Magyar Gazda, 1842. január-június (2. évfolyam, 1-52. szám)
1842-05-26 / 42. szám
658 657 fatenyésztésre nem alkalmas!“ — Kérdem, mivel cáfolhatjuk már meg ezen szemmel látható tapasztaláson alapulni látszó ellenvetést? Mit ér illy vidéken, hol efféle példák és ellenzők találkoznak, minden további oktatás és buzdítás ? Hogy lehet itt a dolgon segíteni! Én azt felelem: Gyakran csak egy kis akadály, egy porszemecske az, mi az órát járásában gátolja, vagy épen elállítja. Ha mindjárt a’ hasonlatosság nem épen illenék is ide , én mindazáltal úgy vélekedtem, hogy épen illy csekély, — a’ mellett azonban eredményét illetőleg mégis fontos körülmény az, melly gyümölcsfatenyésztésünk sebesebb haladásának útját állja, névszerint: A gyümölcsfáknak elültetés módja a’ gödrökbe. Jól tudom kikkel kell itt megvínom : az ősöktől öröklött aggszokással, ezenkivül minden régibb és újabb tanitókönyvekkel. — És én még sem állhatom meg, hogy mindezeknek daczára is véleményemet nyíltan ki ne mondjam. Ha azonban a’ tapasztaltabb gyümölcsészek véleményemet kárhoztatnák, térdet fejet hajtok itéletöknek ; mert a tévedés emberen szokott megesni. — Állításomat saját tapasztalásomból merítem, és azt hiszem, hogy az a dolog természetével is megegyezik. Mondtam már én azt egykor másutt, mikép kertem silány földe, — melly nagyobb részint fövényből és kövecsből áll, és csak egy tenyérnyi vastagon van szinfölddel fedve , azonban alig ásva valami csekély mélységre, már vizet ereszt, — arra birt, hogy fiatal fáimat felülegesen ültessem a földre.*) Csak a’ szinföldet ásattam fel, s kevertettem meg jobb földdel, és aztán a’ fiatal fácskákat úgy ültettem bele, hogy az egész gyökérzet eléggé befedetett. Az ekkép ültetett fák mind vígan növekedtek, úgyhogy ezekhez a’ már régebben ott állottakat még csak hasonlítni sem lehete. Tanácsos volna az illy felülegesen ültetett fáknak gyökér-fedő földét falombbal beterítni, melly eleinte a’ fát a’ heves napsugár forróságától és a szárító szelektől megóvá, idővel pedig lassankint növénytrágyává válnék. Hol tehát lehetséges, a’ fa körül — 3% lábnyira falevéllel kell a’ földet beteríteni, és aztán télen át hanttal vagy állati trágyával megnyomtatni. Átalában a’ fa gyökerei felett félig elkorhadt, és száradt levelek a’ legjobb növény-tápanyagul szolgálnak, mire maga a’ természet is elég példát mutat. Egyébiránt én illy gondosan nem ápolgattam fáimat, hanem, miként már említettem, a’ szinföldet minden czeremonia nélkül felásatván, valamivel jobb földdel meghordattam, és aztán a’ fákat fölülegesen a’ földre elültettem. Tehát földlegesen kell a’ fákat a’ földre ültetni, hogy vígan növekedhessenek ? Szinte szeretnék igennel felelni; ámde hogy túlságos ne legyek, nem feledvén azt sem, mikép a’ különböző természetű földek igen különböző bánásmódot igényelnek, itt is a középutat tartanám választandónak. Javaslom tehát mindenkinek, akár miilyen jó vagy silány legyen is földe, — olly lapos tál alaktí gödröt ásatni a’ fák számára, mi ilyent az ábránál láthatni. A kiterjeszkedő gyökerek nem fognak igy a’ mélyebben fekvő, többnyire, miként közönségesen tudva van, holt, annálfogva terméketlen földbe hatni , hanem inkább, ha oda jutnak fölfelé törekednek, és a jó táplálékony szinföldben elég és egészséges élelmet találván, vígan tenyésznek, és minthogy ekkép a’ levegő és melegség hatályosabban működhetik rájok, mintha alantabb esnének, a’ fák egészsége és növekedése szerfelett gyarapul. Hogy ha pedig későbben a’ fa körül nagyobb körben, azaz annyira ássuk és forgatjuk a földet, mennyire a’ gyökér koronáját terjeszkedni véljük, az által nemcsak a fának késő jövendőjéről gondoskodtunk jótékonyan , hanem a’ fű rengését is előmozdítottuk, ha t. i. erről is gondoskodnunk kellene. Nem diszlik olly biztosan azon csemete, melly a’ bevett szokás szerint ültettetik a’ gödörbe; e’ gödör függőleges falú és kerek, melly aztán félig, vagy még fölebb is jó földdel megtemettetik, aztán bele állítatván a’ csemete, befedetnek és megiszapoltatnak. A’ gyökérzet e gödörben úgy megszorul, mintha virágcserépben volna helyezve. A’ gödörnek termékeny földdel megtöltése olly balga jóság, melly többet árt, mint használ. Az történik az illyen fával, midőn * Itt akaratom ellen is eszembe jut Balásházy lapos burgonya mivelése és szerencsés eredménye. Közlő,