Magyar Gazda, 1843. július-december (3. évfolyam, 53-105. szám)

1843-10-22 / 85. szám

1345 1346 kor már a’ szántás és vetés szinte elkésett, és úgy szántja meg, hogy legtöbbször nincs köszönet ben­ne. A’ véka gabona is sokaktól úgy jár ki neki, hogy némileg megszolgálta ugyan m­ár­, de meg nem köszöni, mert néha olly gazos , hogy az egy véká­ból alig lesz félvéka, ha kitisztítja. A lakosok azt mondják, a’ mester nem érdemel tisztább és jobb búzát, mert roszul tanit; a mester ellenben azt ál­lítja, vagy legalább azt gondolja : ő azért nem lát hozzá, hogy a’ gyermekek jobban tanuljanak, mivel azok szülői csupa szemetet adnak neki, s mivel földjét roszul szántják, későn vetik. Valamellyik résznek egyszer el kell kezdeni jobban tenni, mert örökké igy csak nem maradhat. — Mellyik rész kezdje már meg a’ javítást?Lehet­séges ugyan, hogy mind a’ két rész egyszerre eltö­kélje magában: a’ mester jobban tanítani, a’ hely­ség jobb gabonát adni, ’s jobban szántani, mondom ez lehetséges, de nem hihető. Én részrehajlás nél­kül azt állítom, hogy a’ közönség tegye az első lé­pést , még pedig a’ következő módon: Hasítsatok ki közös földetekből (közlegelőtök jobb részéből) egy akkora darab földet, mennyi egy egész­ helyes gazdának telke, t. i. szántófölde, rétje, legelője együtt körü­lbelöl 35 — 40 hold, ha a’ ha­tár nagy, a’ mint nálatok szokásban van, 1000, vagy 1200 négyszög­ölet számítva egy holdra; az országnak némelly vidékén 1600 ölével is számít­ják holdját. Ezen kihasított föld egy darabban le­gyen, a’mi fődolog; másik fődolog az, hogy a’falu alatt legyen; miért? majd alább megmondom. E’da­rab földet adjátok át a’ község tanítójának; kész­akarva mondom : község tanítója, mert való­sággal, ha úgy cselekesztek, a’ mint e’ czikkely­­ben tanácslom, nem iskolamester lesz, hanem az egész helységnek megbecsü­lhetlen tanítója lesz az, kit eddig semmire sem becsültetek. Miután a’ darab földet kihasítottátok­­, ha mos­tani iskolamesternek derék, ügyes férfiú, ha meg vagytok vele elégedve, adjátok át ennek, ha pedig ollyan ember, kivel nem boldogulhatni, híjatok meg mást, mert elég ember*­ van a’hazában. Legalább a’nagyobb városokban igen sok tartózkodik, kik az iskolát elvégezték és kenyér után sóvárognak. Ha ti jó fizetést adtok, méltán válogathattok az em­berekben. A’ felhívás illyféle tartalmú lehetne: „Mi Palota helység közönsége (vagy akár­­mellyik közönség) gyermekeink jövendő boldogsá­gáról jó előre gondoskodni kötelességünknek ismer­vén meg, ezennel értesítünk mindenkit, hogy közös földünkből épen a’ helység végén egy egész­ helyes jobbágyteleknyi földet hasítottunk ki egy tagban, és ezen földet a’ közönség tanítójának adni hatá­roztuk. Felhívunk tehát minden olly férfiút, kié’ fontos hivatalra magát alkalmasnak érzi, ’s azt el­nyerni óhajtja (ezen felhívás természetesen csak olly helységet illet, melly mostani tanítójával meg­elégedve nincs). A’ határidő a’ jövő 1844ik év ja­­nuáriusának első napja, a’ midőn mi a talán többen megjelenők közül belátásunk szerint választunk.— Költ Palotán, Pestmegyében October 20-án 1843. A’ közönség.“ Felszólításul ennyit elégnek gondolok, s ezt a’ hírlapok utján kellene közzé tenni. A’ közönség és a’ leendő tanító közt valami szerződésnek, vagy egyezkedésnek kell történni; mert mind a’ két rész­nek világosan kell tudnia, mit akar, mit kíván, mit teljesít. A’ szerződés vagy egyezkedés pontjai ,mint föltételek a következők lehetnének : 1. Mi Palota helység közönsége 35 hold földet adunk át egy tagban a’ tanítónak olly hosszú időre, mig tanítói kötelességét híven teljesíti, ’s e’ szerint tehát talán holtáig. 2. Én Kertész Márton semmi egyéb fizetést nem kívánva, tisztemet tőlem kitelhetőleg lélekisme­­retesen teljesítem. Ha pedig erkölcstelen ’s botrán­­koztató magam viselete, vagy pedig értetlenségem által magamat e’ szép hivatalra érdemetlenné ten­ném, szabadságában áll a’ közönségnek helyettem mást választani.*) 3. A’ tanítónak feleségesnek kell lennie, kü­lönben e’ hivatalt el nem nyerhetné; és ez több ok­ból; ugyanis a’ dolog természetéből foly, hogy a’ családos atya jobban ért a’ neveléshez ; de felesé­gesnek kell lennie még azért is, mert a’nőtelen em­ber sokkal hihetőbben vetemedhetik erkölcstelen és botránkoztató életmódra, s nincs is úgy a’hely­séghez és a’neki átadott földhöz csatolva; de fele­ségesnek kell lennie még azért is, hogy felesége lányainkat mindazokra tanítsa, a’ mik egy jóravaló gazdaszszonytól megkívántatnak: ezért minden lány­tól a’ tanitóné egy ezüst forintot kap. Magából ér­tetik, hogy minden asszonyi foglalatosságokban leá­nyaink a’ tanitónénak segédei lesznek , mert min­dent csak gyakorolva tanulhatni jól meg. 4. Minthogy minden szülő leghívebb nevelője tulajdon gyermekeinek, s fel kell tennünk, hogy helységünkben majd minden atya és anya tud ol­ *) Ember igen, de nem tanítónak való ember. Tíz iskola sem tesz jó tanítóvá. Szerk. *) Természetesen a’közönségnek sem lehetne aztán egy­szersmind vádló- és bírószerepet viselni, hanem az egész dolog elitélését részrehajlatlan és dologhozértő bírákra kellene bízni. Szerk.

Next