az igényt teljesí­teni, hogy magas színvonalon játssza mind a könnyedebb - ami persze csak a befogadó számára könnyű -, mind a XXI. századi „kí­sérleti” drámákat. Egy vidéki színház eseté­ben nem könnyű az évad megtervezése. Egy­részt biztosítani kell a magas, mindig emel­kedő színvonalat, másrészt a közönség ked­vében kell járni. De úgy, hogy sosem enge­dek a művészi színvonalból. Egy színház ak­kor működik igazán jól, ha darabjain keresz­tül olyan kérdéseket tud feltenni, ami az em­bereket érdekli, foglalkoztatja, s az még jobb, ha válaszokat is tud adni rá. A szakmai évad azt jelentette, hogy mind a darabok, mind a szereplők kiválasztása, s mind a színvonalas játék által megpróbáljuk bemutatni a jelen Magyarországát. Mindezt úgy, hogy a közön­ség kezét nem engedjük el. Ez nem jelenti azt, hogy ne kísérletezzünk a színházban. Új utak keresése nélkül a színház egy múzeum lenne csak. És bizony sok mindent a kísérle­tezések visznek előre. Az viszont nem min­degy, hol kísérletezünk. A társulat is újabb színpadi megoldásokkal szeretne megis­merkedni, és szereti a különleges előadáso­kat­­ a kisszínházban. Egy évvel ezelőtt nagyon elégedett volt, mert a 2010/2011-es évadban nézőcsúcsot döntöttek. Az elmúlt ún. szakmai évadban tartották a csúcsot? - Ebben biztos vagyok. Első bemutatónk az „újrafordított” Bánk bán volt, ami hatal­mas sikerrel ment. A Bánk a Ruszt Stúdió Színházban ment eredetileg, de a nagy ér­deklődésre való tekintettel be kellett vinni a nagyszínpadra. Nem véletlen, hogy ezzel az előadással bekerültünk a POSZT-ra, ahogy az sem, hogy onnan elhoztuk a dramaturgiai díjat. Következő darabunk Agatha Christie Egérfogója volt, s ezt az előadást meghívták Londonba, mégpedig abba a színházba, ahol több mint 60 éve játsszák. A Boldogtalanok, a Víg özvegy és a Régi ház is nagy sikert ért el. Az sem mellékes, hogy a múlt évadban nyolc magyar bemutatónk és öt ősbemuta­tónk volt. A közönség nemhogy nem riadt meg, hanem nagy számban vásárolja a bérle­tet még Csongrádból és Békésből is, és akkor Pest­ megyéről még nem is szóltam. A bérlet­­szünetes előadásaink is népszerűek. Ez a visz­­szajelzés nagyon fontos, mert nem hiszek abban a színházban, amelyik közönség nél­kül működik. A következő évadban könnyebb fajsúlyú da­rabokat mutatnak be? - A 2012/13-as évad, a pályázat szerinti ötö­dik évadom, hiszen 2008-tól vagyok a színház élén. A következő évadban a meglepetések, az újdonságok kerülnek előtérbe. Nyáron már két előbemutatónk volt, az egyik az Új­világ passió a kecskeméti arborétumban. A szenvedéstörténetre épülő darabnak Kocsis L. Mihály és jómagam vagyok a szerzője. Úgy tervezzük, hogy évente, júniusban ezt a da­rabot játsszuk szabadtéren, és nem csak szí­nészek, hanem a város polgárai is szerepel­nek az előadásban. Az Újvilág passió nagy­­színházi változatát szeptember 21-én, a­ Ma­gyar Dráma Napján mutatjuk be. A követ­kező nagyszínpadi bemutató egy olyan mu­sical lesz, amit közel 25 évvel ezelőtt muta­tott be a Madách Színház, és hatalmas siker­rel játszották, ez pedig a Doctor Herz. A több évre visszamenő hagyomány szerint decem­ber 31 -én fergeteges vígjátékot mutatunk be, Szerednyey Béla és az én főszereplésemmel, ez év végén a Páratlan párost. Tavasszal Sha­kespeare A vihar c. művét rendezi Bagó Ber­talan. Ő minden évben sikeres előadásokat hoz létre Kecskeméten, s a társulat is nagyon szeret vele dolgozni. Az utolsó bemutató pedig Heltai Na/ra/m c. vígjátéka lesz. A stú­diószínházban Kaffka Margit Hangyaboly c. regényének adaptációját, és Brecht Angliai második Edward élete c. darabját játszszuk. Az utóbbi magyarországi ősbemutató lesz, s a rendező Zsótér Sándor. A fiatalabb korosztálynak a musicalen kívül milyen darabokat ajánlanak? - Köszönöm a kérdést, mert nagyon fontos­nak tartom azt, hogy a fiatal generáció mi­lyen darabokkal ismerkedik meg, és milyen üzenetet kap a színházban. Az ifjúság neve­lésében, kulturálódásában a színház fontos helyet foglal el. Ezért, ha beszélünk írástu­dók felelősségéről, beszélni kell a színház­csinálók felelősségéről is. A Bors nénit ajánl­juk a kicsiknek, a nagyobbaknak pedig egy Mátyás királyról szóló mesét. A középisko­lásoknak már ajánljuk az Újvilág passiót, ahogy a Meseautót is, amit szintén a stúdió­ban játszunk. Ennek az apropója, hogy idén márciusban legördült az első Mercedes a kecs­keméti futószalagról. Mennyire tartja fontosnak, hogy a színház együttműködjön különböző turisztikai szerveze­tekkel? Tehát, ha valaki a megyét meg akarja te­kinteni, annak egy olyan „csomagot” kínálja­nak, amiben egy színházi előadás is helyt kap? - Ez igen fontos, és ezért dolgozunk a leg­jobb konstrukción. A Nyomorultak musical idején kínáltuk az előadást turisztikai att­rakcióként is, hiszen ezt a nagysikerű dara­bot nem tudtuk volna utaztatni. Biztos va­gyok benne, hogy a turisztika egyik kulcs­­fontosságú területe lesz a jövő Magyarorszá­gának. Kecskemét is csodálatosan fejlődik, nemrég egy szép uszoda épült. A színház pe­dig szellemi központként működik. Erre egy példa: immár negyedik éve rendezzük meg a színházi egyetemek találkozóját. Tavasszal „Doctor of Liberal Arts ” (DIA) ké­pesítést szerzett, magyarul a szabad művészetek doktora lett. Ez a tudományos fokozat csak a mű­vészeti képzés területén szerezhető meg. Miért fon­tos, hogy egy színházigazgató, rendező doktor legyen? - Biztos vagyok benne, hogy Magyaror­szágon is eljön az az időszak, amikor megha­tározzák, hogy egy nagy kultúra, közvetítő intézmény élére DLA képesítéssel lehessen pályázni. Természetesen nem ettől lesz vala­ki jó igazgató. A célom nem is ez volt, hanem egy számomra lényeges terület, a gyermek­színházak működésének, hivatásának a ku­tatása. Nagy hibának tartom, hogy megszün­tették a gyermek-és ifjúsági színházat Buda­pesten, holott a legtöbb fővárosban műkö­dik ilyen színház, van, ahol több is. Már be­széltem arról: nem mindegy, mit kínálunk a fiatalok számára a színházban. A Kolibri jó úton járt, de „csak” 212 fő befogadására ké­pes, holott 300 ezer gyerek él a fővárosban. 2008-ban nevezték ki a kecskeméti színház élére. Újra megméretteti magát? - Igen, mert a régiekből és az újakból létre­jött társulat egy jó úton indult el, és szeret­ném ezt a közösséget egyben tartani. Több alkalommal mondják rólunk, hogy ide tevő­dött át az a nagy műhely, ami régen Kapos­várt jellemezte. Ez hízelgő, de a társulatot fi­gyelmeztettem, nehogy elhiggyék ezt. Jó úton járunk, de még sokat kell tenni azért, hogy elérjük az út végét. Cseke Péter Magyar RmtM Gy­ergyószentmiklósiak világtalálkozó­j­a s Új rekord született: 2350 ember ropta a csárdást a főtéren A Szent Anna -búcsúval és keresztútszenteléssel vette kezdetét július 26-án, aztán min­dennapos programokkal folytatódott a gy­ergyószentmiklósiak világtalálkozója. A tér­ség elszármazottai hosszú évek után először gyűlhettek össze szülőföldjükön. A talál­kozó színvonalasnak bizonyult, hiszen a csárdásrekordot is sikerült megdönteni. A gyergyószentmiklósiak világtalálkozójáról Pál Leventét, a helyi művelődési központ igazgatóját, a rendezvény főszervezőjét kérdezem. Mikor vetődött fel a rendezvény ötlete? - A 2010-es Szent Miklós-napok szervezése során született az ötlet egy világtérkép létrehozásáról, ami a Gyergyószent­­miklósról elszármazottak nevét és jelenlegi lakhelyét tartal­mazná. A világtalálkozó ötlete pedig a jelenlegi, újraválasz­tott városvezetés fejéből pattant ki. A konkrét szervezésnek idén fogtunk neki, februárban állítottuk össze a program­­tervezetet, szerevezői gyűléseken vázoltuk fel a legfontosabb tennivalókat. Ki kell hangsúlyozni, hogy több civil szerve­zet és magánszemély segített a rendezvény előkészítésében. Elindítottuk a vilagvandor.ro honlapot, ahová a Gyer­­gyószentmiklósról elszármazottak tudnak beregisztrálni, s ide a világtalálkozó után is be lehet jelentkezni. Sikerült kinyomozni azt, hogy hány gyergyószentmiklósi polgár él külföldön, és a világ mely pontjain?­­ Ezt sajnos nem tudjuk, hiszen a weboldalra 410 ember regisztrált be, de ez nem jelenti azt, hogy csak ennyien ván­doroltak volna ki. Hiszen csak Magyarországon több ezer gyergyószentmiklósi telepedett le. A honlap segítségével ugyanakkor rég nem látott ismerősök találhatnak egymásra, és hasonló érdeklődési körű személyeknek is adott lesz a kapcsolatfelvétel lehetősége. Arról van adatuk, hogy mennyien jöttek el a világtalálkozóra? - Sajnos konkrét számmal nem szolgálhatok, mert csak kevesen jelentek meg a regisztrációs pultnál. Bevallom, nem volt sikeres a felmérésünk, de becsléseink szerint 300 fő jött „idegenből vissza” a világtalálkozóra. Engedjen meg egy prózai kérdést: milyen anyagi forrásból tud­ták megvalósítani a rendezvényt?­­ Főleg a helyi költségvetésből gazdálkodtuk ki a költsé­geket, ezentúl helyi vállalkozók is támogatták a rendezvényt. Ez egy igazi összefogás eredménye, mert jelentős támogatás ér­kezett a vállalkozói szférától. Bennük él a lokálpatrióta szel­lem. Emellett nyertes pályázatokból is sikerült forrásokat bevonni. Hargita Megye Tanácsa, a Nemzeti Kulturális Alap és a Bethlen Gábor Alap támogatta így a rendezvényünket. A csárdással pedig rekordot állítottak fel: egyszerre 2350 személy ropta a csárdást Gyergyószentmiklós főterén. Mindenkinek az ún. gyergyói csárdást kellett ropni? - Nemrég kerültek elő régi, XX. század eleji filmek, me­lyeken megörökítették a gyergyói csárdást. A filmeket fel­dolgoztuk, és feltettük az internetre, tehát megpróbáljuk visszahozni a köztudatba azt, hogy a Gyergyói medencének is sajátos csárdása van, de ezt táncolni nem volt kötelező. Milyen programok várták még a rendezvényre látogatókat? - Színes programokat - leginkább kulturális és szórakoz­tató jellegűeket - próbáltunk meg összeállítani. Július 26-án a búcsú volt a középpontban, melynek keretén belül újra fel­avatták a keresztutat. Reméljük a golgota kápolna zarándok­­hely lesz a jövőben. Este pedig Berecz András mesemondó szórakoztatta az egybegyűlteket. Tematikus napokat szer­veztünk, pénteken Üzenet Haza, szombaton Maradunk és vasárnap Visszavárunk mottóval zajlottak a rendezvények. A Magyarok Fóruma rovatot írja: Medveczky Attila Egyszerre 2350 -en ropták a csárdást Gyergyószentmiklós főterén, a gyergyószentmiklósiak világtalálkozóján. A közös tánc legfiatalabb résztvevője három hónapos, a legidősebb 84 éves volt. 2012. augusztus 16.

Next