Magyar Gazda, 1842. július-december (2. évfolyam, 53-104. szám)
1842-10-27 / 86. szám
1365 1366 mellyek de Candolle nézete szerint trületképen a’ földnek visszaadatnak, vagy Maeair-Princep szerint olly anyagok, mellyeket a’ növények kiizzadnak , ’s ez által ők visszaadják a’ földnek azon szénanyt, mit annak televényéböl (humus) kifejlődésük elsőülszakában vettek volt. Ha már most mindezekből egyfelől világos az, miért hogy például gabona után gabona, borsó után borsó bőven nem teremhet, másfelől megmagyarázhatjak hogy mi módon javul a’ föld az ugar által és pedig annál inkább, minél gondosabban megmunkáltatik, úgy minden esetre a’ növények életműködését kell tekintetbe vennünk, de a’ mellett egyszersmind az emberi és állati emésztés és táplálás menetelére is vissza kell térnünk, ’s az itt előjövő különféle működések tekintetbe vételével hason (analog) következtetést vonni a’ növényi életfolyamra. Valamint egyik állatfaj őrületében mindig találtatnak anyagok, mellyek egy másiknak még táplálékul szolgálnak, épen úgy van ez a’ növényeknél is, mellyek a’ saját táplálásukra többé nem alkalmas anyagokat a’ földnek visszaadják, s ezek aztán egy második vagy harmadik növénynek lesznek táplálékai nemcsak de életük fentartására nélkülözhetlenek is. Ezen őrületek a’ viz és jég befolyása, valamint a’ szántás s forgatás által megváltoznak, azaz rothadásba menvén át felelemülnek. A’ mi meszes földben gyorsabban, agyagosban pedig lassabban történik. ’S ezért olly szükséges a’ növények váltogatása. ’S ez az oka például, hogy a’ lóhere ugyanazon földre egyik vidéken a’ 6dik, másikon csak a’ 12ik, a’ len 3ik és kik évben kerül vissza. A’ felső földrétegek televényülését (Humifichung) hamagtartalmu anyagok , égetett mész, lugozatlan hamu ’stb. által mindenesetre gyorsítani lehet. De a’ mi a’ föld tulajdonképeni termékenységét illeti, az részint az ugarban heverés , részint a’ vizöntések által állítatik helyre. Réteknél öntözés eszközli azt, mit szántóföldeken az ugar. E’ szerint a’ váltógazdaság haszna két okon alapul, mellyek a’ következőkből világlanak ki: a) minden termékeny földben megkivántatik az , hogy akármelly növény a’kifejlődésére nélkülüzhetlen rétegetlen (anorganisch) alkatrészeket illő mennyiségben és olly állapotban találja benne, mi ilyenben a’ növény azokat fölveheti; b) minden növényeknek szükségük van égvényekre, némellyeknek kovasavanyos, másoknak borsavanyos, czitromsavanyos, eczetsavanyos, lóhersavanyos és szénsavanyos só alakban; c) ha ugyanazon földön több évekig egymásután különféle növényeket termesztünk, mellyek közöl az első olly rétegetlen alkatrészeket hagy a’ földben, mellyekre a’ másodiknak, ez ismét ollyanokat, mellyekre a’ harmadiknak van szüksége, úgy az ezen három növényfajra nézve termékeny lesz ; d) a’ legtöbb növények átengedik szénanyákat a’ földnek, s a’ helyett tápláltatásukra részint szénsavanyt, részint fojtanyt kapnak; amaz televény, ez pedig hogyansó alakban szokott a’földben lenni. Ezek szerint a’ váltógazdaság tulajdonképeni alapelvei egyfelől a’ televény mesterséges előállításán alapulnak, másfelöl pedig azon, hogy a’ földben különnemű növények termesztessenek, még pedig olly renddel egymásután, hogy az egyik csak némelly alkatrészeket vonván magához más ollyanokat adjon vissza a’ földnek, mellyeket egy második vagy harmadik növényfaj saját kiképzésére felhasznál. A föld folyvásti termékenysége csupán a’ trágya által tartatik fenn. Minden emberi és állati rétegetlen alkatrészek bizonyos tekintetben trágyáknak tarthatók, mellyek a növények növekedését előmozdítani képesek, de koránsem azért, mintha bő fojtanytartalmu anyagok lennének, mert 100 rész állati (ló és tehén) őrületben csak %0 fojtany van, a’ midőn szénany 6%0, vízany savany 49/10, hamu 1%,.. víz 85%6, 100 A száraz őrületek az elhamurodás után mintegy 25 — 30^0 szilárd létrészeket, azaz sókat és más alkatrészeket, ’s e’ kivül 75 — 80 rész vizet hagynak magok után. E’ szerint 3600 — 4000 font fris foganatnak megfelelő 1000 font szárazzal vitetik a’ szántóföldre 2484 — 3000 font víz, s tehát 730 — 900 font növény és epenemű gyantás anyagok és végre 100 — 170 font sók és rétegetlen anyagok. Azon kísérletekből, mellyek a ló és tehén tápszerei (a’ lóhere, széna, szalmafélék, zab , répa ’stb.) körül tétettek, kiviláglik, mikép azokban az őrületek főalkatrészei mind megtaláltattak. Az emberi száraz őrületben az elhamarodás után Berzelius szerint 15 rész hamu találtatik, mellynek fő alkatrészei 10 rész villósavanyos mész és keserföld. Egyébiránt a’ trágya sajátlagos ereje, több oldalú mind a’ fris mind a’ száraz őrületek körül tett kísérletek után, azon rétegetlen anyagokban rejlik,