Magyar Futár, 1858 (3. évfolyam, 185-287. szám)
1858-02-28 / 200. szám
Koloszvár 200. Vasárnap febr. 28. 1858. Megjelenik e lap hetenként kétszer vasárnapéncsUtttrtttktin. Előfizethetni minden postahivatalnál bérmentes levélben vagy helyben a szerkesztői szálláson k. tordautczai 13 sz. alatt, egy évre 13 , félévre 6. negyedévre 3 pfttalMAGYAR FUTÁR. (Harmad-évi folyam.) A hirdetések négyszer hasábozott sorának ára 41 pengő krajcár s ezenkívül mindenkori beiktatásért 16 pkt. kincstári adó. Vidéki hirdetésekkel egyszersmind a díj is beküldendő. 178. elnöki szánt. Hirdet’vénye a cg. k. országos földtehermentesitő és földtehermentesítési alap Igazgatóságának Erdélyben. Ismételve előfordult olyan esetek, hogy a f. évi febr 7-diki adó számú hirdetvényében említett ügy elintézései a cs. k. országos földtehermentesítési bizottmánynak, melyek a feleknek a cs. k. postahivatalok útján ajánlva küldetnek meg. 9. cs. k. postahivatalok által azért küldetnek ide vissza, mivel a künkké felek (címzettek) a hozzájuk intézett hivatalos iratokat kivenni hosszabb ideig elmulasztották, azon felszólításra indítják a cs. k. országos földtehermentesítési bizottmányt, hogy kivált azon hajdani földesurak, kik nem a postaállomás (levélgyűjtő) helyén laknak, vagy pedig gyakrabban és hosszabb ideig hagyják el lakhelyüket, szíveskednének arról gondoskodni, hogy az illető postahivatalt előre értesítsék: hová és micsoda, a levélkivételre felhatalmazott, személyekhez küldhessenek esetről esetre a hozzájok intézett és megérkező hivatalos levelek. Szeben, február 20. 1858. V. Jegyzéke a csik-somlyói nyolcosztályu gymnasium, tanító-képezde és teljes szelemi tanodára tett és a püspöki hivatalhoz már bejelentett ajánlatoknak: Zsombori István m. vásárhelyi igazgató tanár 30 ft. Nagy Imre tanár (a náznánfalvi hivek között megindított aláirás utján) 40 ft. Darvas János tanár 10 ft. Poszler János tanár 10 ft. Füstös Károly tanár 10 ft. Hoppé Ferenc szászrégeni kath. lelkész 15 ft. Boga Bernárd m. sámsondi lelkész 2 ft. Dindár Lajos 2 ft. B. Bálintit 10 ft. Horváth Ferenc 5 ft. Józsa József 5 ft. Frenkó József n. ernyei lelkész 2 ft. Nuridzsán N. Ernyén 1 ft. Kazimirovics ugyanott 1 ft. Csernátoni Alajos 1 ft. Özv. Pápai Lajosné 500 ft. Gróf Haller Ignác 120 ft. Horváth István cs. k. urb. főtörv. tanácsos 100 ft. Szabó János véckei kath. lelkész 2 ft. Barra Péter abosfalvi kath. lelkész 2 ft. Szőke András bordosi kath. lelkész 5 ft. Lőrinc Ferenc egrestei lelkész 1 ft. Pünkösti Gergely Altorján 50 ft. Biasini Domokos 100 ft. Id. Csató Jánosnak gyűjteménye: B.Bornemisza Albert 200f. B. Józsika Geyza 100 ft. Veress Alajos 100 ft. Gr. Bethlen Lajos 50 ft. Id. Csató János 50 ft. Simon János 10 ft. Többen 44 ft. 30 kr. Gergyó ujfalvi közönség 200 ft., e felett 5 évek lefolyta alatt, évenként, minden egész papi bért fizető gazda : 6, fél bért fizető pedig : 4 kéve gabonát. Bajkó József birtokos 10 ft. Egyed Mihály jegyző 30 ft. Albert Mihály lelkész 100 ft. Nagy József kántor 10 ft. Többen együtt Gyergyó-Újfaluban 55 ft 8 kr. Tekerepataki közönség 200 ft., e felett, 5 évig, évenként minden egész bért fizető gazda 5, a félbéres pedig 3 kéve gabonát. Vákár Lukács lelkész 80 ft. Deák Ágoston kántor 20 ft. György Antal harangozó 10 ft. Csergő Ferenc jegyző 30 ft. Drotleff Domokos birtokos 10 ft. Benedek József 100 ft. Simon Mihály 20 ft. Gyergyószentmiklósi közönség 1000 ft. Szarukár testvérek 15 ft. Vákár János 15 ft. Agg Tivadar 15 ft. Lázár Gergely 20 ft. Kristóffi és Szives 10 ft. Többen együtt Szentmiklóson 92 ft 30 fr. Mészáros Antal esperes és lelkes 1000 ft. Ferenci György 20 ft. Kedves Tamás ügyvéd 25 ft. Várteresz Bogdán 10 ft. Buták Áron segédlelkész 40 ft. Többen együtt Szentmiklóson 18 ft 40 ft. Császár István 50 ft. Merza Antal lelkész 50 ft. Kereső Ignác 10 ft. Biró Tamás 10 ft. Gencsi Antal 15 ft. Benkes István 20 ft. Székely Dénes 10 ft. Kiss Antal 25 ft. Török István 10 ft. Ferenc Márton 10 ft. Többen együtt Gyergyó-Szentmiklóson 54 f. Szárhegyi közönség 1000 ft. Serfőző Ignác lelkész 110 ft. Puskás József jegyző 40 ft. Györfy Ferenc lelkész 40 ft. Oláh Tamás 20 ft. A szárhegyi zárda 40 ft. Fülöp Lajos birtokos 10 ft. Lázár Alajos 50 ft. Többen együtt Szárhegyen 26 ft. Gyergyó-remetei közönség 200 ft. Molnár Mihály lelkész 100 ft. Veress István birtokos 40 ft. Ádám Ferenc jegyző 30 ft. György Mihály 20 ft. Gergely János 20 ft. Puskás Sámuel 10 ft. Többen együtt ugyanott 44 ft. Kilyénfalvi közönség 100 ft. Bögözi Lajos lelkész 50 ft. Marti Lukács kántor 15 ft. Benedek István birtokos 20 ft. Barabás Máté 7 ft. Többen együtt ugyanott 66 ft. Ditrói közönség 1000 ft. Salamon Alajos lelkész 110 ft. Siklódi Mihály jegyző 40 ft. Puskás Antal birtokos 20 ft. Csíki József 50 ft. Csíki Alajos 50 ft. Puskás Ferenc birtokos 50 ft. Barkó Mátyás 10 ft. Ferenci János harangozó 10 ft. Többen együtt Ditróban 20 ft. Csomafalvi közönség 200 ft, e felett 5 évig, évenként, minden egész bért fizető gazda 6, a felbéres pedig 5 kéve gabonát. Egyed Pál lelkész 100 ft. Gidró Antal 20 ft. Gál István 10 f. Többen együtt Csomafalván 157 ft. 20 fr. Gothárd Ferenc alfalvi lelkész 50 ft. Bath János 10 f. Vargyas Imre 20 ft. Avéd Kristóf 10 ft. György Dénes 25 ft. Többen együtt Gyergyó-Alfaluban 29 ft 30 kr. Finta István tölgyesi lelkész 50 ft. Gopcsa Jakab 50 ft. Lázár Jakab 10 ft. Többen együtt Tölgyesen 67 ft. Raffay Nép. János k.r. áldoz 31 ft. pengő pénzben. Öszveg . 9261 ft. 28 kr. Mely öszveget a 4-dik jegyzék sommájához adva............... 58,175 ft. 29 kr. és 4 darab arany. Összesen bejelentetett a püspök ajánlatán kívül 360 adakozó és gyűjtőtől ..... 67,436 ft. 57 kr. és 4 darab cs. arany. Károly-Fejérvártt 1858 kiböjtele hó 23-kán. A pillanat komolysága. — III. Napoleon ismét győzött ugyan,— mégis meg van verve. Mint nagybátyja az eylaui csata után, ő is elmondhatja a biztossági törvény megszavazása után: encore une telle victoire, — et nous sommes perdus!“ * Valóban nagy veszedelemben kellett forogni a császárságnak Franciaországban, hogy a miatt mint látszik, egy pillanatig fejét vesztette. A császárságot biztositó törvényt — a jan. 14-diki merényt a figyelmeztetések dacára sem gyanított s attól annál inkább megrettent — Billault minister gondolta ki, a császár elfogadta, de végrehajtását nem a toll, hanem a kard emberére bízta. Csak egy volt még hátra: az egyetemes szavazat hazájában a nép akarat sanctioját kellett megadni a rendkívüli törvénynek. Ez is megtörtént, a törvényhozó test 227 szóval 24 ellen fogadta el a törvényt. Másképp nem tehetett, midőn arról volt szó, hogy „a császárságot, a békét“ kelljentartani. De a jog és igazság, úgy látszik, összeesküttek és pártot ütöttek a császárságot biztosító törvény ellen s ámbár a hatalom őket most könnyűszerűleg legyőzte, tudjuk, hogy az igazság oly erős és hatalmas, hogy ha egyszer egy ember kimondotta, feszítették legyen bár fára miatta, elvégre mégis a leghatalmasabb hadseregeket is meg fogja verni. Máris Angliában egy ministérium bukott meg, hogy ezen francia császárságot biztosító törvénynek mintegy kiegészítéséül a parlament ebbe az összeesküvők ellen új és a régieknél szigorúbb törvényjavaslatot terjesztett. A francia törvényhozó test előtt pedig annak elnöke, gr. Morny, indokolása olyan volt, hogy arra a törvényjavaslatnak elvetését lehetett volna várni, ha a császár személye és családja iránti tekintet ellenkezőt nem parancsol. Jó lett volna, ha gr. Morny a nem bonapartistikus politikai pártok elleni polemikus buzgalmában nem ejti ki a szerencsétlen szót, hogy „az isteni jog babonáját a mai társaságok többé nem hiszik és az örökösödés első feltétele a birtok.“ Mert hát miért nevezi III. Napóleon magát a franciák császárjának „Isten kegyelméből és a nemzet akaratjából“? Valljon melyikre a kettő közül van neki inkább szüksége ezentúl? A nemzet akaratja bizonyára igen alkalmas létra a trónra felmászni, de nagyon ingó, változékony és hűtlen alap azon állandóul megmaradni. És ha a birtok jogot ad az örökösödésre, úgy e pontban gr. Morny egyetért a merények kohóiéival, kik hasonlag mindnyájan csak arra törekesznek, hogy akármi módon és eszközök által „birtok“-ba tegyék magukat. Ha már egyfelől ilyen okoskodás nem volt arra való, hogy a császári trón alapjait szilárdítsa, másfelől az annak biztosítására feltalált törvény oly csapásokat szenvedett a té hozó test kebelében, hogy azt minden nagy szavazati többség mellett is jogilag halvaszületettnek lehet tekinteni. Lássuk egy futó pillantással a törvényjavaslat feletti vita érdekesebb részét.— Teli volt a ház és minden karzat febr. 18-dikán. Az első szónok Olivier volt, egy republikánus. Beszéde ügyesen volt szőve, egy pillanatig is félbe nem szakasztották. Azon megjegyzéssel kezdette, hogy ő a törvényt megtámadja, de nem úgy mint magános, hanem mint a jog embere.. „Kérem és kényszerűem, igy folytató, nagyon tisztelt kollégáimat, vessék el a törvényt és pedig a jog nevében.“ Annak már csak az ürügye is hamis volt, t. i. a merény. Ő áldja a Gondviselést, hogy az nem sikerült és hogy nem franciák követték el. Éppen azért nem lehet a francia nemzetet érette felelőssé tenni. A törvény továbbá megsérti a büntető törvényhozás minden eddig ismert és tiszteletben tartott elveit: sem törvényes formák, sem szembesítések, sem kihallgatások, sem megvitatás, sem nyilvánosság; a belügyi miniszer minden mindenben ; ügyvéd, vádló és bíró. A törvény még a vétket sem határozza meg, amelyre büntetést szab; a legtúlzottabb módon való magyarázást is megengedi és megsérti az elvet: non bis in idem (nem kétszer ugyanaz ellen). „E törvény, így kiált fel Olivier, annyira kívül van a jog szabályain, hogy megjelenése általános rémülést idézett elő. A jelentés (gr Mornyé) igyekszik e közrémülést leküzdeni. A törvény, mondja az, csak a veréseket fogja súlytani. Én pedig azt mondom: ha úgy lenne is, mindegy. Ha a jog egyben meg van sértve, meg van sértve mindenkiben. A törvény, mondják, azok ellen van intézve, kik conspirálnak, de hisz az összeesküttek ellen a törvények egész fegyvertárával birtok. Nem én azt mondom, a törvény azok ellen van készítve, kik nem conspirálnak, és ön maga, jelentéstevő úr, mondotta jelentésében, hogy azzal némely pártok hallgatását, akarja találni, kiketa várakozással vádol. Ön maga mondja azt J: ur, ön a várakozókat akarja lesulítani. A szó új és szerencsésen pótolja a „gyanúsokat.“ A nagy szó most, a politikai szükség. Igen, de kétféle politika van, nagy és kicsiny; a nagy az erkölcsi törvény lábainál fekszik, a kicsiny nem ügyel arra. De még ennek szemeiben is rész a javaslott törvény. Mióta a császári kormány helyre van állítva, kezében határtalan hatalom, roppant budget, egy hősi hadsereg és ügyes rendőrség van; minden szabadság regulázva s mégis közbiztossági törvényt kívánnak ! Ha Franciaország lábaitoknál fekszik s azt teszi, a mit akartok , vigyázzatok és saját érdeketekben álljatok meg az után, melyen elindultatok.“ Az ismeretes Granier Cassagnacból felelt e beszédre, minek veleje az volt, hogy ő avval, aki őt egy örvénybe rohanástól megmenti, nem alkudozik. Aztán miután még többen különböző értelemben szólottak, Pichon jutott a szóhoz. „Ő semmit sem vonhat meg, mondja, mi a császár életét biztosíthatja; de a törvény tehetetlen a gyilkosok, titkos társulatok és összeesküvések ellen. * Mindent, ki az 1848—9 és 1851-diki mozgalmakban magát gyanússá tette, ha már kegyelmet kapott is, a kormány vizsgálat nélkül, ha tanácsosnak tartja, ismét elzárathatja legfeljebb öt évig, vagy számkivetheti. Ez az új biztosítási törvény veleje. ♦ Még csak egy új győzelem,és el vagyunk veszve!