Magyar Fórum, 2017. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
2017-01-26 / 4. szám
„Nincs más testvérem, csak magyar. Ha virrasztok, miatta állok poszton, csak tőle kérek kenyeret s csak ő, kivel a kenyeret megosztom ’ (Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus) ■ www.magyarforum.hu _ — 350 FORINT — XXIX. évfolyam, 4. szám KÖZÉLETI HETILAP 2017. január 26. ÜNNEPI EST A HIMNUSZ SZÜLETÉSNAPJÁN DUNASZERDAHELYEN A Pázmáneum Társulás Dunaszerdahelyen hagyományteremtő szándékkal 2011. január 22-én indította el a magyar kultúra napjának megünneplését, amelyhez a későbbiekben csatlakozott a Kortárs Magyar Galéria, a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ és Dunaszerdahely város önkormányzata is. Azóta minden év január 22-én a helyi óvodások, iskolások, zenészek, művészek színes programmal köszöntik a Himnusz születésnapját. Orbán új európai politikát vázolt fel Orbán Viktor a Lámfalussy-konferencián tartott beszédében meglehetősen széles képet mutatott a világpolitikából. Ezen belül Magyarország és Európa közép- és hosszú távú stratégiai problémáit feszegette. Beszélt a Nyugat paradigmaváltásáról, az unió működésének újragondolásáról, a Kelet és a Nyugat viszonyáról, illetve az újonnan létrejövő több erőközpontra épülő világban a sikeres európai politika esélyeiről. Európa egyre gyengébb, lassan már a regionális szereplő státusáért is meg kell küzdenie - mondta a miniszterelnök. Európa nem tudta megvalósítani nagy céljait, így például az euróval kapcsolatosat, vagyis hogy a dollár mellett a közös európai pénz legyen a világ egyik tartalékvalutája. Emellett az önerőre épülő európai biztonságpolitika kialakítása és az eurázsiai gazdasági térség terve is elbukott - hívta fel a figyelmet. Mindennek oka, hogy „Brüsszel egy utópia rabja lett”, amit úgy hívnak, nemzetek feletti Európa. Ez egy illúzió, ugyanis nincs európai nép, hanem európai népek vannak - hangoztatta. A földrész újbóli versenyképességéhez szükséges megoldást Orbán Viktor abban látja, hogy Európának el kg eresztenie „a föderalizmus illúzióját”, többpólusúvá kell válnia. Az egyik ilyen előftpólus a visegrádi csoport (Magyerország mellett Lengyelország, Csehország és Szlovákia) akar lenni - jelezte. A miniszterelnök kiemelte emellett, hogy új megállapodást kell kötni az Egyesült Államokkal a „hamvába holt” szabadkereskedelmi megállapodás helyett, az ugyanis nem jön létre. Megállapodásokat kell kötni továbbá Kínával, és újra elő kell venni Oroszország kérdését is - sorolta Európa teendőit Orbán Viktor, hangsúlyozva : a több központú világrend lehetőségeket tartogat. Kínát „állócsillagként” jellemezte, amely hosszú évtizedekig fogja meghatározni a világgazdaságot. Oroszországról pedig azt mondta: túlélte „a nyugati izolációs és rendszerbuktató kísérleteket”, az alacsony olajárat, a szankciókat és a nem kormányzati szervezetek, az NGO-k „szabad, pártatlan, külső befolyás nélküli, belső megmozdulásait”. Szerinte Európában nem ésszerű figyelmen kívül hagyni az Oroszország jelentette erőt és egyben lehetőséget. Ehhez - folytatta - több európai önbizalomra lenne szükség, és a kontinensnek képesnek kellene lennie arra, hogy megvédje magát katonailag, külső segítség nélkül. Utóbbi ma még nincs így - jelentette ki, üdvözölve ugyanakkor Francois Fillon francia jobboldali elnökjelölt - „a reményeink szerinti leendő francia köztársasági elnök” - hétfői berlini látogatását, amelynek legfontosabb témája a közös európai védelmi szövetség ügye lehet. A kormányfő Európa gondjait sorolva azt is mondta, hogy ahol sok bevándorló telepedett meg a kontinensen, ott azonnal megnőtt a bűnözés. Szerinte a demográfiai gondokra nem a betelepítés, a migráció a megoldás. Az a nemzet ugyanis, amely nem képes újratermelni magát, nem is érdemli meg, hogy létezzen - fogalmazott. A magyar gazdaságot jellemezve a miniszterelnök kijelentette: Magyarország sikertörténetté vált, a magyar modell négy eleme pedig a politikai stabilitás, a szigorú fiskális politika, a segély helyett munkaalapú társadalom és a keleti nyitás. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: az európaiaknak meg kell érteniük, az nem megy, hogy „nyitni akarunk más országok irányába, Keletre, mondjuk, Kína felé gazdaságilag, majd minden reggel kioktatjuk őket az emberi jogokból”. A keleti nyitás lényege a tisztelet, amely megelőzi az ideológiát - hangoztatta, hozzátéve, hogy a magyaroknak szerencsésebb a helyzetük, mert „mi egy keleti nép vagyunk, amelybe kereszténységet oltottak, és ez egy sajátos nézőpontot tesz lehetővé, és értjük mindazt, ami Kínában történik”. Orbán Viktor az MNB-re kitérve arról is beszélt, hogy amikor a jegybank „ellenzékben” volt, amikor két különböző irányba húzott a politika és a pénzügyi világ, akkor Magyarország sokat szenvedett, feleslegesen. Ám mióta a nemzeti bank keresi az együttműködést a mindenkori politikai vezetéssel, azóta látványos a gazdasági fejlődés - fogalmazott. A miniszterelnök szólt a pénteken beiktatott új amerikai elnök, Donald Trump azon kijelentéséről is, amely szerint minden nemzetnek joga van ahhoz, hogy saját magát tegye az első helyre. Értékelése szerint ez a kijelentés - amely egy kulcsmondat, és korábban nem hangozhatott volna el - nagy változást jelent, azt mutatja, hogy a multilateralizmusnak vége, és a bilaterális korszak köszöntött be. „Engedélyt kaptunk a legmagasabb világi helyről, miszerint nekünk is szabad magunkat az első helyre tenni. Nagy dolog ez, nagy szabadság és nagy ajándék” - kommentálta az új amerikai elnök szavait Orbán Viktor. Szerinte a multi helyett a bilaterális megállapodások előtt nyílik meg a tér a katona- és a gazdaságpolitikában is. Nincs olyan, mindenkire ráhúzható gazdaságpolitika, amely az egyébként különböző adottságú nemzeteket egyaránt sikeressé tehetné - magyarázta a kormányfő. A miniszterelnök a jövő nagy kérdésének nevezte, hogy Európa meg tudja-e védeni magát az Egyesült Államok nélkül. „Ennek a megoldásnak a kulcsa egy pofonegyszerűnek látszó dolog, amit úgy hívnak, hogy német-francia biztonsági és katonai együttműködés, közös hadsereg, közös biztonsági rendszer” - jegyezte meg azzal, hogy Francois Fillon francia köztársasági elnökjelölt éppen hétfőn utazott Berlinbe, hogy erről egyeztessen Angela Merkel német kancellárral. Fillon az utazás előtt a Le Mondenak adott interjúban kifejtette: „Nem integrált európai védelmet javasolok, hanem egy európai védelmi szövetséget. Össze kell tenni az eszközöket, európai ipart kell építeni és egy pénzügyi alapot létrehozni, amely finanszírozza a külföldi beavatkozások költségeit.” Ez tulajdonképpen egy teljesen új európai védelmi elképzelés. Az Orbán Viktor által felvázolt koncepció azért is bír nagy jelentőséggel hazánk szempontjából, mert a magyar honvédség és a hadiipar fejlesztése egy éve napirenden van a kormányzati célok között. Amennyiben akár a visegrádi négyek szintjén, akár a németfrancia megállapodás mintájára Magyarország is része a szövetségnek, az a kialakítandó magyar hadiipar és a jelentős fejlesztéseket igénylő honvédség számára is nagy segítség lehet. Csórja Gergely az MTI nyomán Jacques de Larosiére, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) volt vezérigazgatója, a Banque de France egykori elnöke, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) korábbi vezérigazgatója (j2), miután átvette a Lámfalussy-díjat Orbán Viktor miniszterelnöktől (j) és Matolcsy Györgytől, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökétől, háttérben Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Lámfalussykonferencián a budapesti Marriott hotelben 2017. január 23-án A TARTALOMBÓL Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke Domokos László, az Állami Oláh Katalin Kinga Számvevőszék elnöke , szobrászművész Dr. Tari Fruzsina, a Magyar Űrkutatási Iroda vezetője