Magyar Fórum, 2018. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

2018-02-01 / 5. szám

­ Lemond az FBI helyettes igazgatója, And­rew McCabe. A lemondás hírét elsőként az NBC jelentette, ám az FBI nem erő­sítette meg. Az információt az igazság­ügyi minisztérium sem kívánta kommen­tálni. McCabe korábban már jelezte, hogy A Die Welt beszámolója szerint Németország nem fogadja be többé azokat a menekülteket, akiket Görögország és Olaszország beenged a schengeni övezetbe. A Görögországba és Olaszországba érkező mene­kültek többé nem képezik részét az Európai Unió Németország által kezdeményezett migránselosz­­tási programjának - írja a Die Welt német napi­lap a belügyminisztérium közleményét idézve. Németország menekültek elosztásában betöltött szerepe a végéhez közelít, 2017-ben nagyrészt vég­rehajtották a vállalt befogadási keretet, innentől a Görögországon és Olaszországon át érkező me­nekülteket nem fogadják - mondta a belügymi­nisztérium szóvivője a Die Weltnek­ nyilatkozva. Az Európai Unió migránselosztási egyezménye hivatalosan tavaly szeptember 26-án véget ért. A közlemény szerint a következő években már csak „kisebb csoportokat” fogadnak be, akiknek a me­nedékkérelmeit eddig nem tudták elbírálni a ko­rábbi év során. 2015-ben mintegy 890 ezer migráns érkezett Né­metországba, akik főként Olaszországon és Gö­rögországon keresztül léptek a schengeni övezet területére. Tavaly 603 ezer menedékkérelmet bí­ráltak el a német hatóságok. Németország az EU migránskvótái alapján eredetileg 27 000 menekült átvételébe egyezett bele, de a belügyminiszter sze­rint az EU területére belépő migránsok abszolút többsége Németországba érkezett. Tavaly Angela Merkel pártja, a CDU és bajor test­vérpártja megállapodott, hogy évente 200 ezerre csökkentik a befogadott migránsok számát. Ez ké­sőbb rányomta bélyegét a koalíciós tárgyalások­ra; a CDU nem tudott megállapodni a kis pártok­kal a tömeges bevándorlással kapcsolatban, így a tavalyi választások után máig nem alakult meg az új német kormány márciusban visszavonul. Ám a The Wall Street Journal szerint munkatársaival kö­zölte, hogy keddtől már nem dolgozik. A CBS és a Fox televíziók híradásai sze­rint McCabe-et valójában elmozdították. Az 50 éves McCabe James Comey tavaly májusi elmozdítása után átmenetileg ve­zette a hivatalt, Donald Trump elnök és a republikánus törvényhozók pedig több­ször is bírálták. A The New York Times szerint azzal vívta ki Trump neheztelé­sét, hogy felesége, Jill McCabe demokra­ta jelöltjeként Virginiában indult a sze­nátusi választásokon és 675 ezer dolláros hozzájárulást fogadott el a Demokrata Párttól és a Clinton-házaspár közeli ba­rátjához, az állam akkori kormányzójá­hoz, Terry McAuliffe-hoz köthető poli­tikai szervezettől. Bár McCabe kinevezésére csupán felesé­ge választási veresége után került sor, és a tisztségviselő nem is titkolta felesége demokrata párti elkötelezettségét, Trump és a törvényhozók egy része ebben is a republikánusok sikereinek aláásására irá­nyuló erőfeszítések bizonyítékát látta. Keletnémet vezetők el akar­nák törölni az Oroszország elleni szankciókat Németország keleti szövet­ségi tagállamainak vezetői követelik, hogy az Európai Unió törölje el az Oroszor­szág elleni szankciókat, mert a gazdasági korlátozások ko­moly kiesést okoztak a he­lyi mezőgazdasági termelők számára. Manuela Schwesig, Meck­­lenburg-Elő-Pomeránia tar­tomány vezetője hétfőn egy számos keletnémet vezető­vel tartott találkozó után be­jelentette, hogy határozot­tan támogatja az Oroszor­szág elleni szankciók eltör­lését - áll a Berliner Morgenpost napilap beszámolójában. Schwesig szerint a Nyugat Oroszország elleni szankciói nem érték el céljukat, ehe­lyett a német mezőgazdasá­gi vállalkozásoknak okoztak komoly károkat. Szász-Anhalt tartomány ve­zetője, Reiner Haseloff szin­tén azt mondta, hogy a szank­ciók német gazdaságra gya­korolt hatása jóval nagyobb, mint amennyi kárt Orosz­országnak okoznak. A­ Han­delsblatt beszámolója szerint Haseloff felszólította a jövő­beli német kormányt, hogy vegye fontolóra a szankciók eltörlését. A gazdasági korlátozások azt követően léptek életbe, hogy 2014-ben a Krím-félsziget többségi orosz lakossága egy népszavazással döntött az Ukrajnától való elszakadás­ról és újraegyesüléséről Orosz­országgal. Az Európai Unió több hul­lámban hozott szankciókat Oroszország ellen, ezek fő­ként az energiaszektort, a bankokat és a védelmi ipart célozzák. A szankciókat leg­utóbb 2018. július 31-ig hosz­­szabbították meg Belépési hullám a német szociáldemokratáknál: az SPD ifjúsági szervezete, a Jusos kampányt indí­tott, hogy a párttagok voksoljanak nemmel a nagy­­koalíció folytatásáról szóló szavazáson. Az SPD-hez nagyjából 7000 tagfelvételi kérelem fu­tott be, amióta a párt január 21-én rendkívüli kong­resszusán eldöntötte, hogy hivatalos koalíciós tár­gyalást kezd a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségével. Ha a tagjelölteket mind felveszik, a taglétszám 1,5 százalékkal emelkedik a tavaly év végi 443 152-höz képest. Ez a másfél százalék akár a mérleg nyelvét is jelentheti a pártszavazáson, amelyen a tagság a koa­líciós szerződésről dönt. A Jusos elutasítja a CDU/CSU-val 2013-ban kezdett közös kormányzás folytatását, és országos kampányt indított, amelyben nemcsak a párttagokat igyekszik meggyőzni, hanem arra is buzdít, hogy minél töb­ben lépjenek be és szavazzanak nemmel az újabb nagykoalícióra. A pártvezetés nem ellenzi a tagjelöltek felvételét, és nem akarja megakadályozni, hogy szavazzanak - mondta Lars Klingbeil főtitkár. A szavazás szabá­lyait hétfőn rögzítik, így kijelölnek majd egy határ­időt is. A határidő után belépő tagok nem vehetnek részt a szavazáson. Erre a korlátozásra szervezési okokból van szükség. A határidő nem lesz visszame­nőleges - mondta a főtitkár. A koalíciós tárgyalás a tervek szerint vasárnapig tart. Utána a koalíciós szerződés tervezetét köztik a szo­ciáldemokraták Vorwärts című lapjában, és felkérik a tagokat, hogy döntsenek róla. A tagok levélben sza­vazhatnak, a szavazatok összesítéséig két-három hét telhet el. Az SPD akkor léphet koalícióra a CDU/CSU- val, ha a tagok többsége elfogadja a szerződésterve­zetet. A szociáldemokratáknál 2013- ban is pártszavazást tartottak a nagykoalícióról. Akkor 76 százalék támogatta, hogy a párt kormányra lépjen a konzerva­tív uniópártokkal, és nem volt szervezett ellenkampány. A szavazás eredménye ezúttal szorosabb lehet, és a január 21-i rendkívüli kongresszuson a 600 küldött 56,3 százalékos több­séggel döntött a koalíciós tár­gyalás elkezdéséről. A lap sze­rint a pártvezetés legalább 60 százalékos többségre számított, a bonni kongresszuson azzal szembesült, hogy a kormány­zás folytatásának ügye meg­osztja a küldötteket. Az 56,3 százalékos többséget végül csak úgy sikerült elérni, hogy a 45 fős vezetés majdnem egyhan­gúlag a koalíciós tárgyalás el­kezdésére szavazott. Frankfurter Allgemeine Sonn­ tagszeitung A jordán király megígérte, hogy a palesztinok mellé áll Jeruzsálem ügyében AMMAN, Jordánia - A jordán király biztosította a palesztinokat, hogy megvédi „legi­tim jogaikat” a függetlenségre és Kelet-Jeruzsálemre a nemzetközi közösség előtt. II. Abdullah király hétfőn találkozott a Palesztin Hatóság elnökével, Mahmúd Abbásszal, aki próbál visszavágni az Egyesült Államoknak, amiért decemberben elismerte Jeruzsá­lemet Izrael fővárosaként. RHC Németország nem fogad be több migránst Olaszországból, Görögországból Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke balra, II. Abdullah jordán király középen és Hussein koronaherceg Ammanban 2017. december 6-án Magyar Férf­m A tudomány az élet pártján Az elmúlt két évtizedben jelentősen fejlődő orvostudomány és a megjelenő új technológiák már lehetővé teszik a magzat ko­rábbinál alaposabb vizsgálatát, és az orvostudomány fejlődésének eredményeképpen akár a néhány hétre született koraszü­löttek, és a korábban menthetetlen babák is életben tarthatók. A tudomány fejlődése az élet pártján. A modern képalkotó eljárásoknak köszönhetően már az anyaméhen belüli néhány he­tes magzat is látható. A jó minőségű felvételeken már a 18-20 hetes magzatok is emberszerű vonásokat és gesztusokat mutat­nak, és emiatt lehetetlen úgy érvelni, hogy az ilyen korú magzatok még nem számítanak emberi lénynek. Újabb kutatások szerint a magzat sokkal korábban érez fájdalmat, mint sokáig hitték. Egy másik kutatás pedig arra a meglepő következtetés­re jutott, hogy már a méhen belüli magzatok is a csecsemőkhöz hasonlóan reagálnak az emberi arcok látványára. (Atlantic) 2018. február 1.

Next