Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 13. évfolyam (1906)
Értekezések - IVÁNYI BÉLA: A tiszaluczi vám bevételei és azok felhasználása 1516-1520-ig
A TISZALUCZI VÁM BEVÉTELEI ÉS AZOK FELHASZNÁLÁSA 1516—1520-ig. (Bevezetésül a tiszaluczi rév- és vámjog története.) Irta: DR. IVÁNYI BÉLA. A középkor gazdasági életében a vámok nagyon nevezetes szerepet játszottak. Meg kell ugyan vallani, hogy a forgalomra nézve nem jártak előmozdító, sőt ellenkezőleg, bénító, akasztó hatással, de annál jótékonyabb és annál hasznosabb volt az a hatás, amelyet a vámszedő hely tulajdonosának zsebére gyakoroltak. Mondhatjuk, hogy a királyi kisebb haszonvételek közül a „ius thelonii" a vámszedési jogosultság, igen kellemes és ami a legfőbb, hasznot hajtó aktív jog volt. Nem egy vámhely minden munkabefektetés, fáradozás nélkül néha nagyon tekintélyes és busás összeget jövedelmezett. Ennek tulajdonítandó, hogy valamely birtokadomány elnyerésével egyidejűleg mindenki iparkodott esetleg a birtokon, létező vámszedési jogot is megszerezni. Egy-egy forgalmasabb vámszedő hely jövedelméből az akkori viszonyok mellett egy-egy várat lehetett egész kényelmesen fenntartani. Érthető tehát, ha a középkorban néha egész kis magánharc folyik egy-egy tekintélyesebb vámhely birtoklása miatt. Ezen tekintélyes vámszedő helyek közé tartozott Tisza-Lúcz is, melynek birtokáért különösen a XV. században nem csekély versengés folyik némely családok közt, ami nem is csoda, ha figyelembe vesszük azt a körülményt, hogy a tiszaluczi vámhely bevétele igen tiszteséges jövedelmi forrást képezett. * Tisza-Lucz (a középkorban csak Lucz) régi vámszedő hely, Zemplén vármegye délnyugati szögletében, a Tisza és a Sajó szögében feküdt.1) Már a XIII. század elejéről van adatunk arra, hogy létezett, sőt arra is, hogy itt már ekkor rév (portus) is volt. Ugyanis III. Honorius pápa 1217-ben megerősítvén a templáriusokat magyarországi bir .) Csánky: Magyarorsz. földrajza a Hunyadiak korában, I. 355. 1. Gazdaságtörténelmi Szemle, 1906. 1