Magyar Fórum, 2012. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
2012-10-04 / 40. szám
2012. október 4. Magyar Férfm Magyarok fóruma GAZDASÁG 7 Alapvető célunk a mezőgazdasági infrastruktúra újjáépítése Békés megye élelmiszeriparát tönkretették, de a munka szeretete még él az emberekben Friss zöldség és gyümölcs tárolására alkalmas hűtőházat adtak át szeptember 18-án Gyulán, a beruházás a Startmunka mezőgazdasági mintaprogram keretében valósult meg. A hűtőházat a Gyulai Mezőgazdasági-Városfejlesztési Kft. gyula-remetei telephelyén alakították ki a hajdani gyermekotthon 66 négyzetméteres kazánházának épületéből. Miként is kapcsolódik ez a hűtőház a Startmunka mezőgazdasági mintaprogramhoz? - kérdezem Ali Norbertet, Gyula város alpolgármesterét. - Az, hogy Gyula városa megkapta a lehetőséget a Startmunkában való részvételhez, nagy esélyt jelentett számunkra, mert kedvező dologi finanszírozása van ennek a programnak, így tartósan fennmaradó létesítmények létrehozására is lehetett pályázni. Ilyen létesítmény esetünkben a hűtőház, ami a program végeztével nem szűnik meg, hanem tovább működik a mezőgazdasági termelők érdekeinek szolgálatában. Az önkormányzat az év elején hozta létre a Gyulai Mezőgazdasági Városfejlesztési Kft.-t, melynek feladata a helyi mezőgazdaság szereplőinek integrálása, termelés, piacüzemeltetés, a városi földek kezelése, működtetése, hasznosítása. A társaság a Start mintaprogram megvalósításán túl mint agrárvállalkozás részt vehet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési pályázatokon, bevonhat nagyobb öszszegű EU támogatásokat a mezőgazdasági minta modell program megvalósítása érdekében, illetve a termelő és feldolgozó kapacitások bővítésére, eszközpark kialakítására. A piacon az az időszak, amikor „beragad” a termény, mindig kritikus a termelők számára. A hűtőházban ez az időszak könnyen áthidalható. Mi mindezért bérleti díjat nem kérünk, hanem azt nézzük, hogy a hűtőház napi működési költsége 7-8 ezer forint, a szolgáltatási költséget pedig a napi rezsiköltség arányában számítjuk ki a termelőknek. Ez egy minimális ár. És az is természetes, hogy kft.-nk is itt tárolja a terményeket addig, míg meg nem történik a piaci értékesítés. Mindezt tehát nem csak magunknak, hanem a környékbeli termelők számára is elérhetővé teszszük. Minden évben van valamilyen élelmiszerbotrány, ami a magyar termelők számára jelent hátrányt. A hűtőházzal ezt a hátrányt próbáljuk meg csökkenteni. Alapvető célunk a mezőgazdasági infrastruktúra újjáépítése a térségben. A rendszerváltás idején ez az infrastruktúra teljesen leépült és ezt próbáljuk meg fokozatosan felépíteni. Ez nagyon szükséges, mert ennek a hiánya hatalmas hátrányt jelent a termelő szektornak. Több elképzelésünk is van arra nézve, miként tudnánk a helyzeten változtatni, s ez ügyben pályázatokat adtunk be. További probléma, hogy 20 év alatt elfásultak az emberek, és így nehéz egy érdek mentén felsorakoztatni a gazdasági élet szereplőit. Ezért is játszik a Gyulai Mezőgazdasági-Városfejlesztési Kft. központi szerepet a térség gazdaságának újjáépítésében. A hűtőházban tárolt zöldségek, gyümölcsök a közétkeztetésbe is kerülnek? Alapvetően közétkeztetési célokra termelünk, de azt látni kell, hogy az államnak az a célja, hogy ezek a kezdeményezések önfenntartóvá váljanak, és esetünkben így a piacra is kell termelni, mert csak úgy tudunk hosszú távon komoly bevételre szert tenni. Azoknak, akik részt vesznek a programban, ellátást biztosítunk, kapnak az általuk megtermelt terményből, így három - közétkeztetés, piac, startmunka programban résztvevők - irányba jut el a termék. Mennyien vesznek részt a programban? - Februárban 184,7 millió forintot nyertünk a mintaprogram megvalósítására, ebből 131 millió forintot 154 ember közfoglalkoztatására és 53,7 millió forintot eszközökre. Szociális szövetkezetünk pedig több mint 200 családot tömörít magában. További programjaink: a védjegyprogram - amit 8-10 termelő nyert el - és az őstermelők piacra juttatásának segítése. Esetünkben szintén több százra tehető a résztvevők száma. Ők a környékbeli településekről is érkeznek. Békés megye mindig is élelmiszeriparáról volt híres, sajnos ezt tönkretették, de a hagyomány és a munka szeretete még él az emberekben. A megye számára az élelmiszeripar újjáélesztése jelentené a kiutat, s ennek érdekében kell összefogni a piac összes szereplőjével. Alt Norbert, Gyula alpolgármestere Mi gabonatermesztők úgy látjuk, hogy Magyarországnak nincs szüksége import gabonára. Idén bőven megtermett annyi gabona, ami a hazai fogyasztási igényeket kielégíti úgy minőségben, mint mennyiségben. Ez vonatkozik a kalászos gabonára, az élelmiszerhez szükséges legjobb minőségű Pannon búzára, amiből idén 1,2 millió tonna termett. Szintén kifogástalan minőségben termett a kukorica is. Becsléseink szerint 4 millió tonna lesz belőle. Ez a mennyiség elegendő a hazai feldolgozók és állattenyésztők számára. Azt jól tudjuk, hogy Magyarországra több élelmiszer ill. élelmiszer alapanyag érkezik, és tőlünk is megy ki exportra. Amit mi megtermelünk, annak legalább a fele exportra kerül, sőt lehet, hogy több is, hiszen apadt az állatállományunk. Hazánkba liszt, durumbúza, kukorica érkezik, s mindez attól függ, hogy a kereskedők milyen bartermegállapodást kötöttek, és milyen piaci pozíciót tudnak elérni. Lisztből 100 ezer tonna érkezik be Magyarországra és kb. 900 millió tonnát használunk fel. Mindez gondolkodásra készteti a befektetőket és a feldolgozókat is. A kukoricatermelők pedig nem azt nézik, hogy az áru kimegy vagy itt marad, mert a termelőnek a világversenyben kell megélnie. Magyarországi versenyre kalkuláljuk a tevékenységünket, de ha a fele terményünk már vetéskor úgy néz ki, hogy külföldön kerül értékesítésre, akkor már a világversenyben veszünk részt. Egyik fő hátrányunk a piactól és a tengertől való távolságunk. Ez megnöveli a költségeket mind a behozatal, mind a kivitel szintjén. A magyar föld jó minősége viszont kompenzálja piaci versenyhátrányunkat. Mi az árakat nem is tudjuk befolyásolni, és így a világpiaci árakon kell értékesítenünk. Régebben azt akartuk, hogy 40-50 Ft között legyen a gabona ára, most pedig, az aszály hatására azt mondtuk, 50 alá ne menjen, mert létezik egy számunkra adott termelési szint, amire figyelnünk kell. Tehát nem adhatjuk el a gabonát az árszint alatt, mert akkor előbb-utóbb fel kell hagyni a tevékenységünkkel. Térjünk rá az ukrán kukorica kérdésére. Amiből nem termett olyan sok, mint amit hangoztatnak. Azt tudjuk, hogy barterüzlet miatt hetente két vonatnyi kukorica érkezik be keleti szomszédunktól Záhonyba. Azt mondják, 58 forint körül adja Ukrajna a kukoricát, holott amíg a termék a feldolgozóhoz elér már kb. 63 forintba kerül. Tehát ezen a kukorica-ügylet az egész ország gabonakészletét nem befolyásolja. Bátran kimondhatjuk, az előrejelzések alapján, hogy idén aranyat ér a gabona. Még tavasszal azt jósolták, hogy a korai vetésű növényekből, így mákból, zöldborsóból és cukorrépából kevesebb terem az idén. Ez bejött? - Hozzávetőlegesen 10%-kal termett ezekből kevesebb az aszály miatt, de ami megtermett, az nagyon jó minőségű lett. Híradásokban hallani, hogy csökkent a fekete gabonakereskedelem Magyarországon. Ezt meg tudja erősíteni? Ez teljes mértékben igaz, gyakorlatilag eltűnt a feketekereskedelem. Mindig is lesznek tolvajok, ez ellen nem sokat lehet tenni, de az biztos, hogy a nagybani gabonakereskedelemmel foglalkozó áfacsalók eltűntek a fordított áfa miatt. Aranyat ér a gabona A magyar föld jó minősége kompenzálja piaci versenyhátrányunkat A napokban felröppent a hír, hogy az ukrajnai kukoricából az első szállítmányok már két hét múlva megérkezhetnek Magyarországra. Állítólag a kukoricatermés a belső szükségleteket fedezhetné, a határmenti, általában 300-500 ezer tonnás exportot mindenképpen behozatallal kell majd ellensúlyozni. Valóban importra szorulunk kukoricából és egyéb gabonákból? Ezt a kérdést járjuk körül Vancsura Józseffel, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnökével. Vancsura József