Magyar Fórum, 2017. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
2017-01-05 / 1. szám
4 A baloldali brit napilap és a BBC rádió pénteken idézte az amerikai külügyminisztérium szóvivőjét, aki válaszában közölte: Washingtont meglepte Theresa May hivatalának megnyilvánulása, mivel John Kerry kijelentései a kétállami megoldást fenyegető jelenségekről, köztük a terrorizmusról, az erőszakos cselekményekről és az izraeli telepekről összhangban vannak a brit kormány által is hosszú ideje vallott nézetekkel, és azzal, ahogy Nagy-Britannia képviselője a BT-határozatot elfogadó múlt heti voksoláson szavazott. A Londonban idézett amerikai külügyi nyilatkozat szerint az Egyesült Államok hálával nyugtázta azokat az erőteljesen támogató nyilatkozatokat, amelyekkel más országok, köztük Németország, Franciaország, Kanada, Jordánia, Egyiptom, Törökország, Szaúd-Arábia, Katar és az Egyesült Arab Emírségek fogadták John Kerry beszédét. Theresa Mayről közismert, hogy szoros kapcsolatokra törekszik a januárban hivatalba lépő új amerikai elnök, Donald Trump kormányával. Nagy-Britannia washingtoni nagykövete, Sir Kim Darroch a minap kijelentette: reméli, hogy May és Trump kapcsolata hasonlatos lesz ahhoz a harmonikus viszonyhoz, amelyet Margaret Thatcher néhai brit miniszterelnök ápolt Ronald Reagan egykori amerikai elnökkel. Rendőrségi nyomozást rendelt el Izraelben Benjámin Netanjahu miniszterelnök ellen Aviháj Mendel brit államügyész, s a közeli napokban eskü alatt kihallgatják a kormányfőt. Az izraeli miniszterelnököt két ügyben vádolják korrupcióval és csalással, ezek részleteit egyelőre nem hozta nyilvánosságra az izraeli média. A tízes tévécsatorna szerint az egyik ügy súlyosnak tekinthető, és bizonyítékok szólnak Netanjahu ellen. Aviháj Mendelblit főügyész már hónapokkal ezelőtt felkérte a rendőrséget a miniszterelnök gyanús ügyeiben vizsgálat indítására, de a helyi média szerint a Netanjahu által kinevezett főügyész erősen korlátozta a rendőrséget munkájában, s meghatározta, hogy milyen szálakon haladhatnak, kiket és miről hallgathatnak ki. Az utóbbi időben azonban a rendőrség birtokába került újabb információk nyomán mégis engedélyezték bűnügyi nyomozás megindítását, amelynek keretében eskü alatt, várhatóan már a közeli napokban kihallgatják a kormányfőt. A két ügyről egyelőre nem lehet részleteket tudni, de valószínű, hogy újonnan felszínre került esetekről van szó, melyekkel eddig nem foglalkozott az izraeli média. A rendőrség képviselői szerint a nyomozás több hónapos késleltetése egyértelműen indokolatlan volt, és a tévécsatorna szerint erről majd magyarázatot kell adnia az államügyésznek. Ehud Oimert, Izrael előző kormányfője jelenleg börtönbüntetését tölti, amelyet korrupciós ügyek miatt mért rá az izraeli bíróság, miután sikerült rábizonyítani hatvanezer sékel csúszópénz elfogadását még miniszterelnöksége előtti politikusi időszakából. Stt JERUSALEM POST 2015-ben 31 013 zsidó alitázott Izraelbe, jelenti a Zsidó Ügynökség és a Bevándorlókat Integráló Minisztérium előzetes jelentésében. Idén 27 ezer. Idén a legtöbben - 7 ezren - Oroszországból érkeztek. Tavaly 6600-an, Ukrajnából idén 5500, Franciaországból 5000 zsidó érkezett. Az USA-ból 2900. Mindhárom országból kevesebb, mint tavaly. John Kerry szokatlanul éles hangnemben bírálta Izraelt, amiért palesztin területen bővíti a zsidó telepeket. Szerinte ez nem Izrael biztonságát szolgálja, hanem ellenkezőleg, fenyegetettségét növeli. John Kerry szerdán ezzel indokolta, hogy miért tartózkodott az Egyesült Államok a zsidó telepek bővítése miatt Izraelt elítélő ENSZ BT-határozat múlt pénteki megszavazásakor. - Ha komolyan gondoljuk a két állam elvét, akkor itt az alkalom, hogy elinduljunk a megvalósítás felé. A két nemzet különválasztásának megkezdése érezhető változást hozna, és növelné a polgárok bizalmát - javasolta az alig egy hónap múlva leköszönő amerikai külügyminiszter. - A palesztin menekültek kérdésére is igazságos és realista megoldást kell találni: nemzetközi támogatással kompenzálni kell elvesztett javaikat, az átélt szenvedéseket, állandó otthont kell találni nekik, a két állam, két nemzet elv mentén - fejtegette az amerikai külügyminiszter, aki elítélte a palesztin erőszakot, az elmúlt év több száz terrorista akcióját. Mint fogalmazott egyik oldalról az erőszak, a terrorizmus, a másik oldalról a zsidó telepek bővítése, a látszólag vég nélküli megszállás, elveszik a béke reményét, és ezt nem nézheti tétlenül egyetlen kormány sem. Elutazott az Egyesült Államokból a le- fel köszönő Obama által kitiltott 35 orosz diplomata jön Vasárnap elhagyta az Egyesült Államok területét az a 35 orosz diplomata, akiket Barack Obama amerikai elnök tiltott ki az országból az amerikai elnökválasztás befolyásolásával összefüggésben. A hírt a RIA orosz hírügynökség közölte a washingtoni orosz nagykövetség tájékoztatása alapján. Obama azért rendelte el az oroszok kitiltását és alkalmazott szankciókat két orosz hírszerző ügynökség ellen, mert a megalapozott gyanú szerint Moszkva parancsára meghackelték a demokrata párt levelezését, és az ellopott információkat nyilvánosságra hozva befolyásolták a 2016-os elnökválasztást. Vlagyimir Putyin orosz elnök nem foganatosított válaszlépést, kiemelve, hogy inkább a január 20-án hivatalba lépő Donald Trump megválasztott elnök cselekedeteire van tekintettel. Német hírportálok beszámolói szerint Martin Schulz szóvivője útján spekulációnak minősítette a Der Spiegel jelentését, Ralf Stegner, az SPD egyik alelnöke pedig azt mondta, hogy továbbra is érvényes az eredeti terv, januárban döntenek majd a kancellárjelöltségről. Pedig az SPD politikusa, Schulz, karácsony előtt párttársai előtt jelezte, már nem számol azzal, hogy a szociáldemokraták kancellárjelöltje lesz a 2017 őszi Bundestag-választáson. Az SPD-ben a még nem hivatalos menetrend, a párt vezető testületeinek január 29-én kezdődő kétnapos ülésén döntenek a kancellárjelöltségről. A szokásjog szerint a pártelnöknek jár a kancellárjelöltség, így elsősorban Sigmar Gábrielnek kell eldöntenie, hogy hajlandó-e Angela Merkellel szemben elindulni az őszi választáson. Az SPD-t 2009 óta vezető politikus a legutóbbi, 2013-ban tartott Bundestag-választáson nem vállalta a feladatot, a párt kancellárjelöltje akkor Peer Steinbrück korábbi pénzügyminiszter volt. A pártban nyílt titok, hogy Martin Schulz vállalná a megmérettetést, de nem mer fellépni Sigmar Gábriellel szemben, akit ugyancsak foglalkoztat saját kancellárjelöltségének kérdése. Az utóbbi hetekben többen győzködték Martin Schulzot, hogy jelentse be nyíltan szándékát, és ezzel nyissa meg az utat a párton belüli választás előtt. Sigmar Gabriel mögött felsorakozott már több vezető szociáldemokrata politikus, köztük a legnépesebb tartomány, Észak- Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, Hannelore Kraft és Torsten Albig schleswig-holsteini kormányfő. A legutóbbi mérés szerint Martin Schulz választói támogatottsága jóval nagyobb, mint Sigmar Gábrielé. Az ARD országos köztelevízió december elején készített közvélemény-kutatása kimutatta, hogy ha közvetlenül lehetne kancellárt választani, és a tisztségért Angela Merkel és Sigmar Gabriel indulna, a németek 57 százaléka a hivatalban lévő kormányfőre szavazna, az SPD-s kihívó pedig csupán 19 százalékot szerezne. Ha viszont Martin Schulz lenne Merkel kihívója, sokkal szorosabb lenne a verseny, a kancellárra 43 százalék, az EP távozó elnökére 36 százalék szavazna. Martin Schulz nemcsak lehetséges kancellárjelöltként szerepel a német sajtóban, hanem lehetséges külügyminiszterként is. Meglehet, hogy ő lesz a német diplomácia vezetője, miután a mostani külügyminisztert, Frank-Walter Steinmeiert február 12-én megválasztják államfőnek, a távozó Joachim Gauck utódjának. Az SPD országos választói támogatottsága a 20-22 százalékos sávban van, míg a koalíciós társ, a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége 35-38 százalékon áll. A szociáldemokraták csak akkor szerezhetik meg a kancellári tisztséget, ha a most ellenzékben lévő Zöldekkel és a Baloldallal alakítanak kormányt a Bundestag-választás után, de a felmérések alapján nem valószínű, hogy a három párt elnyeri a képviselői helyek többségét. A Zöldek és az SPD-től balra álló Baloldal támogatottsága hosszú ideje egyaránt a 9- 12 százalék közötti sávban mozog. Különbizottságot hozott létre az észak-németországi Braunschweig városa, hogy kivizsgáljon több mint 300 olyan esetet, amelyben menedékkérők a szociális juttatásokkal kapcsolatos csalást követtek el.* Jörn Memenga bizottsági elnök elmondása szerint az esetek többsége olyan szudáni menekültekhez köthető, akik több százezer menedékkérővel együtt 2015 nyarán érkeztek Németországba. A menekültek, különböző személyi adatokkal többször is regisztráltatták magukat, hogy több helyről is hozzájussanak a szociális segélyhez. Volt, hogy szakállt növesztettek, de esetenként csak szemüveget öltöttek magukra, vagy rövidebbre vágták a hajukat, de mindig különböző vezetéknevet használtak. A túlterhelt köztisztviselők nem jöhettek rá a csalásra, mert a menekültválság csúcsidőszakában naponta kétezer embert regisztráltak. Memenga azt mondta, hogy az elkövetők egyike 12 nevet használt, és így mintegy 45 ezer euró (közel 14 millió forint) jogtalan támogatást kapott. A 250 ezer lakosú alsó-szászországi város ügyésze szerint valószínűtlen, hogy az elkövetők bármelyikét is bíróság elé tudnák állítani, mert mire hamis személyazonosságukat leleplezték, legtöbbjük már továbbállt. Washington meglepődve fogadta a kritikát A két állam elvet tartja az izraeli-palesztin konfliktus egyetlen megoldásának az amerikai külügyminiszter Martin Schulz már nem akar kancellárjelölt lenni Magyar BoriíM 2017. január 5. A visegrádi négyek magyar elnökségének idején, 2017 második felében Budapestre látogat az izraeli miniszterelnök, erről a napokban folytatott telefonbeszélgetése során egyezett meg Benjamin Neíl Tatanjahu és Orbán Viktor - erősítette meg az MTI-nek az ezzel kapcsolatos sajtóhíreket Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke csütörtökön. Elmondta: kétoldalú tárgyalást folytat egymással a magyar és az izraeli miniszterelnök, de mivel MTI Magyarország a Visegrádi Együttműködés soros elnöke lesz júliustól, Orbán Viktor a magyar fővárosba hívja a lengyel, a cseh és a szlovák miniszterelnököt, így Netanjahu látogatása idején Budapesten V4-Izrael csúcstalálkozóra is sor kerülhet - tette hozzá. Az izraeli miniszterelnök keddi sajtótájékoztatóján újságírók kérdésére Kelet-Európát is felsorolta azon térségek között, ahol jövőre hivatalos látogatást szándékozik tenni. MTI