Magyar Fórum, 2012. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
2012-08-16 / 33. szám
12 Magyarok fórumA KULTÚRA Bács-Kiskun megye kulturális központja Kecskemét. Cseke Péter színművész, rendező 2008 nyara óta a Kecskeméti Katona József Színház igazgatója; feleségével, Sára Bernadettel megválasztása óta élnek az alföldi városban. A direktor úgy véli, sikerült egy szellemi központot kialakítania a Katona József Színházból. Nem engedek a művészi színvonalból Beszélni kell a színházcsinálók felelősségéről is A 2011/2012-es évadot úgy hirdették meg, hogy ez lesz a legszakmaibb évadjuk. Mindez mit takart, és elérte-e a társulat a megfogalmazott célt? - Színházvezetésem negyedik évadjára egy olyan erős társulattal rendelkezem, amely teljes mértékben tudja azt az igényt teljesíteni, hogy magas színvonalon játssza mind a könnyedebb - ami persze csak a befogadó számára könnyű -, mind a XXI. századi „kísérleti” drámákat. Egy vidéki színház esetében nem könnyű az évad megtervezése. Egyrészt biztosítani kell a magas, mindig emelkedő színvonalat, másrészt a közönség kedvében kell járni. De úgy, hogy sosem engedek a művészi színvonalból. Egy színház akkor működik igazán jól, ha darabjain keresztül olyan kérdéseket tud feltenni, ami az embereket érdekli, foglalkoztatja, s az még jobb, ha válaszokat is tud adni rá. A szakmai évad azt jelentette, hogy mind a darabok, mind a szereplők kiválasztása, s mind a színvonalas játék által megpróbáljuk bemutatni a jelen Magyarországát. Mindezt úgy, hogy a közönség kezét nem engedjük el. Ez nem jelenti azt, hogy ne kísérletezzünk a színházban. Új utak keresése nélkül a színház egy múzeum lenne csak. És bizony sok mindent a kísérletezések visznek előre. Az viszont nem mindegy, hol kísérletezünk. A társulat is újabb színpadi megoldásokkal szeretne megismerkedni, és szereti a különleges előadásokat a kisszínházban. Egy évvel ezelőtt nagyon elégedett volt, mert a 2010/2011-es évadban nézőcsúcsot döntöttek. Az elmúlt ún. szakmai évadban tartották a csúcsot? - Ebben biztos vagyok. Első bemutatónk az „újrafordított” Bánk bán volt, ami hatalmas sikerrel ment. A Bánk a Ruszt Stúdió Színházban ment eredetileg, de a nagy érdeklődésre való tekintettel be kellett vinni a nagyszínpadra. Nem véletlen, hogy ezzel az előadással bekerültünk a POSZT-ra, ahogy az sem, hogy onnan elhoztuk a dramaturgiai díjat. Következő darabunk Agatha Christie Egérfogója volt, s ezt az előadást meghívták Londonba, mégpedig abba a színházba, ahol több mint 60 éve játsszák. A Boldogtalanok, a Víg özvegy és a Régi ház is nagy sikert ért el. Az sem mellékes, hogy a múlt évadban nyolc magyar bemutatónk és öt ősbemutatónk volt. A közönség nemhogy nem riadt meg, hanem nagy számban vásárolja a bérletet még Csongrádból és Békésből is, és akkor Pest megyéről még nem is szóltam. A bérletszünetes előadásaink is népszerűek. Ez a viszszajelzés nagyon fontos, mert nem hiszek abban a színházban, amelyik közönség nélkül működik. A következő évadban könnyebb fajsúlyú darabokat mutatnak be? - A 2012/13-as évad, a pályázat szerinti ötödik évadom, hiszen 2008-tól vagyok a színház élén. A következő évadban a meglepetések, az újdonságok kerülnek előtérbe. Nyáron már két előbemutatónk volt, az egyik az Újvilág passió a kecskeméti arborétumban. A szenvedéstörténetre épülő darabnak Kocsis L. Mihály és jómagam vagyok a szerzője. Úgy tervezzük, hogy évente, júniusban ezt a darabot játsszuk szabadtéren, és nem csak színészek, hanem a város polgárai is szerepelnek az előadásban. Az Újvilág passió nagyszínházi változatát szeptember 21-én, a Magyar Dráma Napján mutatjuk be. A következő nagyszínpadi bemutató egy olyan musical lesz, amit közel 25 évvel ezelőtt mutatott be a Madách Színház, és hatalmas sikerrel játszották, ez pedig a Doctor Herz. A több évre visszamenő hagyomány szerint december 31 -én fergeteges vígjátékot mutatunk be, Szerednyey Béla és az én főszereplésemmel, ez év végén a Páratlan párost. Tavasszal Shakespeare A vihar c. művét rendezi Bagó Bertalan. Ő minden évben sikeres előadásokat hoz létre Kecskeméten, s a társulat is nagyon szeret vele dolgozni. Az utolsó bemutató pedig Heltai Na/ra/m c. vígjátéka lesz. A stúdiószínházban Kaffka Margit Hangyaboly c. regényének adaptációját, és Brecht Angliai második Edward élete c. darabját játszszuk. Az utóbbi magyarországi ősbemutató lesz, s a rendező Zsótér Sándor. A fiatalabb korosztálynak a musicalen kívül milyen darabokat ajánlanak? - Köszönöm a kérdést, mert nagyon fontosnak tartom azt, hogy a fiatal generáció milyen darabokkal ismerkedik meg, és milyen üzenetet kap a színházban. Az ifjúság nevelésében, kulturálódásában a színház fontos helyet foglal el. Ezért, ha beszélünk írástudók felelősségéről, beszélni kell a színházcsinálók felelősségéről is. A Bors nénit ajánljuk a kicsiknek, a nagyobbaknak pedig egy Mátyás királyról szóló mesét. A középiskolásoknak már ajánljuk az Újvilág passiót, ahogy a Meseautót is, amit szintén a stúdióban játszunk. Ennek az apropója, hogy idén márciusban legördült az első Mercedes a kecskeméti futószalagról. Mennyire tartja fontosnak, hogy a színház együttműködjön különböző turisztikai szervezetekkel? Tehát, ha valaki a megyét meg akarja tekinteni, annak egy olyan „csomagot” kínáljanak, amiben egy színházi előadás is helyt kap? - Ez igen fontos, és ezért dolgozunk a legjobb konstrukción. A Nyomorultak musical idején kínáltuk az előadást turisztikai attrakcióként is, hiszen ezt a nagysikerű darabot nem tudtuk volna utaztatni. Biztos vagyok benne, hogy a turisztika egyik kulcsfontosságú területe lesz a jövő Magyarországának. Kecskemét is csodálatosan fejlődik, nemrég egy szép uszoda épült. A színház pedig szellemi központként működik. Erre egy példa: immár negyedik éve rendezzük meg a színházi egyetemek találkozóját. Tavasszal „Doctor of Liberal Arts ” (DIA) képesítést szerzett, magyarul a szabad művészetek doktora lett. Ez a tudományos fokozat csak a művészeti képzés területén szerezhető meg. Miért fontos, hogy egy színházigazgató, rendező doktor legyen? - Biztos vagyok benne, hogy Magyarországon is eljön az az időszak, amikor meghatározzák, hogy egy nagy kultúra, közvetítő intézmény élére DLA képesítéssel lehessen pályázni. Természetesen nem ettől lesz valaki jó igazgató. A célom nem is ez volt, hanem egy számomra lényeges terület, a gyermekszínházak működésének, hivatásának a kutatása. Nagy hibának tartom, hogy megszüntették a gyermek-és ifjúsági színházat Budapesten, holott a legtöbb fővárosban működik ilyen színház, van, ahol több is. Már beszéltem arról: nem mindegy, mit kínálunk a fiatalok számára a színházban. A Kolibri jó úton járt, de „csak” 212 fő befogadására képes, holott 300 ezer gyerek él a fővárosban. 2008-ban nevezték ki a kecskeméti színház élére. Újra megméretteti magát? - Igen, mert a régiekből és az újakból létrejött társulat egy jó úton indult el, és szeretném ezt a közösséget egyben tartani. Több alkalommal mondják rólunk, hogy ide tevődött át az a nagy műhely, ami régen Kaposvárt jellemezte. Ez hízelgő, de a társulatot figyelmeztettem, nehogy elhiggyék ezt. Jó úton járunk, de még sokat kell tenni azért, hogy elérjük az út végét. Cseke Péter Magyar RmtM Gyergyószentmiklósiak világtalálkozója s Új rekord született: 2350 ember ropta a csárdást a főtéren A Szent Anna -búcsúval és keresztútszenteléssel vette kezdetét július 26-án, aztán mindennapos programokkal folytatódott a gyergyószentmiklósiak világtalálkozója. A térség elszármazottai hosszú évek után először gyűlhettek össze szülőföldjükön. A találkozó színvonalasnak bizonyult, hiszen a csárdásrekordot is sikerült megdönteni. A gyergyószentmiklósiak világtalálkozójáról Pál Leventét, a helyi művelődési központ igazgatóját, a rendezvény főszervezőjét kérdezem. Mikor vetődött fel a rendezvény ötlete? - A 2010-es Szent Miklós-napok szervezése során született az ötlet egy világtérkép létrehozásáról, ami a Gyergyószentmiklósról elszármazottak nevét és jelenlegi lakhelyét tartalmazná. A világtalálkozó ötlete pedig a jelenlegi, újraválasztott városvezetés fejéből pattant ki. A konkrét szervezésnek idén fogtunk neki, februárban állítottuk össze a programtervezetet, szerevezői gyűléseken vázoltuk fel a legfontosabb tennivalókat. Ki kell hangsúlyozni, hogy több civil szervezet és magánszemély segített a rendezvény előkészítésében. Elindítottuk a vilagvandor.ro honlapot, ahová a Gyergyószentmiklósról elszármazottak tudnak beregisztrálni, s ide a világtalálkozó után is be lehet jelentkezni. Sikerült kinyomozni azt, hogy hány gyergyószentmiklósi polgár él külföldön, és a világ mely pontjain? Ezt sajnos nem tudjuk, hiszen a weboldalra 410 ember regisztrált be, de ez nem jelenti azt, hogy csak ennyien vándoroltak volna ki. Hiszen csak Magyarországon több ezer gyergyószentmiklósi telepedett le. A honlap segítségével ugyanakkor rég nem látott ismerősök találhatnak egymásra, és hasonló érdeklődési körű személyeknek is adott lesz a kapcsolatfelvétel lehetősége. Arról van adatuk, hogy mennyien jöttek el a világtalálkozóra? - Sajnos konkrét számmal nem szolgálhatok, mert csak kevesen jelentek meg a regisztrációs pultnál. Bevallom, nem volt sikeres a felmérésünk, de becsléseink szerint 300 fő jött „idegenből vissza” a világtalálkozóra. Engedjen meg egy prózai kérdést: milyen anyagi forrásból tudták megvalósítani a rendezvényt? Főleg a helyi költségvetésből gazdálkodtuk ki a költségeket, ezentúl helyi vállalkozók is támogatták a rendezvényt. Ez egy igazi összefogás eredménye, mert jelentős támogatás érkezett a vállalkozói szférától. Bennük él a lokálpatrióta szellem. Emellett nyertes pályázatokból is sikerült forrásokat bevonni. Hargita Megye Tanácsa, a Nemzeti Kulturális Alap és a Bethlen Gábor Alap támogatta így a rendezvényünket. A csárdással pedig rekordot állítottak fel: egyszerre 2350 személy ropta a csárdást Gyergyószentmiklós főterén. Mindenkinek az ún. gyergyói csárdást kellett ropni? - Nemrég kerültek elő régi, XX. század eleji filmek, melyeken megörökítették a gyergyói csárdást. A filmeket feldolgoztuk, és feltettük az internetre, tehát megpróbáljuk visszahozni a köztudatba azt, hogy a Gyergyói medencének is sajátos csárdása van, de ezt táncolni nem volt kötelező. Milyen programok várták még a rendezvényre látogatókat? - Színes programokat - leginkább kulturális és szórakoztató jellegűeket - próbáltunk meg összeállítani. Július 26-án a búcsú volt a középpontban, melynek keretén belül újra felavatták a keresztutat. Reméljük a golgota kápolna zarándokhely lesz a jövőben. Este pedig Berecz András mesemondó szórakoztatta az egybegyűlteket. Tematikus napokat szerveztünk, pénteken Üzenet Haza, szombaton Maradunk és vasárnap Visszavárunk mottóval zajlottak a rendezvények. A Magyarok Fóruma rovatot írja: Medveczky Attila Egyszerre 2350 -en ropták a csárdást Gyergyószentmiklós főterén, a gyergyószentmiklósiak világtalálkozóján. A közös tánc legfiatalabb résztvevője három hónapos, a legidősebb 84 éves volt. 2012. augusztus 16.