Magyar Fórum, 2017. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

2017-04-20 / 16. szám

„Nincs más testvérem, csak magyar. Ha virrasztok, miatta állok poszton, csak tőle kérek kenyeret s csak ő, kivel a kenyeret megosztom” (Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus) MAGYAR ÁLLAMI KITÜNTETÉSEKET ADTAK ÁT KOLOZSVÁRON A magyar állami ünnep alkalmából Áder János köztársasági elnök erdélyi művészeknek és a tudományos élet képviselőinek állami kitüntetést adományozott. A magyar köztársasági elnök által odaítélt elismeréseket április 13-án adta át Mile Lajos kolozsvári magyar főkonzul az öt díjazottnak: Bréda Ferencnek, Füri Palkó Ilonának, Lapodos Andrásnak, Péterfy Lajosnak és Székely Zsuzsannának. www.magyarforum.hu XXIX. évfolyam, 16. szám KÖZÉLETI HETILAP 2017. április 20. 350 FORINT Az integráció kudarca A Németországban élő nagy számú török közösségből majd másfél millióan rendelkeznek választójoggal. Míg Törökor­szágban a vasárnapi népsza­vazáson az igenek a leadott sza­vazatok 51,34-át tették ki, ad­dig a német földön élő törö­kök 63%-a szavazott Erdogan mellett, Belgiumban a 75%-a és az Ausztriában élők 73,2 szá­zaléka. Az Erdogan török ál­lamfő jogkörét szélesítő alkot­mánymódosítás rendkívül ma­gas támogatottsága annak tu­lajdonítható, hogy bárhova vesse a sorsuk a törököket, ők törökök akarnak maradni. És ezt akarja a török állam is, mert a mecsetek Németországban a törökországi állami, egyhá­zi intézményrendszertől füg­gően működnek. Az Angela Merkel kancel­lár vezette CDU egyik, állító­lag tekintélyesebb politikusa, Wolfgang Bosbach azt mond­ta: tudomásul kell venni, hogy a nálunk élő törökök közül szá­zezrek gazdasági és szociális értelemben ugyan Németor­szághoz lojálisak, de politikai­lag és ideológiailag Erdogan­­hoz. A belügyminiszter, Tho­mas de Maiziere úgy véli: nem szabad hagyni, hogy még in­kább szétsodródjanak a Né­metországban együtt élő kul­túrák. Ezért elvárom, hogy a németországi törökök és a német-török kettős állampol­gárok részt vegyenek a közös jövőről szóló konstruktív vi­tában. Németország eddig nem volt kellően nyitott a területén élő törökökkel szemben, ezért van egy integrációs problémánk - emelte a tétet Roth kisasszony, a Zöldek egyik vezetője, a Bun­destag alelnöke. Szerinte nem korlátozni, hanem éppen szé­lesíteni kellene a német állam­­polgárság megszerzésének le­hetőségét. Lehetővé kell tenni, hogy a helyi választásokon a német­­országi török állampolgárok is szavazhassanak. Mintha itt kilógna a wilkom­­menskultur­­ójába: ha nem kel­lenek sem liberálisok, sem a szocdemek sem a zöldek a né­met választónak a jövőben, maj­d szavaznak rájuk mások: a tö­rökök biztos nem, de sebaj, majd szavaznak a migránsok! Roht (Vörös) kisasszony, aki Grün (Zöld) hölgy kifecsegi a valós szándékot. Bennünket pedig az izgat, hogy az európai politikusok jelentős részének van-e még valami köze Európához. Ér­­dekli-e őket a kontinens sor­sa, esetleg az itt élő, mégiscsak hellyel-közzel keresztény em­berek jövője? Akár 2,5 millió voksot is meghamisíthattak a vasárna­pi török népszavazáson az Eu­rópa T­anács (ET) megfigyelő küldöttségének egyik osztrák tagja szerint. A németországi eredmények nem ezt mutatják. Európának minden olyan veszélyforrást el kell kerülnie, ami a Törökországgal kötött migrációs megegyezés felrú­gását eredményezheti - mond­ta a külgazdasági és külügy­miniszter a Tata Consultancy Services sajtótájékoztatóját kö­vetően kedden Budapesten. És igaza van, Szyla Sk Troisi Az egyetemi rendszer bukása A Soros György nevéhez köthető CEU mel­letti szimpátiamegnyilvánulások felvetnek egy komoly, tulaj­donképpen évtizedek óta ha­logatott kérdést. Milyen helyet foglal el a fel­sőoktatás a tudástranszferben? A kérdés alapját az adja, hogy az internet széles körű elterjedésével a tudás egyre na­gyobb hányada érhető el világhálón. Tudo­mányágtól és szakterülettől függetlenül. Míg a 70-es, 80-as években bizonyos tudá­sok, bizonyos könyvek, bizonyos tudásbázisok csak a professzor személyén keresztül voltak elérhetők, addig ma egyre nagyobb tudáshá­nyad hozzáférhető némi kereséssel, valamint egyre több intézmény jelenik meg a világhá­lón értékelhető tudást adva. Az online kurzus segítségével nemcsak az előadások nézhetők meg helyszínfüggetlenül, de teljes tananyag, oktató és gyakorló programok is elérhetővé válnak. Ha ezt a lehetőséget összekötjük azzal, hogy a hallgató együttműködve későbbi munkahe­lyével az így megszerzett tudás mellé a gya­korlati oktatásban már majdani tevékenysé­ge helyszínén részesül, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a hagyományos egyetemi oktatás terei, gyakorlata az elkövetkező évtizedekben radikálisan megváltoznak. Ezzel együtt feltehetőleg az intézmények is átalakulnak, jelentős részük megszűnik. Er­re a lehetőségre legnagyobb erővel Clayton Christensen, a Harvard világhírű sztárpro­fesszora hívta fel a figyelmet, amikor leszer­ződött egy online egyetemhez. Christensen megdöbbentette a hagyományos egyetemi struktúrák szereplőit, köztük közvetlen mun­katársait is, hogy nevét adta a felületesnek és komolytalannak kikiáltott oktatási formához. Christensen érvelése azonban egyértelművé tette, hogy az online oktatás évtizedeken belül ellehetetleníti, feleslegessé teszi a hagyomá­nyos egyetemi struktúrákat. Ilyen körülmények között erősen kétséges, hogy mi értelme van Soros egyeteme mellett tüntetni, és bizony idézőjelbe teszi a mai egye­temi struktúrában résztvevők hangos szolida­ritását is. A mai felsőoktatási rendszert nem a gonosz Orbán-kormány szigorúsága, hanem az elodázhatatlan változás fogja megtizedelni. Csurja Gergely A TARTALOMBÓL V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár Kontrát Károly, a Belügyminisztérium miniszterhelyettese Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember

Next