Magyar Futár, 1858 (3. évfolyam, 185-287. szám)

1858-02-21 / 198. szám

lálják meg a birtokosok. Egy ilyen mérnökkel történt szerződés után rögtön lásson hozzá a birtokosság a fen megírt módon a felmérés és annak mentél gyorsabb végrehajtásához. H Ha ez megtörtént, azaz minden birtokos belső telke, veteményese, gyümölcsöse, szöllöje, szántó-, kaszáló-, erdő és legelője, felméretett; továbbá a községi terméketlen utak, vizek, mocsárok, árkok és a t. helyek — és ezekről pontos kiszámítást, telekkönyvet készítvén a mérnök, egyszersmind a kiosztás iránt is megtévén a maga tervét és kiszámítását, jön ekkor az authenticatio. Az illető járási hivatal tartozik jelentést tenni az úrbériszéknek a munka menetéről, amely 30 napot tűz ki a hitelesítés végrehajtására. Egy ülnök és arra megesketett mérnök jelenik meg, aki technikai ágát vizsgálja meg a munkálatnak az ülnök jelenlétében, aki megvizsgálja, hogy vagy egy ember birtoka nem maradt e ki? — Az erdélyi gazdasági egyletnek lényeges teendője az lenne már most, hogy készíttessen egy biztos rendszabályt az authentikáló mérnök számára, a melyben ki legyen mutatva , hogy meddig és mennyit tehessen, — a nyilt parancsban erről semmi sincs mondva. A gonoszság a legjobb munkálatot is megronthatja. Tudnia kell a működő mérnöknek is, hogy működésében mennyi munkálati hiány percent van megengedve, nehogy a vizsgáló mérnök, például 100-ra két tizedet se adjon, holott az ehez értők jól tudják , mi változásoknak van kitéve egy nyáron a mappa. Mindezen esetek megvizsgálása után az ülnök és mérnök aláírják a munkálatot, jeléül, hogy a munka bevégzettnek tekinthető. Az 1853-dik évi VII. kormánylap®) 35. §-sa szerint 14 napi idő van engedve ezen egész eljárás ellen folyamodni. Erre ítélet hozatik, amely ha újból nem tetszene, 14 nap alatt minden irományaikat az első folyam úrbériszéknek beadják, amely a főtörvényszékhez küldi; és ha ezen főtörvényszék ítélete ellen is újból lenne kifogásuk, akkor az említett kormánylap 38-dik §-sa szerint a bécsi legfelsőbb törvényszékhez is folyamodhatnak, de perujitásnak semmi esetre nincs helye. Vizy Endre, aki mérnök. * A birtokosok angyalától, kire olvasóink emlékezni fognak, egy levelet kaptunk, melyben illő tisztelettel jelenti, hogy ha nem is éppen a szigorú időpontra, de mégis elég korán megérkezett, hogy ígéreteit beválthassa és „honijait igazán jóvá tegye és elvárja igazság szeretetünk és méltányosságunktól, hogy ez értesítéssel neki igazságot *A magyarországi t. i. Szerk. szolgáltatunk. Mi az igazságot nem csak az angyalnak, de még az ördögnek is mindig kész vagyunk kiszolgáltatni s csak azt óhajtjuk , hogy a birtokosok és mentő angyalok egymással ezután is mindig meglegyenek elégedve. * Tegnap egy ismerősünk a napokban lefolyt tordai orsz. vásárról 238 darab ökröt hajtatott sz. tamási pusztájára a Tisza mellé, hízóra. Sz. szamosújvári marhakereskedő is mintegy 120 darabot indított ki. Az apró csereberén kívül körülbelül ennyi volt a tordai baromvásár kerete. A középpár 140 pft volt, az eladók eleinte két annyit is kértek, de 200 pfton felül nem igen kelt el a legszebb pár is. * A helyi színtársulat egyik legtöbb oldalú és tehetséges tagja kétségkívül Szathmári Károly. A közönség nem egy ízben neki tulajdoníthatja, ha a színházat rózsaszín kedvben hagyta el. Akiket Sz. annyiszor mulattatott és megnevettetett, elismerésüket a legegyszerűbben az által tanúsíthatják, ha jövő szombaton f. h. 27-kén, minél számosabban megjelennnek a színházban, amikor is Szathmári jutalmául az „Enzensdorfi postalegény“ (vájjon nem Enzernsdorfi ?) című énekes bohózat fog adatni. * A kolozsvári „angol“ nyelvtanitok napja valahára mégis fel fog jöni, mert az angol nyelv tanulása szükségességét annál többen fogják érezni, minthogy Ságh Bódi költséges pesti útjának azon eredménye lett, hogy Ira Aldridge most talán . . . Miskolcra fog menni vendégszerepelni. * Azon körülmény — mely herceg Gagarin halálát okozta — sokakban oly véleményt ébresztett, mintha herceg Dadeskeliant holmi igazságtalanság birta volna a gyilkosság végrehajtására. A „Kawkas“ most a dolgot hivatalosan illustrálja; mi is a kaukasi politika tükörképéül a nevezett lap után a következő részleteket közöljük. Swanetia (Mingreliában) két részre oszlik: a „szabad“ részre, 6000 lakossal és a „hercegi“ részre 5000 lakossal. Ez utolsóban a „Dades-Kelian család volt az „uralkodó osztály“. Mindegyikök egy pár községen uralkodott. A harc és gyilkosság náluk napirenden lévén, Tsioch és Tatárban 1830—33 ban egymás ellen háborút viseltek. Az első látván, hogy veszteni fog, a muszkáknak vetette magát alá (1833) és az orthodox hitre tért. A másik is követte e példát és Muszkaország mindkettőt megerősítette illető birtokában. 1841-ben a két család közt a régi véres visszálkodás ismét kiütött. 1851-ben ünnepélyesen ismét kibékültek; mindazonáltal kettő a Tsioch öt fia közül (Constantin, Gagarin gyilkosa is a Tsioch fia) Tatárban egy unokáját megközépkor zarándokaihoz hasonlítanak, kik két lépést előre s egyet mindig visszafelé tettek. Azonban a mostani emberek nem azért tesznek igy, hogy — mint amaz ájtatos zarándokok a poenitentia édes kínjait hosszabbítsák, hanem azért, mert az akarat jó ugyan, de gyarló a . . . . test. — Tánc és böjt! A szélsőségek mindenütt érintkeznek. A táncoló emberiség minden farsang után, mint ördög Robert Bertram és Alice között, úgy áll önmagával küzdve a múlandóság és a koplalás között. Csak az a baj, hogy a mostani nemzedék ereiben is nagyon sok bertrami vér foly; a földi dolgok élvezete ellenállhatlan erőt vesz rajta, de nincs Izabella, ki talizmánjával, mint a normandi lovagot, az örökkévalóság számára megmentené. Egyébiránt a világ megjuhászodott, hisz látunk már a nap minden órájában buzgó keresztényeket az imaházak tiszteletgerjesztő csarnokaiba lépni, hogy ott a pusztában működő hitszónokok szavaira figyeljenek. A böjt különben az újdonság írókra is gyakorolja ascetikus befolyását. Nem csak a test van alávetve a mérsékletesség szigorú szabályainak a szellem is elveszti a borsos buja étket, melyet a farsang zajos élete nyújt és a böjt alatt kemény diaetát kell hogy tartson. Ok a böjt az ujdonságírók legnagyobb ellensége, melyet ők csak úgy tehetnek gyümölcsözővé, ha a földi dolgok s különösen az újdonságok semmisége fölötti gondolkozásba mélyednek. —lrégenten az országgyűlések idejében egy bizonyos úr nem igen szerette, hogy mindenik képviselő csak amúgy kollégának nevezte, azért felette örvendett, valahányszor az országgyűlésnek vége volt, mely alkalommal mindig mondá : „Hál’ Istennek, hogy vége van, most megint mindenki az a mi!“ Akiknek az idei bálokban egy vagy más érintkezés nem tetszett, most a böjtben hasonlólag elmondhatják, hogy már most ők is „az a mi !“ Csak egy neme van az emberiségnek, mely nem szereti, ha a farsang után is az, ami azelőtt volt: a szép húsz- és supra-éves kisasszonyok, kik férjhez nem mentek ; mert a szép nő férj nélkül a forgalomból kivett, haszon nélkül heverő vagyis azon tőkéhez hasonlít, mely nem kamatoz, (y. t.).ölte 1855-ben, mire Constantin Swanetia „hercegi“ részét magához ragadta és a „szabad“ részt is elfoglalással fenyegette. Ekkor a muszka kormány közbelépett és az 1833-diki szerződés értelmében Swanetiát az illető örökösök közt felosztotta. Constantin legtöbbet kapott, Tengis a Dsansukh fia a kisebb részt, a többiek, mivel az izlámra visszatértek, elvesztették örökségüket. Constantin ez öt osztálylyal meg is volt elégedve. De midőn különbféle vétkek miatt száműzött, most azonban a hazába visszatérhetésre engedélyt nyert négy testvérével Kutaisban találkozott, esze hirtelen megváltozván, a meggyilkolt Dsansuc fia, Tengis ellen — kinek az osztályból Swanetia kisebb része jutott — a legdühösebben nyilatkozott, amiért az orosz kormány Tiflisbe küldetését határozta el, hogy „távol hazájától, kissé magához térjen.“ Ezen határozat közlése alkalmával ölte meg Dades — Kelian Constantin Gagarin herceget. * A „Moniteur de la flotte“ a különféle nemzetek hajói tonna-tartalmáról a következő adatokat hozza. Az egyesült államok 5,512,001 tonna (1 tonna — 20 mázsa), Anglia 5,043,270 tonna, Poroszország 368,724 t., Austria 324,447 t., Bréma 390,000 t., Hamburg 119,884 t.; az olasz államok 546,001 t, Hollandia és Belgium 456,462 t., Spanyolország 379,421 t., Norvégia 338,632 t., Dánia 20820 t. — A m é. dec. végével befejezett 5 havi időszak alatt készített répacukor mennyisége a Débats szerint 82,1 millió kilogramm (1 kil. / 1783/mmi font). 1830-ban csak 54 millió kilogramm volt. A mondott 82 '/a millió kilogrammból — melyekhez még 40 millió kil. tavalyi maradék járul — 32 millió az egyenes fogyasztásba, 24 millió a raktárakba jött, és 32 millió körülbelül dec. végéig gyártás alatt maradt. A belföldi cukor ezen készítése most 338 és 1856-iki decemberben 282 gyárt foglalkoztatott. Egy év alatt tehát 56 új cukorgyár keletkezett. Franciaország után legtöbb répacukrot a német vámegylet készít, azután következnek Muszkaország, Austria és Belgium TÁRCA. *(Farsangi és böjti szemle). Hátra és előre, még pedig egyszerre! Miért nem ? A gondolatnak miért ne lehetne kettős arca, miért ne tekinthetne az egyikkel a múltba vissza, míg a másikat a jövő ködös régiói felé fordítja ! A lefolyt kolozsvári farsang tiszta magyar szellemű volt, mert mint egy csepp viz a másikhoz, úgy hasonlított a . . . „csárdásához. Lassan kezdődött, andalgólag, vége felé pedig oly sebesen forgott, hogy egész Kolozsvár szédülésben kerengett. Voltak társalkodói-, redoute-, kétféle kereskedői- és nem tudjuk hány tisztviselői bálok, ide nem számítva a pique-nique-eket és a majdnem 24 óra hosszat tartott, meg journéeval, és sok mindenféle jóval egybekötött urfi-bálokat, mikről mint „hors d’oeuvres“-ról úgy sem lehetne igen sokat írni; nem említjük a szám nélküli „tarisnyás“ bálokat, a pique-nique ezen magyar kiadását, csak annyit jegyzünk meg, hogy itt nagyon feltűnő, hogy a polgárság, úgy hasonlag a kereskedőség is kétfelé szakad. — A világ egy városáról sem hallottunk, hogy a singes kereskedőt „örményinek , a fűszerest megint „németinek neveznék. Itt pedig úgy van, holott az idevaló derék kereskedőség bizony sem az örmény, sem a német nyelven nem igen töri a fejét, azon egyszerű okból, mert mindenek előtt . . . magyar akar lenni. Kár tehát a jövőben meghasonlani, mert a sing éppen úgy hasonlít a tisztességes kereskedéshez, mint a font. A múlt hét volt a saison fordulópontja. Mindenki részt vett a bachansi vigság és zajos gyönyörélvben, melyet a magyar vendéglősök legnobilisabbika, Szeliga József pompás „ennivalós“ konyhája és kedves „innivalós“ pincéje a legremekebbé fokozott és mégis annyira elégített ki, hogy a húshagyókeddi (tenger apróság és nagyság által látogatott) gyermekbál vége felé formális forradalom ütött ki, midőn a zenészek a „takarodjatok !“ féle mars vagy induló nótát játszódtak. Bizony bajos dolog is egy ily fényes és kápráztató múltnak csábító karjaiból kibontakozni, lemondani a szép táncemlékezetekről és látni, hogy annyi világi remény hamvazó szeredán nagyszerű „füstöt“ vet; még bajosabb azután egész lélekkel egy komoly, magasztos gondolatokkal és bűnbánó nélkülözésekkel teli jövő felé fordulni. — A farsang utáni első napokban az emberek némileg a Próza és poézis. A — A — gre k. Hallod-e ? fen a magasba A végtelen légkörbe, Külföldi szemle. Pár is, febr. 8. Espinasse tbk. eltérve az eddigi szokástól minden előleges beigtatás nélkül kezdte meg ministeri működését. Kinevezése után mindjárt elment a ministeri palotába, maga ebbe hivatta az osztályfőnököket s azoknak kereken kijelenté, hogy ő a császár nevében csak egész és minden utógondolattól ment engedelmességet fogadhat A pacsirta bájos dala Mily gyönyörűn hangzik le. Ama, majd biss, majd vig hangok Fütyölgő kis torkából, Oh mily kellemekkel hatnak Ránk a bűvös távolból. Ott egy rendes befalazott Udvariak rejtekébe, Mind egyformán kotkodácsol A tyúk, tojásán ülve. A pacsirta felső körből Élvezteti lelkünket, A gondos tyúk csirkéjéből Ad itt alatt eledelt. A pacsirta mit sem figyel A tyúk-karicsolásra, De a tyúk sem sokat ügyel A füttyös pacsirtára. Így áll a próza s költészet Egymással ellentétben. — De hiszem együtt megférnek ők is a természetben. — Egyik karicsol, más dalol, Amaz anyagi hasznot Ad minékünk itten alól — Ne vessük meg hát a jót. A mi művelis fentartja Bennünk a nemes lelket, (Bár szigorú a kamatja) Éljen a szép költészet! Barcsay László. (G vk.) (Színházi krónika.) Febr. 18. Szigligetinek 100 arannyal jutalmazott „Mama“ című vígjátéka lön ismételve, ugyanazon szereposztással, mellyel e művet első adatásakor láttuk, de de nem oly nagyszámú közönség jelenlétében, minek okát, részint a darab csekély vonzerejében, részint a zajosan lefolyt farsang utóhatásában véljük feltalálni. — Az előadás kielégítő volt. A szereplők közül Szathmári, mint Ugri Miska, természetes és mulattató játékáért köztetszésben részesült. Hígili posta. Keresztúri verseit kaptuk. A madarat énekéről megismertük. A dalokból majd zengünk, ha tavaszodik.