Magyar Gazda, 1843. július-december (3. évfolyam, 53-105. szám)
1843-09-17 / 75. szám
1188 1187 I. Osztály. A’ kerületi főtiszteknek, millyenek a’ praefectus, erdei s hutaigazgató, továbbá a’ levéltárnoknak, főhutamesternek, és a’ kormányi segédnek teljes nyugdija hatszáz forintot tesz pengő pénzben. A’ főügyészeknek, minthogy az uradalmi érdekekre való felügyelés mellett, más törvényes gyakorlatot is űzhetnek, csak fele az első osztálybeli nyugdíjnak, t. i. 300 pengő forint jár.*) II. Osztály. Egy főszámvevőnek, a’ várak s kertek felügyelőjének, vasgyári gondviselőnek, igazgatónak, tiszttartónak, központi cancelláriai actuariusnak, és számadási vizsgálónak, főföldmérőnek ’s erdőmesternek egész nyugdija tesz 400 pengő forintot. III. Osztály: Egy vasmű-beszedőnek, számtartónak vagy pénztári tiszttartónak, vagy pénztárnoknak, hutamesternek, rétegmesternek, számvevői tisztnek, gyári beszedőnek, vasgyári erőművésznek, mérnöknek, építőmesternek, kasznárnak, erdőbirónak, középponti és számvevői cancellistának nyugdija 300 pengő forint. IV. Osztály. A’ gazdasági, erdei, huzai, és cancellariabeli felekezetie tartozó, s minden több akármelly nevezetű tiszti tagoknak, u. m. főerdészeknek, ispányoknak, sáfároknak, alerdészeknek, továbbá az uradalmak kormánya, ’s huta igazgatóság actuariusainak nyugdija 240 ezüst forint. V. Osztály. A’ pagony vadászoknak, erdei segédeknek, szén- és érczmérőknek, ’s minden tisztségi és egyéb uradalmi írnokoknak, várnagyoknak, kertészeknek, úgy a’ vasgyáraknál levő hámor- és hegymestereknek nyugdija 160 pengő forint. VI. Osztály. Cselédek nyugdija különbség nélkül 40 pengő forintra határoztatik. A’ jelenlegi, és jövendőbeli legfőbb tisztek, mi ilyenek: a’ középponti cancelláriának kormányozója, a’ magyarországi uradalmak, és az ügyek kormányozója nyugdijakat mindenkor érdem szerint osztályon kivül nyerjenek, mellyek elhatározása, nem különben az özvegyeiknek, s árváiknak ellátása is az uraságtól fog függeni. 5. Ezen osztályokban megállapított készpénzbeli illetőségeken kívül, senkinek többet követelni joga nincs, és netán beadandó ez érdekbeni folyamodások felvetetlen fognak visszautasítatni. Kivétetvén a 3. §ban érintett kegyelemdíjakérti folyalyamodások. 6. A’ fentebbi öt első osztálybeli nyugdíj, csak teljes negyven évi szakadatlan hiv szolgálat után jár ki, harmincz szolgálat után annak 7/s, húsz után %, tiz után pedig % része vagy fele. A’ főügyészek teljes nyugdijukat huszonöt szolgálati évek után, kétharmadrészét 15, és felét a nyugdíjnak tiz szolgálati évek után nyerik, minthogy főügyészeknek fokonkinti előléptetés nélkül rendszerint már érettebb kori tapasztalt tagok választatnak. 7. A’ ki tizedik szolgálati évnek eltelte előtt a’ szolgálatra alkalmatlan lesz *), vagy a kinek további szolgálatjáról az uraság akármelly okból, — azonban az illetőknek vétke nélkül — lemond, azt csak a’ fél vagy egész esztendei készpénzbeli illetőséggel való, mindenkor az uraság meghatározásától függő kielégítés illeti. 8. A’ hatodik osztályba esőknek, a’ cselédeknek 40 évi szolgálat után jár az egész szabályos nyugdíj, harmincz évek után annak %, húsz évek után %, és tíz évek után része. Tíz évek előtt pedig csak fél vagy egész évi készpénz fizetésbeli kielégítést nyerhetnek az uraságtól, érdemük szerint. 9. Jóllehet az uraságnak joga van a’ további megtartásra magokat érdemtelenekké tevő tiszteket és cselédeket szolgálatokból elbocsájtani, és az illyent a’ neki járó szabályos nyugdijt elvesztettnek nyilatkoztatni, továbbá az 1. § szerint a’ tagoknak nyugdíjas állapotba helyeztetését meghatározni, másrészről mégis egy nyugdíjra képes tagnak sincs joga, eltöltött 40 szolgálati évek után nyugdíjaztatását szorgalmazni **), szabadságában áll mégis ha *) Az illy készpénzre határozott nyugdíjbeli kielégítés czélszerübb amannál, melly pénzben és ternékiekben történik, mind az adóra, mind a’ vevőre. Amannak felszámítása és elszállítása könnyebb és kevesebb költséggel jár. *) Hát ha betegség által lesz alkalmatlan? és ha ezen betegséget vagy tán bénaságot épen az uraság érdekébeni hő fáradalom húzta maga után ? akkor sem jár nyugdíj ? Ez szomorú kilátás volna, és az egész nyugdíj szabályban elomló emberszerető lelkülettel, különösen a’ 22 dik § alatti szerfelett kegyes ígérettel összeegyeztetni nem tudom. Tán hiányos kifejezésnek tulajdonítható, mit mégis a’ német contextusból sem lehet gyanítni. — Egyébiránt tán az illetőnek vétke nélküli elbocsájtások is ritkán vagy soha nem szoktak történni, ’s ez csak óvásként fordul elő. **) A’ büntetésnek igen visszaható erő, az önkénynek pedig rés nyílik, mert ha kivált a’ nyugalmazandók nagyobb száma a’ birtoknak tetemesebb terhet okoz, vagy addig is ha ellenséges indulatú főtisztnek úgy tetszik , könnyű lesz a’ 39 évet 11 és fél hónapot leszolgált tisztet további megtartásra érdemtelenné , és szabályos nyugdíját vesztetté nyilatkoztatni, és azt demonstrálni is. Bocsánatot, itt nem a’ valószínűségről hanem lehetőségről szólok, a törvény pedig zárjon ki minden lehetőséget ha tökéletes. Ezen által az egész nyugdíjszabály kötelező ereje ide megy ki: ha valaki bizonyos évekig szolgált és az uraságnak úgy tetszeni fog, bizonyos mennyiségű nyugdíjt fog nyerni.