Magyar Gazda, 1843. január-június (3. évfolyam, 1-52. szám)
1843-06-01 / 44. szám
689 690 kenységükre ’s érésük idejére, valamint külön szedetvén és szűrvén a nevezetesebb fajokat, nagy különbséget találtam mindezekre, mind a’ belölök szült bornak minőségére nézve. Tapasztaltam azt is, hogy némelly fajok, mellyek Szilágyságban a’ legjobb bort adják, itt csak jobb esztendőkben jutnak tökéletességre, mint p. o. a’ bakator. Hasonlólag a' budai fajok itt későn érnek, jóllehet az ezen környékbeli bor nem alábbvaló a’ szilágyinál s budainál. Ebből tehát azt következtetem, hogy nem lehet átalánosan meghatározni, melly szőllőfajok tenyésztendők, minthogy arra nézve az égalj, a’ mivelésmód s a föld alkotó részei nagy befolyással bírnak. De egy vagy más szőllőfajt átalánosan ajánlani azért is bajos , mivel hazánk különböző részeiben ugyanazon fajnak különböző neve van. — Szükséges tehát, hogy tudják a’ szöllősgazdák , micsoda szőllőfajok vidékükön termékenyebbek, élnek korábban s adnak jobb bort. Ha pedig azt nem tudják, tegyenek kísérletet, és minden keveset termő , későn érő fajokat olly mélyen kiirtván, hogy ujra ne sarjadhassanak, ezen kiirtott tök helyébe szaporítsák homlítás vagy gyökeres tök ültetése által csak a’ legjobb fajokat. — Ez az, mit átalában ajánlani lehet. — Nehezen fog esni némelly gazdáknak , hogy azáltal eleinte termésük mennyisége csökken , de kipótolja ezen fogyatkozást három-négy év múlva bortermésüknek szembetűnő jobbulása. Ha ezen könnyen kivihető és olly bizonyos hasznot igérő módot országszerte minden szöllősgazdák követendik, nem lesz olly nagy a különbség az évek termései jósága közt, mint most, és a magyar bor bizonyosan nemesítetendik, nagyobb hitre kapund ’» könnyebben jutányosabb áron akadand vevőre. Azokkal, kik előtt a’ szőllőfajoknak itteni nevei ismeretesek, ezek iránti tapasztalásomat közleni nem tartom feleslegesnek. 1. A‘ 1ámpor vagy királyszőllő, melly, ha nem csalatkozom, egy faj a tokai királyédessel, jó fát nevel; termékeny, korán érő; gerezdje hosszu , ritkás szemű; szeme gömbölyű, sárgás,leves, édes; madár nemigen eszi; bora tiszta aranyszínű, vékony, erős, édes, fűszeres, az 1841 kinek próbája forrás és tisztulás után 11 gr. 2. Kövér, — talán a tokai góhér — fájára és termékenységére nézve középszerű, legkorábban élő az itteni fajok közt, de könnyen rothad és úszik; madár, darázs, légy nagyon szereti; gerezdje elég nagy, inkább ritka mint sűrű; szeme nagy, hosszúkás, húsos, édes; bora sötétebb, sárga s vastagabb , mint a’ lámporé, erős, édes, de könnyen nyúlósodik. Ezt csak külön táblába ültetve ajánlom, hogy elébb lehessen szűrni, mielőtt rothadás vagy aszás által apad; az 184likinek próbája 9ya gr. 3. Somszőllő, simiger, Kisküküllő mellett, Fugádon s a’ körülié levő hegyeken főképen tenyésztőik, ’s ez egyik oka az ott termő bor jó minőségének; fája, valamint termékenysége középszerű; idején, de mégis nem olly korán érő, mint az előbbi fajok; gerezdje középszerű; szeme hosszúkás, húsos, édes, bora vékony, aranyszínű, erős, fűszeres; próbája az 1841 kinek tisztulás után 12 gr. Ez is egy a legnemesb és ajánlatosb fajok közül. 4. Járdovány, úgy vélem egynemű a’tokai furminttal. Fája hatalmas, termékeny, korán érő; gerezdje nagy, sűrű; szeme kerek, róska, húsosabb mint a’ lámporé, de nem ollyan édes; bora vékony, sárga, jó de kevésbbé erős és édes mint a’ fenntebb említetteké; próbája az 1841kinek tisztulva 8 gr. 5. Vékony hajú, Szilágyon boros. Ez nagy fát nevel, igen termékeny, későbben érik, mint az előbbi négy faj; gerezdje elég nagy; szeme zöldes, kerek, leves, nem édes; bora vékony, világos, sárga , de kevésbé erős minta’ fenn érintetteké; próbája az 1841 dikinek 7 gr. Főkint termékenysége miatt ajánlható, de elegyítve az 1. 2. 3 mal. 6. Hé viz — úgy vélem a tokai pojhos). Fája nagy, termékeny, későn érő, szeme savószintű,kerek, savanyu; bora gyenge, halovány, vékony, savanyú. Mi éghajlatunkban kiirtani való; próbája az 1841 kinek tisztulva 6 gr. 7. A fekete kövér, lámpor, járdovány, épen olly nemes és ajánlható fajok, mint az illynemű fejérek; tulajdonságuk is azokhoz hasonló. 8. Ágasfark; fája a’ leghatalmasabb; termékeny, de nagyon későn érő; gerezdje nagy, hosszú, ritka szemű; szeme pirosló sötétkék; bora a jó években is gyenge. Én kiirtottam szelleimből. 9. Idegen fajokra nézve is eléggé ajánlani nem lehet, hogy csak a’ korán érő fajokat igyekezzünk szaporítani, Ilyeneknek tapasztaltam : a morillon-t, a lacrima Christit, bourdelais-t, malagá-t, fejér chanseles-t, riszlinget és az igen szép piros muskotályt. Bajosan érik üteg a’ fekete szilvaszöllő, a’ritka szépségű chasseles d’Espagne. Más fajtákat még nem tenyésztvén szőllőmben, nincs rólok tapasztalásom III. Sok gazdától hallottam azon panaszt, hogy kertjökben a’gyümölcsfa nem tenyészik, ha megfoganszanak is ültetvényeik és egy ideig szépen nőnek, nem tartósak ’s korán kivesznek. Ajánlok tehát egy egyszerű módot, mit követve vizenyős, forrásos lapályokat és verőfényes meredekes oldalakat kivéve, akármelly földben, legyen az székes, futóhomok, szivar cserepes agyag vagy kőszikla,