Magyar Fórum, 2017. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
2017-04-20 / 16. szám
„Nincs más testvérem, csak magyar. Ha virrasztok, miatta állok poszton, csak tőle kérek kenyeret s csak ő, kivel a kenyeret megosztom” (Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus) MAGYAR ÁLLAMI KITÜNTETÉSEKET ADTAK ÁT KOLOZSVÁRON A magyar állami ünnep alkalmából Áder János köztársasági elnök erdélyi művészeknek és a tudományos élet képviselőinek állami kitüntetést adományozott. A magyar köztársasági elnök által odaítélt elismeréseket április 13-án adta át Mile Lajos kolozsvári magyar főkonzul az öt díjazottnak: Bréda Ferencnek, Füri Palkó Ilonának, Lapodos Andrásnak, Péterfy Lajosnak és Székely Zsuzsannának. www.magyarforum.hu XXIX. évfolyam, 16. szám KÖZÉLETI HETILAP 2017. április 20. 350 FORINT Az integráció kudarca A Németországban élő nagy számú török közösségből majd másfél millióan rendelkeznek választójoggal. Míg Törökországban a vasárnapi népszavazáson az igenek a leadott szavazatok 51,34-át tették ki, addig a német földön élő törökök 63%-a szavazott Erdogan mellett, Belgiumban a 75%-a és az Ausztriában élők 73,2 százaléka. Az Erdogan török államfő jogkörét szélesítő alkotmánymódosítás rendkívül magas támogatottsága annak tulajdonítható, hogy bárhova vesse a sorsuk a törököket, ők törökök akarnak maradni. És ezt akarja a török állam is, mert a mecsetek Németországban a törökországi állami, egyházi intézményrendszertől függően működnek. Az Angela Merkel kancellár vezette CDU egyik, állítólag tekintélyesebb politikusa, Wolfgang Bosbach azt mondta: tudomásul kell venni, hogy a nálunk élő törökök közül százezrek gazdasági és szociális értelemben ugyan Németországhoz lojálisak, de politikailag és ideológiailag Erdoganhoz. A belügyminiszter, Thomas de Maiziere úgy véli: nem szabad hagyni, hogy még inkább szétsodródjanak a Németországban együtt élő kultúrák. Ezért elvárom, hogy a németországi törökök és a német-török kettős állampolgárok részt vegyenek a közös jövőről szóló konstruktív vitában. Németország eddig nem volt kellően nyitott a területén élő törökökkel szemben, ezért van egy integrációs problémánk - emelte a tétet Roth kisasszony, a Zöldek egyik vezetője, a Bundestag alelnöke. Szerinte nem korlátozni, hanem éppen szélesíteni kellene a német állampolgárság megszerzésének lehetőségét. Lehetővé kell tenni, hogy a helyi választásokon a németországi török állampolgárok is szavazhassanak. Mintha itt kilógna a wilkommenskulturójába: ha nem kellenek sem liberálisok, sem a szocdemek sem a zöldek a német választónak a jövőben, majd szavaznak rájuk mások: a törökök biztos nem, de sebaj, majd szavaznak a migránsok! Roht (Vörös) kisasszony, aki Grün (Zöld) hölgy kifecsegi a valós szándékot. Bennünket pedig az izgat, hogy az európai politikusok jelentős részének van-e még valami köze Európához. Érdekli-e őket a kontinens sorsa, esetleg az itt élő, mégiscsak hellyel-közzel keresztény emberek jövője? Akár 2,5 millió voksot is meghamisíthattak a vasárnapi török népszavazáson az Európa Tanács (ET) megfigyelő küldöttségének egyik osztrák tagja szerint. A németországi eredmények nem ezt mutatják. Európának minden olyan veszélyforrást el kell kerülnie, ami a Törökországgal kötött migrációs megegyezés felrúgását eredményezheti - mondta a külgazdasági és külügyminiszter a Tata Consultancy Services sajtótájékoztatóját követően kedden Budapesten. És igaza van, Szyla Sk Troisi Az egyetemi rendszer bukása A Soros György nevéhez köthető CEU melletti szimpátiamegnyilvánulások felvetnek egy komoly, tulajdonképpen évtizedek óta halogatott kérdést. Milyen helyet foglal el a felsőoktatás a tudástranszferben? A kérdés alapját az adja, hogy az internet széles körű elterjedésével a tudás egyre nagyobb hányada érhető el világhálón. Tudományágtól és szakterülettől függetlenül. Míg a 70-es, 80-as években bizonyos tudások, bizonyos könyvek, bizonyos tudásbázisok csak a professzor személyén keresztül voltak elérhetők, addig ma egyre nagyobb tudáshányad hozzáférhető némi kereséssel, valamint egyre több intézmény jelenik meg a világhálón értékelhető tudást adva. Az online kurzus segítségével nemcsak az előadások nézhetők meg helyszínfüggetlenül, de teljes tananyag, oktató és gyakorló programok is elérhetővé válnak. Ha ezt a lehetőséget összekötjük azzal, hogy a hallgató együttműködve későbbi munkahelyével az így megszerzett tudás mellé a gyakorlati oktatásban már majdani tevékenysége helyszínén részesül, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a hagyományos egyetemi oktatás terei, gyakorlata az elkövetkező évtizedekben radikálisan megváltoznak. Ezzel együtt feltehetőleg az intézmények is átalakulnak, jelentős részük megszűnik. Erre a lehetőségre legnagyobb erővel Clayton Christensen, a Harvard világhírű sztárprofesszora hívta fel a figyelmet, amikor leszerződött egy online egyetemhez. Christensen megdöbbentette a hagyományos egyetemi struktúrák szereplőit, köztük közvetlen munkatársait is, hogy nevét adta a felületesnek és komolytalannak kikiáltott oktatási formához. Christensen érvelése azonban egyértelművé tette, hogy az online oktatás évtizedeken belül ellehetetleníti, feleslegessé teszi a hagyományos egyetemi struktúrákat. Ilyen körülmények között erősen kétséges, hogy mi értelme van Soros egyeteme mellett tüntetni, és bizony idézőjelbe teszi a mai egyetemi struktúrában résztvevők hangos szolidaritását is. A mai felsőoktatási rendszert nem a gonosz Orbán-kormány szigorúsága, hanem az elodázhatatlan változás fogja megtizedelni. Csurja Gergely A TARTALOMBÓL V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár Kontrát Károly, a Belügyminisztérium miniszterhelyettese Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember