Magyar Gazda, 1843. január-június (3. évfolyam, 1-52. szám)
1843-01-26 / 8. szám
115 116 fokozatokon közeledhetünk, de akkor annál biztosabban , kimerítőbben, és minthogy kevesebb felakadással,annál rövidebb idő alatt, következéskép több haszonnal. Tehetségeink szellemiek) részének nyomán meghatározhatjuk ugyanis a’ teendők hoszszú sorát, és a’ siker növekedendését is előlegesen kiszámíthatjuk; de miután a gyakorlati életben a’ tenyészés akadályival, és a’ gazdasági személyzet e’ körüli fogásainak tökélyesbítésére küzdenünk kell, a’ tenyészés működését pedig, a’ növést, kényünk s kedvünk szerint nem siettethetjük, hanem annak szabatos menetét és a növekedendő termőerő szükséges stádiumait bevárnunk kell, ha jövőnket koczkáztatni nem akarjuk, mint szinte a’ gazdasági személyzet ügyessége, bár mi nagy érdek élesztő ereje mellett is, csak bizonyos fokozat szerint fejlődhetik nagyobbra, mindezek a gazdálkodási előmenetelt vagyis a sikerbeni haladhatást csak bizonyos lépcsőzet szerint lehetősítik. Eme haladhatási lépcsőzet egymásból folyásának előleges és hibátlan kiszámítása, és egyúttal a kivitel átalános feltételeinek ismerete és küzerővel gyámolítása szülheti csak a’ gazdálkodási siker nüvelhetésének szakadatlanságát. Milly tovahatárokig terjedhet a haladhatás szakadatlansága , a’ gazdálkodási tökély eszméjéből tinendik ki, miután csak a’tökély lenne azon határ, mellynél tovább haladni már nem lehetne. A mezőgazdálkodási tökély véges felfogásom szerint abból állana: legcsekélyebb fáradsággal, vagy a’ mi mindegy, költséggel úgy összeilleszteni a’ természet növést szülő erőit, hogy általok olly nagy, és nemes terménytömeg növeszthessék évenkint egy meghatározott téren, mellynél nagyobbat és nemesebbet ugyan e téren termeszteni már nem lehetne. De miután sem azon fáradságot kímélő fogásokat, mellyekbeni előmenetel által ügyességünk képződik, sajátunkká nem tehetjük azon határig, hol ügyességünk megszűnnék ügyesség lenni, és tökéllyé alakulna át; sem a’ természet tenyészeteit, mellyekkel növést eszközöl végső részletességig, és tökélyes összefüggésükben ki nem tanulhatjuk, és igy meg sem határozhatjuk számszerűn azon terményösszeg mennyiségét, és millyenségét, melly teljes összemunkálásuk által előkerülendne, csupán sejthetjük a’ tapasztaltak nyomán , hogy annak mindenesetre igen nagynak, és igen nemesnek kellene lennie, azért a siker növelésében haladhatás lépcsőzetének végét soha beérni nem fogjuk. És nem múlik csodám azon kétség felett, mellyet támasztanak gazdáink átalában a termesztési siker, vagy is a tiszta jövedelem lépésünkinti, de határtalan növelhetése felöl; valamint lehető volt, főleg a birtokok népesedés szülte kisebbre olvadása által elősegélt mivelési erő-növelhetés segedelmével, a’ magára hagyott százados tenyészés rakásra gyűlt kincseit mindig nagyobb sikerrel felemészteni, úgy nem látom át, miért esett volna a’ gondviselés átka azon gazda sorsára, kinek összevissza bányászott puszta fátlan birtoka alig fedezi már termékeinek előhozására tett, és csekélyre szorított szükségeinek költségeit az által, hogy elzárja folytonos gyarapodhatásra vergődhetésének útját birtoka termőerejének lépcsőnkinti visszaszerezgetése mellett. Ugyanazon elemek működnek gömbünkön jelenleg is, mellyek annak kezdetekor működtek , csak hogy azon öszhangzásból kizavarvák , mellyel a’ legnagyobb termőerő képezése felé önerejükkel működhetnének, azért a gazdák hivatása azt, mit egyelőre a természet folyamában százados tévelygéseik által jüvösöknek kárára öntudatlanul idomítgatának, az alatt növekedett értelmük egész súlyával oda munkálni, hogy a lépcsőnkinti helyreülhetésnek útját kikutatva, és az azoni szakadatlan haladhatás tekintetéből czélszerű lépéseket téve, mindig kedvezőbb jövőnek nézhessenek elébe. Gazdálkodási haladásunknak illykép, és ez által eszközölt gazdáink jóllétének csalhatlan kritériuma olly eredményű intézkedésünk lehet kizárólag, melly azt tanúsítja , hogy egyes gazdáink termesztés utáni tiszta jövedelmeik nemcsak hogy növekedtek , de hogy azok lépcsőnkinti növekedendésének szakadatlan útja maradandó időkre biztosítva van. Értelmiségünk illy nyereményei szülhetik egyedül azon nevezetes mezőgazdálkodási előmeneteleket, mellyek az egyetemes jobblét megalapításában nem legcsekélyebb körül szolgálhatnak. Minden jobbra törekvés sikerének egyik lényeges feltéte a kiindulási állapot helyes ismerete, azért rendén lenne itt mezőgazdálkodásunk jelenét hű ecsettel lemásolni, és termesztés körüli ismeretünk nyomán jövőnket előlegesen kiszámítni, hogy képesek legyünk kitudni, ismeretünk iránya jobbra vezérlendő, vagy balra, és ha netalán balra mutat, hogy helyét korán jobbra igazíthassuk, ha képes erőnk megfelelni szándékunknak. Az elsőt azonban nem tehetjük, mert gazdálkodásunk jelenének ismeretére csak egyes gazdáink több évi jegyzőkönyveiknek vizsgálata vezethetne , mi a’ felett, hogy hatalmunkon kívül esik, kellemetlen és kivihetlen eszköz is lenne; a' külső után pedig e’ czélból biztosan nem indulhatunk, mert lehető, hogy itt ott mutatkozó csáb fényét némelly gazdaságinknak mellékes forrásokból került ékes öltönyük okozzák, mellyek alatt lideg termesztési tengés tanyázhat,