Magyar Fórum, 2017. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

2017-01-05 / 1. szám

4 A baloldali brit napilap és a BBC rádió pénteken idézte az amerikai külügyminisztérium szóvivőjét, aki válaszában kö­zölte: Washingtont meglepte Theresa May hivatalának meg­nyilvánulása, mivel John Kerry kijelentései a kétállami meg­oldást fenyegető jelenségekről, köztük a terrorizmusról, az erőszakos cselekményekről és az izraeli telepekről összhang­ban vannak a brit kormány által is hosszú ideje vallott néze­tekkel, és azzal, ahogy Nagy-Britannia képviselője a BT-ha­­tározatot elfogadó múlt heti voksoláson szavazott. A Londonban idézett amerikai külügyi nyilatkozat szerint az Egyesült Államok hálával nyugtázta azokat az erőteljesen tá­mogató nyilatkozatokat, amelyekkel más országok, köztük Né­metország, Franciaország, Kanada, Jordánia, Egyiptom, Tö­rökország, Szaúd-Arábia, Katar és az Egyesült Arab Emírsé­gek fogadták John Kerry beszédét. Theresa Mayről közismert, hogy szoros kapcsolatokra törek­szik a januárban hivatalba lépő új amerikai elnök, Donald Trump kormányával. Nagy-Britannia washingtoni nagykö­vete, Sir Kim Darroch a minap kijelentette: reméli, hogy May és Trump kapcsolata hasonlatos lesz ahhoz a harmonikus vi­szonyhoz, amelyet Margaret Thatcher néhai brit miniszterel­nök ápolt Ronald Reagan egykori amerikai elnökkel. Rendőrségi nyomozást rendelt el Izraelben Benjámin Ne­tanjahu miniszterelnök ellen Aviháj Mendel brit állam­ügyész, s a közeli napokban eskü alatt kihallgatják a kor­mányfőt. Az izraeli miniszterelnököt két ügyben vádolják korrupció­val és csalással, ezek részleteit egyelőre nem hozta nyilvános­ságra az izraeli média. A tízes tévécsatorna szerint az egyik ügy súlyosnak tekinthető, és bizonyítékok szólnak Netanja­hu ellen. Aviháj Mendelblit főügyész már hónapokkal ezelőtt felkérte a rendőrséget a miniszterelnök gyanús ügyeiben vizsgálat in­dítására, de a helyi média szerint a Netanjahu által kinevezett főügyész erősen korlátozta a rendőrséget munkájában, s meg­határozta, hogy milyen szálakon haladhatnak, kiket és miről hallgathatnak ki. Az utóbbi időben azonban a rendőrség birtokába került újabb információk nyomán mégis engedélyezték bűnügyi nyomo­zás megindítását, amelynek keretében eskü alatt, várhatóan már a közeli napokban kihallgatják a kormányfőt. A két ügyről egyelőre nem lehet részleteket tudni, de valószí­nű, hogy újonnan felszínre került esetekről van szó, melyek­kel eddig nem foglalkozott az izraeli média. A rendőrség kép­viselői szerint a nyomozás több hónapos késleltetése egyértel­műen indokolatlan volt, és a tévécsatorna szerint erről majd magyarázatot kell adnia az államügyésznek. Ehud Oimert, Izrael előző kormányfője jelenleg börtönbün­tetését tölti, amelyet korrupciós ügyek miatt mért rá az izra­eli bíróság, miután sikerült rábizonyítani hatvanezer sékel csúszópénz elfogadását még miniszterelnöksége előtti politi­kusi időszakából. Stt JERUSALEM POST 2015-ben 31 013 zsidó alitázott Izraelbe, jelenti a Zsidó Ügy­nökség és a Bevándorlókat Integráló Minisztérium előzetes jelentésében. Idén 27 ezer. Idén a legtöbben - 7 ezren - Orosz­országból érkeztek. Tavaly 6600-an, Ukrajnából idén 5500, Franciaországból 5000 zsidó érkezett. Az USA-ból 2900. Mind­három országból kevesebb, mint tavaly. John Kerry szokatlanul éles hangnemben bírálta Izraelt, amiért palesztin területen bő­víti a zsidó telepeket. Szerinte ez nem Izra­el biztonságát szolgálja, hanem ellenkezőleg, fenyegetettségét növeli. John Kerry szerdán ezzel indokolta, hogy miért tartózkodott az Egyesült Államok a zsidó telepek bővítése miatt Izraelt elítélő ENSZ BT-határozat múlt pénteki megsza­vazásakor. - Ha komolyan gondoljuk a két állam elvét, akkor itt az alkalom, hogy elinduljunk a meg­valósítás felé. A két nemzet különválasztá­sának megkezdése érezhető változást hozna, és növelné a polgárok bizalmát - javasolta az alig egy hónap múlva leköszönő amerikai külügyminiszter. - A palesztin menekültek kérdésére is igaz­ságos és realista megoldást kell találni: nem­zetközi támogatással kompenzálni kell el­vesztett javaikat, az átélt szenvedéseket, ál­landó otthont kell találni nekik, a két állam, két nemzet elv mentén - fejtegette az ame­rikai külügyminiszter, aki elítélte a palesz­tin erőszakot, az elmúlt év több száz terro­rista akcióját. Mint fogalmazott egyik oldalról az erőszak, a terrorizmus, a másik oldalról a zsidó tele­pek bővítése, a látszólag vég nélküli megszál­lás, elveszik a béke reményét, és ezt nem néz­heti tétlenül egyetlen kormány sem. Elutazott az Egyesült Államokból a le- fel­ köszönő Obama által kitiltott 35 orosz diplomata jö­n Vasárnap elhagyta az Egyesült Államok területét az a 35 orosz diplomata, akiket Barack Obama amerikai elnök tiltott ki­­ az országból az amerikai elnökválasztás befo­lyásolásával összefüggésben. A hírt a RI­A orosz hírügynökség közölte a wa­shingtoni orosz nagykövetség tájékoztatása alapján. Obama azért rendelte el az oroszok kitiltását és alkalmazott szankciókat két orosz hírszer­ző ügynökség ellen, mert a megalapozott gya­nú szerint Moszkva parancsára meghackelték a demokrata párt levelezését, és az ellopott in­formációkat nyilvánosságra hozva befolyásol­ták a 2016-os elnökválasztást. Vlagyimir Putyin orosz elnök nem foganato­sított válaszlépést, kiemelve, hogy inkább a ja­nuár 20-án hivatalba lépő Donald Trump meg­választott elnök cselekedeteire van tekintettel. Német hírportálok beszámolói szerint Martin Schulz szóvi­vője útján spekulációnak minősítette a Der Spiegel jelentését, Ralf Stegner, az SPD egyik alelnöke pedig azt mondta, hogy továbbra is érvényes az eredeti terv, januárban döntenek majd a kancellárjelöltségről. Pedig az SPD politikusa, Schulz, karácsony előtt párttársai előtt jelezte, már nem számol azzal, hogy a szociáldemokra­ták kancellárjelöltje lesz a 2017 őszi Bundestag-választáson. Az SPD-ben a még nem hivatalos menetrend, a párt vezető testületeinek január 29-én kezdődő kétnapos ülésén döntenek a kancellárjelöltségről. A szokásjog szerint a pártelnöknek jár a kancellárjelöltség, így elsősorban Sigmar Gábrielnek kell el­döntenie, hogy hajlandó-e Angela Merkellel szemben elindul­ni az őszi választáson. Az SPD-t 2009 óta vezető politikus a legutóbbi, 2013-ban tartott Bundestag-választáson nem vál­lalta a feladatot, a párt kancellárjelöltje akkor Peer Steinbrück korábbi pénzügyminiszter volt. A pártban nyílt titok, hogy Martin Schulz vállalná a megmé­rettetést, de nem mer fellépni Sigmar Gábriellel szemben, akit ugyancsak foglalkoztat saját kancellárjelöltségének kérdése. Az utóbbi hetekben többen győzködték Martin Schulzot, hogy jelentse be nyíltan szándékát, és ezzel nyissa meg az utat a pár­ton belüli választás előtt. Sigmar Gabriel mögött felsorakozott már több vezető szoci­áldemokrata politikus, köztük a legnépesebb tartomány, Észak- Raj­na-Vesztfália miniszterelnöke, Hannelore Kraft és Tors­ten Albig schleswig-holsteini kormányfő. A legutóbbi mérés szerint Martin Schulz választói támoga­tottsága jóval nagyobb, mint Sigmar Gábrielé. Az ARD orszá­gos köztelevízió december elején készített közvélemény-ku­tatása kimutatta, hogy ha közvetlenül lehetne kancellárt vá­lasztani, és a tisztségért Angela Merkel és Sigmar Gabriel in­dulna, a németek 57 százaléka a hivatalban lévő kormányfő­re szavazna, az SPD-s kihívó pedig csupán 19 százalékot sze­rezne. Ha viszont Martin Schulz lenne Merkel kihívója, sok­kal szorosabb lenne a verseny, a kancellárra 43 százalék, az EP távozó elnökére 36 százalék szavazna. Martin Schulz nemcsak lehetséges kancellárjelöltként szere­pel a német sajtóban, hanem lehetséges külügyminiszterként is. Meglehet, hogy ő lesz a német diplomácia vezetője, miután a mostani külügyminisztert, Frank-Walter Steinmeiert feb­ruár 12-én megválasztják államfőnek, a távozó Joachim Ga­­uck utódjának. Az SPD országos választói támogatottsága a 20-22 százalékos sávban van, míg a koalíciós társ, a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége 35-38 százalé­kon áll. A szociáldemokraták csak akkor szerezhetik meg a kancellári tisztséget, ha a most ellenzékben lévő Zöldekkel és a Baloldallal alakítanak kormányt a Bundestag-választás után, de a felmérések alapján nem valószínű, hogy a három párt el­nyeri a képviselői helyek többségét. A Zöldek és az SPD-től balra álló Baloldal támogatottsága hosszú ideje egyaránt a 9- 12 százalék közötti sávban mozog. Különbizottságot hozott létre az észak-németországi Braunschweig városa, hogy kivizsgáljon több mint 300 olyan esetet, amelyben menedékkérők a szociális juttatásokkal kapcsolatos csalást követ­tek el.­­* Jörn Memenga bizottsági elnök elmondása szerint az esetek többsége olyan szudáni menekültekhez köthető, akik több százezer menedékkérővel együtt 2015 nyarán érkeztek Németországba. A menekültek, különböző személyi adatokkal többször is regisztráltatták magukat, hogy több helyről is hozzá­jussanak a szociális segélyhez. Volt, hogy szakállt növesztettek, de esetenként csak szemüveget öltöttek magukra, vagy rövidebbre vágták a ha­jukat, de mindig különböző vezetéknevet használtak. A túlterhelt köztisztviselők nem jöhettek rá a csalásra, mert a menekültválság csúcsidőszakában naponta kétezer embert regisztráltak. Memenga azt mondta, hogy az elkövetők egyike 12 nevet használt, és így mintegy 45 ezer euró (közel 14 millió forint) jogtalan támogatást kapott. A 250 ezer lakosú alsó-szászországi város ügyésze szerint valószínűtlen, hogy az elkövetők bármelyikét is bíróság elé tudnák állítani, mert mire hamis személyazonosságukat leleplezték, leg­többjük már továbbállt. Washington meglepődve fogadta a kritikát A két állam elvet tartja az izraeli-palesztin konfliktus egyetlen megoldásának az ame­rikai külügyminiszter Martin Schulz már nem akar kancellárjelölt lenni Magyar BoriíM 2017. január 5. A visegrádi négyek magyar elnökségének idején, 2017 második felében Budapestre látogat az izra­­eli miniszterelnök, erről a napokban folytatott telefonbeszélgetése során egyezett meg Benjamin Ne­­íl Ta­tanjahu és Orbán Viktor - erősítette meg az MTI-nek az ezzel kapcsolatos sajtóhíreket Havasi Ber­­talan, a kormányfő sajtófőnöke csütörtökön. Elmondta: kétoldalú tárgyalást folytat egymással a magyar és az izraeli miniszterelnök, de mivel MTI Magyarország a Visegrádi Együttműködés soros elnöke lesz júliustól, Orbán Viktor a magyar fővárosba hívja a lengyel, a cseh és a szlovák miniszterelnököt, így Netanjahu látogatása idején Budapesten V4-Izrael csúcstalál­kozóra is sor kerülhet - tette hozzá. Az izraeli miniszterelnök keddi sajtótájékoztatóján újságírók kérdésére Kelet-Európát is felsorolta azon térsé­gek között, ahol jövőre hivatalos látogatást szándékozik tenni. MTI

Next