Magyar Fórum, 2012. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

2012-10-04 / 40. szám

2012. október 4. Magyar Férf­m M­agyarok fóruma GAZDASÁG 7 Alapvető célunk a mezőgazdasági infrastruktúra újjáépítése Békés megye élelmiszeriparát tönkretették, de a munka szeretete még él az emberekben Friss zöldség és gyümölcs tárolására alkalmas hűtőházat adtak át szeptember 18-án Gyulán, a beruházás a Startmunka mezőgazdasági mintaprogram ke­retében valósult meg. A hűtőházat a Gyulai Mezőgazdasági-Városfejlesztési Kft. gyula-remetei telephelyén alakították ki a hajdani gyermekotthon 66 négyzetméteres kazánházának épületéből. Miként is kapcsolódik ez a hűtőház a Startmunka mezőgazdasági minta­­programhoz? - kérdezem Ali Nor­bertet, Gyula város alpolgármes­terét. - Az, hogy Gyula városa megkap­ta a lehetőséget a Startmunkában való részvételhez, nagy esélyt je­lentett számunkra, mert kedvező dologi finanszírozása van ennek a programnak, így tartósan fennma­radó létesítmények létrehozására is lehetett pályázni. Ilyen létesít­mény esetünkben a hűtőház, ami a program végeztével nem szűnik meg, hanem tovább működik a me­zőgazdasági termelők érdekeinek szolgálatában. Az önkormányzat az év elején hozta létre a Gyulai Me­zőgazdasági­ Városfejlesztési Kft.-t, melynek feladata a helyi mezőgaz­daság szereplőinek integrálása, ter­melés, piacüzemeltetés, a városi földek kezelése, működtetése, hasz­nosítása. A társaság a Start minta­­program megvalósításán túl mint agrárvállalkozás részt vehet a me­zőgazdasági és vidékfejlesztési pá­lyázatokon, bevonhat nagyobb ösz­­szegű EU támogatásokat a mező­­gazdasági minta modell program megvalósítása érdekében, illetve a termelő és feldolgozó kapacitások bővítésére, eszközpark kialakítá­sára. A piacon az az időszak, ami­kor „beragad” a termény, mindig kritikus a termelők számára. A hű­tőházban ez az időszak könnyen áthidalható. Mi mindezért bérleti díjat nem kérünk, hanem azt néz­zük, hogy a hűtőház napi működé­si költsége 7-8 ezer forint, a szol­gáltatási költséget pedig a napi re­zsiköltség arányában számítjuk ki a termelőknek. Ez egy minimális ár. És az is természetes, hogy kft.-nk is itt tárolja a terményeket addig, míg meg nem történik a piaci érté­kesítés. Mindezt tehát nem csak magunknak, hanem a környékbeli termelők számára is elérhetővé tesz­­szük. Minden évben van valami­lyen élelmiszerbotrány, ami a ma­gyar termelők számára jelent hát­rányt. A hűtőházzal ezt a hátrányt próbáljuk meg csökkenteni. Alap­vető célunk a mezőgazdasági inf­rastruktúra újjáépítése a térség­ben. A rendszerváltás idején ez az infrastruktúra teljesen leépült és ezt próbáljuk meg fokozatosan fel­építeni. Ez nagyon szükséges, mert ennek a hiánya hatalmas hátrányt jelent a termelő szektornak. Több elképzelésünk is van arra nézve, miként tudnánk a helyzeten vál­toztatni, s ez ügyben pályázatokat adtunk be. További probléma, hogy 20 év alatt elfásultak az emberek, és így nehéz egy érdek mentén fel­sorakoztatni a gazdasági élet sze­replőit. Ezért is játszik a Gyulai Mezőgazdasági-Városfejlesztési Kft. központi szerepet a térség gazda­ságának újjáépítésében. A hűtőházban tárolt zöldségek, gyümölcsök a közétkeztetésbe is ke­rülnek?­­ Alapvetően közétkeztetési cé­lokra termelünk, de azt látni kell, hogy az államnak az a célja, hogy ezek a kezdeményezések önfenn­tartóvá váljanak, és esetünkben így a piacra is kell termelni, mert csak úgy tudunk hosszú távon komoly bevételre szert tenni. Azoknak, akik részt vesznek a programban, ellá­tást biztosítunk, kapnak az általuk megtermelt terményből, így há­rom - közétkeztetés, piac, startmun­ka programban résztvevők - irány­ba jut el a termék. Mennyien vesznek részt a prog­ramban? - Februárban 184,7 millió forin­tot nyertünk a mintaprogram meg­valósítására, ebből 131 millió fo­rintot 154 ember közfoglalkoztatá­sára és 53,7 millió forintot eszkö­zökre. Szociális szövetkezetünk pe­dig több mint 200 családot tömörít magában. További programjaink: a védjegy­program - amit 8-10 ter­melő nyert el - és az őstermelők piacra juttatásának segítése. Ese­tünkben szintén több százra tehető a résztvevők száma. Ők a környék­beli településekről is érkeznek. Bé­kés megye mindig is élelmiszer­­iparáról volt híres, sajnos ezt tönk­retették, de a hagyomány és a mun­ka szeretete még él az emberekben. A megye számára az élelmiszeripar újjáélesztése jelentené a kiutat, s ennek érdekében kell összefogni a piac összes szereplőjével. Alt Norbert, Gyula alpolgármestere ­ Mi gabonatermesztők úgy látjuk, hogy Magyarországnak nincs szüksége import ga­bonára. Idén bőven megtermett annyi gabo­na, ami a hazai fogyasztási igényeket kielé­gíti úgy minőségben, mint mennyiségben. Ez vonatkozik a kalászos gabonára, az élel­miszerhez szükséges legjobb minőségű Pan­non búzára, amiből idén 1,2 millió tonna ter­mett. Szintén kifogástalan minőségben ter­mett a kukorica is. Becsléseink szerint 4 mil­lió tonna lesz belőle. Ez a mennyiség elegen­dő a hazai feldolgozók és állattenyésztők szá­mára. Azt jól tudjuk, hogy Magyarországra több élelmiszer ill. élelmiszer alapanyag ér­kezik, és tőlünk is megy ki exportra. Amit mi megtermelünk, annak legalább a fele ex­portra kerül, sőt lehet, hogy több is, hiszen apadt az állatállományunk. Hazánkba liszt, durumbúza, kukorica érkezik, s mindez at­tól függ, hogy a kereskedők milyen barter­­megállapodást kötöttek, és milyen piaci po­zíciót tudnak elérni. Lisztből 100 ezer tonna érkezik be Magyarországra és kb. 900 millió tonnát használunk fel. Mindez gondolko­dásra készteti a befektetőket és a feldolgozó­kat is. A kukoricatermelők pedig nem azt nézik, hogy az áru kimegy vagy itt marad, mert a termelőnek a világversenyben kell megélnie. Magyarországi versenyre kalku­láljuk a tevékenységünket, de ha a fele ter­ményünk már vetéskor úgy néz ki, hogy kül­földön kerül értékesítésre, akkor már a vi­lágversenyben veszünk részt. Egyik fő hát­rányunk a piactól és a tengertől való távolsá­gunk. Ez megnöveli a költségeket mind a be­hozatal, mind a kivitel szintjén. A magyar föld jó minősége viszont kompenzálja piaci versenyhátrányunkat. Mi az árakat nem is tudjuk befolyásolni, és így a világpiaci ára­kon kell értékesítenünk. Régebben azt akar­tuk, hogy 40-50 Ft között legyen a gabona ára, most pedig, az aszály hatására azt mond­tuk, 50 alá ne menjen, mert létezik egy szá­munkra adott termelési szint, amire figyel­nünk kell. Tehát nem adhatjuk el a gabonát az árszint alatt, mert akkor előbb-utóbb fel kell hagyni a tevékenységünkkel. Térjünk rá az ukrán kukorica kérdésére.­­ Amiből nem termett olyan sok, mint amit hangoztatnak. Azt tudjuk, hogy barter­­üzlet miatt hetente két vonatnyi kukorica érkezik be keleti szomszédunktól Záhony­ba. Azt mondják, 58 forint körül adja Ukraj­na a kukoricát, holott amíg a termék a feldol­gozóhoz elér már kb. 63 forintba kerül. Te­hát ezen a kukorica-ügylet az egész ország gabonakészletét nem befolyásolja. Bátran kimondhatjuk, az előrejelzések alapján, hogy idén aranyat ér a gabona. Még tavasszal azt jósolták, hogy a korai vetésű növényekből, így mákból, zöldborsóból és cukor­répából kevesebb terem az idén. Ez bejött? - Hozzávetőlegesen 10%-kal termett ezek­ből kevesebb az aszály miatt, de ami megter­mett, az nagyon jó minőségű lett. Híradásokban hallani, hogy csökkent a fekete gabonakereskedelem Magyarországon. Ezt meg tudja erősíteni?­­ Ez teljes mértékben igaz, gyakorlatilag eltűnt a feketekereskedelem. Mindig is lesz­nek tolvajok, ez ellen nem sokat lehet tenni, de az biztos, hogy a nagybani gabonakeres­kedelemmel foglalkozó áfacsalók eltűntek a fordított áfa miatt. Aranyat ér a gabona A magyar föld jó minősége kompenzálja piaci versenyhátrányunkat A napokban felröppent a hír, hogy az ukrajnai kukoricából az első szállítmányok már két hét múl­va megérkezhetnek Magyarországra. Állítólag a kukoricatermés a belső szükségleteket fedezhet­né, a határmenti, általában 300-500 ezer tonnás exportot mindenképpen behozatallal kell majd el­lensúlyozni. Valóban importra szorulunk kukoricából és egyéb gabonákból? Ezt a kérdést járjuk körül Vancsura Józseffel, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnökével. Vancsura József

Next