Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 4. évfolyam (1897)

Értekezések - ÉBLE GÁBOR: II. Nyiregyháza ujraalapitása I.

KÁROLYT FERENCZ GRÓF GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGÉBŐL U. Nyíregyháza újraalapítása. Irta : ÉRLF. GÁBOR. • (Második k <"> 7,1 e m 6 n y.) Nyíregyháza és határa, az ecscdi uradalom megvétele alkalmával jutott a grófi család tulajdonába. E község, az uradalom kettéosztásakor, felerészben a kincstár részéhez csatoltatott, másik felét a. Károlyiakkal rokon Palocsay-család birta. 1) A község múltja messze benyúlik a középkori történetbe. Régi oklevelek tanúsága ékesen szól Nyíregyháza régi jelentősége mellett, de a mult század derekán, jóformán teljesen kihalt és elhagyott tanyává sülyedt le : a törökvilág, kuruez mozgalmak, ismételt tatárbeütések és pestisjárványok szétriasztó áradata folytán. Változó földesurainak az volt a föladatuk, hogy tótok, svábok, rusznyákok és hasonló idegen telepe­sekből szervezze meg a földmivelö erőt s teremtse meg a község jövőjét. Az ecsedi uradalom átvételekor a Károlyi grófok azt az egész területet rettenetes állapotban találták. Hat vármegyére szóló terjede­lemben, néptelen falvak romjait találhatta az elhanyagolt utakon bandukoló vándor. Az igazi földesúr e területen az ecsedi lápban lakó nyerstermészet volt ; az vette a műveletlen parlag földet, az ingoványok világában csudálatos vad növényzetével és állatvilágával a birtokába. ') Nyíregyháza ezen felerésze, a 16-ik század második felében, Szaniszlófl Báthory Katalin révén, mint annak hozománya, ugyan Szabolcs vármegyében Király-Telek és Szent-Mihály helységekkel együtt szállott a Lónyayak birtokába. Lónyay Zsigmond 1033-ban II. Ferdinándtól nyert adománylevél erejénél fogva örök tulajdonjogot kapott rá. Ugyanez a Zsigmond 1043-ban kelt végrendeletében Margit leányának hagyomá­nyozta. Lónyay Margitot elvette feleségül Csáky István gróf országbíró. Ezek gyerme­kei atyjuk halála után 1696-ban Tokajban történt osztály szerint, az anyai (vagyis Lónyay) birtokokon megosztozván, Nyíregyháza részjószág az előbb említettekkel együtt Csáky Borbála gróftiőnek jutott. Csáky Borbála grófnőt nőül vette I'alocsay István báró. Ezeknek fiuk : I'alocsay Zsigmond báró feleségül vette gersei gróf Petheő Rozáliát, mely házasságból kót leánygyermek származott : Klára és Rozália ; az elsőt Dessewffy Sámuel báró, a másodikat Sennyev Imre báró vezette oltárhoz. Uazdaságlörténelmi Szemle 1897. 10

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék