Magyar Fórum, 2014. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-02 / 1. szám

BEJÁRTA FELVIDÉKET A BÉKELÁNG „Nincs más testvérem, csak magyar. Ha virrasztok, miatta állok poszton, csak tőle kérek kenyeret s csak ő, kivel a kenyeret megosztom’ (Dsidajenő: Psalmus Hungaricus) OKNS Felvidéken minden eddiginél több, közel 100 telepü­lésre jutott el a Betlehemi Békeláng a Szlovákiai Ma­gyar Cserkészszövetség jóvoltából. ZZ1 www.magyarforum.hu , 247 FORINT XXVI. évfolyam, 1. szám KÖZÉLETI HETILAP 2014. január 2. EGY ÚJSÁG KÉT ESET A New York Times egy éven át kutatja a magyarországi antiszemitizmust A Hír Tv Mikuláskor bemutatta a lett Edvins Snore által jegy­zett kiváló dokumentumfilmet, A szovjet sztorit. Karácsonykor a The New York Times bejelentette, hogy kérdőívek segítségé­vel egy éven át kutatják a magyarországi antiszemitizmust. A szovjet sztori végre lerántja a leplet a kommunizmusról és egyértelművé teszi, hogy a szándékos tömeggyilkosságot mint társadalomalakító módszert lényegében Karl Marx ta­lálta fel. Adolf Hitler már csak kisinasként adaptálta a még ma is elfogadható ideológusnak tartott Marx tanait. De mi köze ennek a The New York Times felhívásához? Nos, a film­ben Snore egy rendkívül tanulságos, a The New York Times­­ban 1924-ben megjelent cikkre bukkant. The New York Times - 1924. 1924-ben a New York Times rövid cikket jelentetett meg egy Né­metországban alapított új pártról, amire akkor senki nem figyelt fel. A Nemzetiszocialista Munkáspárt, amelynek Adolf Hitler tá­mogatója és atyja, szilárdan hiszi, hogy Lenin és Hitler munkássá­ga kiállja az összehasonlítást. Ki állította ezt? Egy bizonyos dr. Göbbels. A szónok megállapítása, miszerint Lenin a második leg­nagyobb ember világon Hitler után, s a különbség a kommuniz­mus és Hitler elvei között nagyon halovány, tömegverekedés tört ki sűrűn repkedő sörösüvegekkel. Elképesztő. A jövendő náci propagandaminiszter, Göbbels nyíl­tan kijelenti, hogy Lenin kommunizmusa és Hitler elvei között igen halvány a különbség. Mint a cikkben olvasható, ez nem vívta ki a potenciális szavazók tetszését, ezért a nácik taktikát változtattak. Korábbi propaganda plakátjaik eltűntek, és soha nem hirdették nyíltan hasonlóságukat a kommunisták tanaihoz. Belső köreikben a nácik és Hitler őszin­tébben beszéltek erről. George Watson a cambridge-i egyetem, Francoise Thom­a Sorbonne történésze és Vlagyimir Bukovszkij egykori orosz emigráns a filmben rendkívül érdekes adalékokkal árnyalja, sőt festi át az általánosan elfogadott képet, melyet a szovjet rendszerről és az azzal szimpatizáló baloldali emberekről ezidáig láthattunk. Vlagyimir Bukovszkij: Az emberek gyakran elfelejtik, hogy a német náci rezsim is szocialista alapokon nyugszik. A hi­vatalos elnevezésük is Nemzeti Szocialista Munkáspárt volt. A szocializmus egyik ágát képviselték. A szovjet szocializ­mus internacionalista elveket vallott, a német nemzeti ala­pokra épült. Ez a valóságban ugyanaz, csak kissé más értel­mezésben. Francoise Thom: A baloldal egy része támogatta Hitlert. A francia szocialisták egy része is szimpatizált Hitlerrel. A közkedvelt brit író, Bernard Shaw is támogatta Hitlert a saj­tóban. A baloldal nemcsak azért támogatta Hitlert, mert megté­vesztette őket, hanem mert tudták, hogy ölni fog. Mondta, hogy öl­ni fog. Valójában ez volt az oka, hogy Hitlert támogatták. George Bernard Shaw ír drámaíró: Ön is tud mondani leg­alább fél tucat embert, akik semmi hasznára nincsenek a vi­lágnak, akik több kárt okoznak, mint amennyit ők maguk érnek. Kérdezze meg őket, uram, asszonyom, volna kedves megindokolni a saját létezését? Ha nem tudja megindokol­ni, miért él, ha nem termel legalább annyit, amennyit fo­gyaszt, akkor nyilván nem használhatjuk társadalmunk rendszerét arra, hogy életben tartsuk. Mert az élete haszon­talan úgy számunkra, mint a saját maga számára. George Watson: Bernard Shaw hitt a kategóriák szerinti tö­meggyilkosságban. Nem a faji alapon történő tömegmészár­lásban, hanem a haszontalanok kiirtásában hitt. A társadalom parazitáinak elpusztítása. Ez volt a marxista szo­cializmus célja. George Watson: Egy londoni újságban egyenesen azt kö­vetelte a tudósoktól, hogy találjanak fel egy gázt. Kérem a vegyészeket, fejlesszenek ki egy olyan gázt, amely humá­nus módon, azonnal és fájdalommentesen öl. Legyen halálos min­denképpen, de emberséges. A szovjet sztoriból tehát végre egyértelműen, mindenki szá­mára befogadhatóan kiderült, hogy a XX. század nagy népir­tásai, és ideológia alapú atrocitásai, köztük a zsidók elleni at­rocitások valójában baloldali ideológiai alapon nyugodtak. Hit­ler és Lenin, majd Sztálin rendszerének azonosak a gyökerei. És itt kapcsolódik a New York Times kérdőíve a filmhez. 1924-ben a New York Times a fentiek szerint beszámolt a Nemzeti Szocialista Pártról. 2008-ban Neil Genzlinger a lapban A szovjet sztoriról írt kritikája Felnagyított atrocitások cím alatt ledorongolja a hiánypótló alkotást, és állítja, hogy a film nem pártatlan. 2013-ban ugyanezen sajtóorgánum felméri az antiszemitizmust Magyarországon. Természe­tesen egy jobboldali kormány regnálása alatt, mely kormány számtalanszor és egyértelműen kiállt a nácizmus és a kom­munizmus ellen. Ebben az összefüggésben nyilvánvalóvá válik az objektív­­nek és mérvadónak bemutatott orgánum alapállása: Mi ez, ha nem hamisítás? Mi ez, ha nem a legócskább propaganda? Mi ez, ha nem Magyarország bemocskolása és a valóság elta­­gadása? The New York Times -2013. „Ha Ön zsidó származású és Magyarországon él, vagy élt az utóbbi időkig, kérem válaszoljon az alábbi kérdésekre” - ez­zel a felütéssel indított útjára egy kérdőívet a New York Ti­mes. A lap mélységeiben szeretné vizsgálni a magyarországi antiszemitizmus problémáját. A lap magyar zsidóktól szeretne hallani az antiszemitizmus problémájával kapcsolatos tapasztalatokról. A lap online fe­lületén olvasható rövid tájékoztató szerint a válaszadókat a New York Times egy riportere megkeresheti további kérdésekkel. Az egy éven át tartó vizsgálatot a többi között azzal indokol­ják, hogy „a magyar parlamentben az utóbbi években meg­jelent egy nyíltan antiszemita párt, erősítve a félelmet, hogy a kelet-európai országban nő a zsidókkal szembeni ellenérzés.” csórja Dr. Komoróczki István tervezéskoordinációért felelős állam­titkár: A szocialista kormányok területfejlesztési koncepciói elhibázottak voltak, megfelelő forrás sem volt végrehajtására. Latorcai Csaba nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolato­kért felelős helyettes államtitkár: Kiszűrjük azokat a civil szer­vezeteket, melyek a támogatásokat magáncélra használják föl. Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő: Brüsszelt nem érde­kelte, hogy a szolgáltatók mennyi profitot vittek ki az előző kor­mányok idején, és az sem, hogy gátlástalanul emelték a gázárakat. Bazsinka Zsuzsa operaénekesnő: A víg- és a gyerekeknek szóló operákat magyar nyelven kéne játszani, hogy kineveljük a zenesze­rető közönséget, mert a feliratozás elvonja a színpadról a figyelmet.

Next