Magyar Gazda, 1843. július-december (3. évfolyam, 53-105. szám)
1843-10-22 / 85. szám
1345 1346 kor már a’ szántás és vetés szinte elkésett, és úgy szántja meg, hogy legtöbbször nincs köszönet benne. A’ véka gabona is sokaktól úgy jár ki neki, hogy némileg megszolgálta ugyan már, de meg nem köszöni, mert néha olly gazos , hogy az egy vékából alig lesz félvéka, ha kitisztítja. A lakosok azt mondják, a’ mester nem érdemel tisztább és jobb búzát, mert roszul tanit; a mester ellenben azt állítja, vagy legalább azt gondolja : ő azért nem lát hozzá, hogy a’ gyermekek jobban tanuljanak, mivel azok szülői csupa szemetet adnak neki, s mivel földjét roszul szántják, későn vetik. Valamellyik résznek egyszer el kell kezdeni jobban tenni, mert örökké igy csak nem maradhat. — Mellyik rész kezdje már meg a’ javítást?Lehetséges ugyan, hogy mind a’ két rész egyszerre eltökélje magában: a’ mester jobban tanítani, a’ helység jobb gabonát adni, ’s jobban szántani, mondom ez lehetséges, de nem hihető. Én részrehajlás nélkül azt állítom, hogy a’ közönség tegye az első lépést , még pedig a’ következő módon: Hasítsatok ki közös földetekből (közlegelőtök jobb részéből) egy akkora darab földet, mennyi egy egész helyes gazdának telke, t. i. szántófölde, rétje, legelője együtt körülbelöl 35 — 40 hold, ha a’ határ nagy, a’ mint nálatok szokásban van, 1000, vagy 1200 négyszögölet számítva egy holdra; az országnak némelly vidékén 1600 ölével is számítják holdját. Ezen kihasított föld egy darabban legyen, a’mi fődolog; másik fődolog az, hogy a’falu alatt legyen; miért? majd alább megmondom. E’darab földet adjátok át a’ község tanítójának; készakarva mondom : község tanítója, mert valósággal, ha úgy cselekesztek, a’ mint e’ czikkelyben tanácslom, nem iskolamester lesz, hanem az egész helységnek megbecsülhetlen tanítója lesz az, kit eddig semmire sem becsültetek. Miután a’ darab földet kihasítottátok, ha mostani iskolamesternek derék, ügyes férfiú, ha meg vagytok vele elégedve, adjátok át ennek, ha pedig ollyan ember, kivel nem boldogulhatni, híjatok meg mást, mert elég ember* van a’hazában. Legalább a’nagyobb városokban igen sok tartózkodik, kik az iskolát elvégezték és kenyér után sóvárognak. Ha ti jó fizetést adtok, méltán válogathattok az emberekben. A’ felhívás illyféle tartalmú lehetne: „Mi Palota helység közönsége (vagy akármellyik közönség) gyermekeink jövendő boldogságáról jó előre gondoskodni kötelességünknek ismervén meg, ezennel értesítünk mindenkit, hogy közös földünkből épen a’ helység végén egy egész helyes jobbágyteleknyi földet hasítottunk ki egy tagban, és ezen földet a’ közönség tanítójának adni határoztuk. Felhívunk tehát minden olly férfiút, kié’ fontos hivatalra magát alkalmasnak érzi, ’s azt elnyerni óhajtja (ezen felhívás természetesen csak olly helységet illet, melly mostani tanítójával megelégedve nincs). A’ határidő a’ jövő 1844ik év januáriusának első napja, a’ midőn mi a talán többen megjelenők közül belátásunk szerint választunk.— Költ Palotán, Pestmegyében October 20-án 1843. A’ közönség.“ Felszólításul ennyit elégnek gondolok, s ezt a’ hírlapok utján kellene közzé tenni. A’ közönség és a’ leendő tanító közt valami szerződésnek, vagy egyezkedésnek kell történni; mert mind a’ két résznek világosan kell tudnia, mit akar, mit kíván, mit teljesít. A’ szerződés vagy egyezkedés pontjai ,mint föltételek a következők lehetnének : 1. Mi Palota helység közönsége 35 hold földet adunk át egy tagban a’ tanítónak olly hosszú időre, mig tanítói kötelességét híven teljesíti, ’s e’ szerint tehát talán holtáig. 2. Én Kertész Márton semmi egyéb fizetést nem kívánva, tisztemet tőlem kitelhetőleg lélekismeretesen teljesítem. Ha pedig erkölcstelen ’s botránkoztató magam viselete, vagy pedig értetlenségem által magamat e’ szép hivatalra érdemetlenné tenném, szabadságában áll a’ közönségnek helyettem mást választani.*) 3. A’ tanítónak feleségesnek kell lennie, különben e’ hivatalt el nem nyerhetné; és ez több okból; ugyanis a’ dolog természetéből foly, hogy a’ családos atya jobban ért a’ neveléshez ; de feleségesnek kell lennie még azért is, mert a’nőtelen ember sokkal hihetőbben vetemedhetik erkölcstelen és botránkoztató életmódra, s nincs is úgy a’helységhez és a’neki átadott földhöz csatolva; de feleségesnek kell lennie még azért is, hogy felesége lányainkat mindazokra tanítsa, a’ mik egy jóravaló gazdaszszonytól megkívántatnak: ezért minden lánytól a’ tanitóné egy ezüst forintot kap. Magából értetik, hogy minden asszonyi foglalatosságokban leányaink a’ tanitónénak segédei lesznek , mert mindent csak gyakorolva tanulhatni jól meg. 4. Minthogy minden szülő leghívebb nevelője tulajdon gyermekeinek, s fel kell tennünk, hogy helységünkben majd minden atya és anya tud ol *) Ember igen, de nem tanítónak való ember. Tíz iskola sem tesz jó tanítóvá. Szerk. *) Természetesen a’közönségnek sem lehetne aztán egyszersmind vádló- és bírószerepet viselni, hanem az egész dolog elitélését részrehajlatlan és dologhozértő bírákra kellene bízni. Szerk.