Magyar Fórum, 2017. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

2017-04-27 / 17. szám

2017. április 27. Magyar ForfíM A Mindenhatónak szánt hálaadó ajándék A húsvéti ünnepek méltó befejezéseként áp­rilis 17-én este a budai várban avatták fel Rieger Tibor Koronázási Palást-szobrát. „Édes fája keresztnek, erős záloga kegyelemnek. / Lába alatt ellenség, fényben a krisztusi fen­ség. / Egybegyűlők szolgálnak, a legfőbb égi királynak / íme a Szentanya képe ragyog csillogva az égen / Ülve mutatja a trónus, a rajta uralkodó Krisztust”. Ezek a hexame­terek latin nyelven itt olvashatók a palás­ton. Első irodalmi emlékeink között tartják számon ezeket a sorokat, amelyeket az ere­detileg miseruhának készült palástba szőt­tek alkotói. Ez a műalkotás, másfélszeresre nagyítva, olyan részleteket mutat meg, me­lyeket a Nemzeti Múzeumban őrzött erede­ti koronázási paláston nem láthat a látoga­tó ilyen tisztán. Ugyanakkor - hangsúlyoz­ta dr. Nagy Gábor Tamás polgármester - ez a bronzszobor nem másolat, nem olyan, mint egy fénykép, hanem a művész legbensőbb énjén átszűrt, megküzdött, bronzba öntött alkotás. Pár éve a Budavári Önkormányzat­ egy kiállításra kapta kölcsön a művésztől a szobrot, majd amikor már vissza kellett ad­niuk, úgy döntöttek a képviselő-testülettel, hogy megvásárolják. Helyét itt, az egykori Mária Magdolna templom megmaradt te­rületén - Rieger Tibor javaslatára - a szen­tély tengelyében, szakrális pozícióban he­lyezték el. Szakrális tárgyat szakrális helyen ünneplünk az ünnepen, tehát egy különle­ges találkozás ez a mai, húsvéthétfő este - mondta a polgármester, aki szólt arról is, hogy István király a koronázási palástot 1031- ben, uralkodásának 30. és Gizellával kötött házasságának 35. évfordulója alkalmából, tulajdonképpen hálaadó ajándékként aján­lotta fel a székesfehérvári bazilikának. Össze­sen 64 alak szerepel a miseruhán: Krisztus, a Szűzanya, a szentek mellett alul maga a király és a királyné, köztük egy fiatal fiú, feltehetőleg Imre herceg. Érdekessége a fel­iratnak, hogy latin és görög betűk egyaránt olvashatók rajta, amellyel alkotója az akko­ri magyar királyságban élő keresztények ke­leti és nyugati ágához egyaránt szólni akart. A művész szerint van egy nagy félreértés a palásttal kapcsolatban: azt állítják sokan, hogy azért a gazdag képi ábrázolás, mert a középkorban az emberek többsége nem tu­dott olvasni, és így az evangéliumi tanítás megnyílt számukra. „Ez nem így van, hi­szen gondoljuk csak meg, hogy ha a főpap felvette miseruhaként, mozgott, kezét össze­kulcsolta, a paláston olyan redők keletkez­tek, hogy azokról leolvasni semmit sem le­hetett. Egyet nem tudnak ma elképzelni, hogy egy mű a Mindenható számára készül­jön. A későbbiekben is olyan helyekre ke­rültek szobrok, ahol az emberek nem láthat­ták, csak napjainkban a teleobjektívek se­gítségével. Nem az embernek, az Istennek készültek az alkotások. Ez a mai világtól ide­gen. A középkor világától - amit lesajnál­nak, és sötétnek mondanak - azonban nem. És milyen kor mondja sötétnek? Az, ame­lyik százmilliószámra öl meg embereket - ez elgondolkodtató. Nos, ez a palást is a Min­denhatónak szánt hálaadó ajándék, és a ma­gam szerény módján én is hálát akartam ad­ni a Mindenhatónak. 2004-ben, amikor el­készült a bronzpalást, egy daru beemelte az utcáról a kertembe, ott állt a kiskapu mel­lett, és én azt gondoltam, ott marad nálam végleg.” A Várnegyed Galériából került a szobor a budai várba, előbb ideiglenes, majd nemrég a végleges helyére. MA/felvidek.ma A kormány úgy számol, hogy jövőre az inf­láció mértékével megegyező nyugdíjemelés várható - nyilatkozta Varga Mihály nemzet­­gazdasági miniszter, aki arról is beszélt, hogy a nyugdíjasok az év végén is kaphatnak plusz­­juttatást. Varga Mihály elmondta, hogy hamarosan a parlament elé kerül az ország 2018-as költség­­vetéséről szóló törvénytervezet, a javaslat sok más mellett a jövő évi nyugdíjemelés nagyságát is meghatározza. „Azzal számolunk, hogy a következő évben három százalék lesz az infláció. Mivel a polgári kormány 2010-ben azt az ígéretet tette, hogy megvédi a nyugdíjak vásárlóerejét, ezért - s ezt jogszabály is rögzíti - az aktuális nyugdíj­­emelés mértéke megegyezik a tervezett infláció, vagyis a várható árnövekedés nagyságával. Az idősek járandósága ezek alapján három száza­lékkal emelkedik 2018-ban.” Megjegyezte: ez a nyugdíjemelési módszer az elmúlt években sokat hagyott az idősebb generációknál. Voltak ugyanis olyan esztendők, amikor a valós infláció elmaradt a tervezettől, s emiatt a nyugdíjak nagyobb arányban emel­kedtek, mint ahogyan a pénz romlott. A miniszter felidézte, hogy 2011 és 2016 között az idősek juttatásai átlagosan több mint 23 százalékkal nőttek, az infláció viszont összesen 12 százalék körül mozgott, vagyis a nyugdíjak vásárlóereje mintegy tíz százalékkal javult. Rámutatott arra, hogy ezzel gyakorlatilag sikerült visszaadni a szocialisták által elvett 13. havi nyugdíj összegét. Varga Mihály arról is beszélt, hogy az idei esztendő nem hasonlít a korábbiakhoz, a pénz­romlás ugyanis minden bizonnyal nagyobb lesz a korábban várt 1,6 százaléknál. „Egyetlen nyugdíjas sem járhat rosszabbul, így ha az éves infláció meghaladja a tervezett mértéket, az év végén nyugdíj-kompenzáció következhet” - szögezte le a tárcavezető. A pluszpénzek kifizetéséről az inflációs adatok ismeretében, novemberben dönthet a kormány. A nyugdíjasok visszamenőlegesen akkor kéz­hez is kapják az őket megillető összeget. Szóba jöhet idén az úgynevezett nyugdíj­prémium ügye is. Szintén jogszabály rendelke­zik arról, hogy az idősek külön kifizetésre szá­míthatnak, ha a GDP növekedésének mértéke meghaladja a 3,5 százalékot, emellett teljesül az államháztartás tárgyévi egyenlegcélja. „Ahhoz, hogy a prémium egyáltalán téma lehessen, eredményes gazdaságpolitikára volt szükség.” Hozzátette: rendkívül fontos célkitű­zés, hogy a nyugdíjasok ne a vesztesei, hanem a kedvezményezettjei legyenek a makrogazda­sági folyamatoknak, ám ez csak kiszámítható szabályok és növekvő teljesítmény mellett kép­zelhető el. „Visszaszorulóban a feketegazdaság, kar­nyújtásnyira a teljes foglalkoztatottság, miköz­ben egyre többet vihetnek haza a munkaválla­lók” - sorolta a miniszter az elmúlt évek gaz­dasági döntéseinek eredményeit. (MTI) Nyugdíjemelés várható jövőre Dr. Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere és Rieger Tibor szobrász Összefogtak a székely nagycsaládosok Az egyesület célja a nagycsaládosok segítése, támogatása a különböző szolgáltatások, vásárlások terén Miután elnyerte a jogi személyiséget a Tündérvár Székely Nagycsaládosok Egyesüle­te, első nyilvános bemutatkozásukra a kovásznái művelődési ház nagytermében került sor. Kilenc család közel negyven tagja vett részt a rendezvényen, ahol az egyesületet érintő kérdések megtárgyalása mellett Bodó-Czerék Erika meseterapeuta tartott fog­lalkozást A mesékben minden benne van... címmel. Fülöp Csaba egyesületi elnök vá­laszolt a szervezettel kapcsolatos tudnivalókról. A nagycsaládos megnevezés minden olyan családot meg­­illett, ahol a két szülő legalább három gyereket nevel - ma­gyarázta Fülöp Csaba. A nagy­­családos egyesületnek a sza­vazati joggal rendelkező tag­jai mellett pártoló tagjai is le­hetnek, akik különféle mó­don támogathatják az egylet működését. Az egyesület cél­ja a nagycsaládosok segítése, támogatása, érdekeik képvi­selete, kedvezmények elérése a különböző szolgáltatások, vásárlások terén. Gyerek- és családcentrikus tevékenysé­gek szervezését is tervezik. Április 9-én pedig részt vet­tek, a Körösi Csorna Sándor Napok zárórendezvényén, an­nak idejére szerveztek gyer­mekprogramokat azzal a cél­lal, hogy a szülők részt vehes­senek az emlékünnepségen. Csorna Sándor szülőháza és a falu iskolájának kertjében zaj­lottak a foglalkozások. Az ese­ményhez fűződően Csorna Sándor életútját, szellemisé­gét is megismertették a gye­rekekkel. Sokan csak azt tud­ják, hogy a Körösi-iskolába járnak, de kevésbé ismerik a névadót, munkásságát - mond­ta Fülöp Csaba. A kovásznai helyi tanács három héttel ez­előtti ülésén az egyesület el­nöke önkormányzati képvi­selőként javasolta: a nagycsa­ládosok részesüljenek kedvez­ményben a szemételhordási díjat érintően. Indítványa hosz­­szas vitát eredményezett, még az is kérdésessé vált, mit fog­lal magában a nagycsaládos kifejezés. Az építő párbeszé­det követően azonban kedve­ző eredmény született: a négy tagnál népesebb családoknak csak négy személy után kell fizetniük a szolgáltatásért. A felnőttek is „benne voltak” a mesékben 13 KÁRPÁT-MEDENCE | -

Next