Magyar Gazda, 1843. július-december (3. évfolyam, 53-105. szám)
1843-11-26 / 95. szám
1508 1507 magántulajdon lévén, azok használatáért a’ kereskedő az illető tulajdonossal külön számol. 6. A’ lerakodásért a’ vámhivatalnak semmi sem fizettetik. 7. A’ horszállitás rendesen quarter-carris czimii ’s mértékű hordókban történik, mellyek mintegy 2 bécsi akót tesznek. Olcsó vörös borok 7% akós hordókban is szállítatnak. A’ malagga akós hordókban vitetik be; sőt a’ bordeaux-it is könnyebb eladás végett apró edényekben szállítják. A palaczkok ládákba rakatnak 2 —3 tuczat számra, a pezsgő pedig fél és egész kosarakba, fél és egész tuczat számra. — Átalános szabályul szolgálhat, hogy drága borok, mindig kisebb edényekbe töltessenek. Mi pedig a’ Magyarország részéről teendő első próbát illeti, arra nézve azt ajánlja a’ főconsul, hogy a’ legjobb borokból először csak jól bedugaszolt palaczkok küldessenek, mellyeken a’ bor és társaság czime, ha szükséges, a’ termesztő nevével együtt legyen olvasható. Későbben, ha a’ bor a’ nép ízlését megnyerte, hordókra lehet áttérni, már csak a’ vámnyereség tekintetéből is. Minő bort szeret jobban az amerikai, azt meghatározni nem lehet;mert az ízlés itt is változik a divattal; a legkedveltebb borok, minők a’ pezsgő, madeira s portó, igen drágák, s azért nem igen kelnek; egy idő óta a’rajnai borok is kedveltetnek, de a’ jók nagyon drágák. — A’ borfogyasztás itt rendkívül nagy; annyira, hogy ha a' magyar borokat itt a’ nép megkedveli ’s az ár nem lesz nagyobb, mint a’ franczia boré, — a szükséget egész Magyarország nem lesz képes födezni. Illy eredmény lehetősége pedig bizonyosan megérdemli a’ próbatételt s egy kis áldozatot, kivált ha az ország jóval többet termeszt, mint a’ mit elfogyasztani képes («’ mi csakugyan úgy van). Csak attól tartok, hogy e’ borok nem lesznek olly olcsón Amerikába szállíthatók, mint a francziák és spanyolok. 8. A’ borok árára nézve New-Yorkban csak egyéb európai országokból bevitt borok árát mutatja ki a’ főconsul, melly szerint: Madeira adója 33 — 108 írt Xeres „ 17—108 „ Malagga asztali akója 10 — 11 „ Marseilli akója — 12 „ Lissaboni „ 16—19 ,, Catalóniai „ 10 — 16 „ melly árokból azonban még fuvar, biztosítási ’s egyéb apró költségek levonandók,de minthogy a’borokra vetett vám minőségi különbség nélkül egyenlő,így tehát aránylag a’ drága borok nagyobb nyereséget ígérnek. 9. Azt tartja ugyan a’ főconsul, hogy a’ társaságnak legczélszerűbb volna, e’ czélra saját ügyviselőséget felállítani Éjszakamerikában; de megfontolván az illy agentiával összekötött nagy költségeket, ’s a’ károkat, mellyeket eleintén az ország és lakosok viszonyaival való ismeretlenség okozhatna; úgy vélekedik, hogy eleintén legjobb volna kicsiben teendő próba végett egy ottani kereskedőhöz fordulni, minélfogva bizonyos Boyd nevezetű kereskedőt ajánl, ki a’ kereskedésnek minden ágaival ismeretes, igen munkás , átalában közkedveltségü s próbát kiállott becsületes ember. Ezenfelül pedig főconsul ur a jó ügy tekintetéből szives vala hathatós közremunkálását ígérni. Ugyanezen Boyd ur, Lederer b. felszólítására egy kis emlékiratot csatolt a' consuli válaszhoz, melly szerint ő czélszerünek vélné, hogy kívántak összeköttetés esetében hozzá az árukból mutatványok küldessenek a’ szükséges czimmel s körülírással ellátva, hogy az ügyviselő teendő tapasztalásai nyomán képes legyen a’ termesztőket a’ teendők végett utasítani, hogy azok magokat az ország szükségeihez ’s a’ vevők kivonatihoz alkalmazhassák. — Boydur azonban nem tartja szükségesnek a’ próba végett külön ügyviselőnek kiküldetését, mi siker nélkül csak költségeket okozna a’ társaságnak, mert az ügyviselőnek legalább is esztendő kellene, még magának a’ szükséges ismereteket megszerezné. Netalántáni megbízatás esetében, Bogdár nem látván egyebet, mint addig is, még a’ próba kicsiben folytattatik, a’ fuvar, raktári, ’s fizetési költségek levonása után 10%t. Jó siker esetében azonban, s ha a’kereskedés nagyobb mennyiségre terjeszkedik, százától csak ötöt. Bizonyos Hoffmann Lajos kereskedő Lipcsében , ki múlt esztendőben Amerikában megfordult, Mack bécsi kereskedő által felszóllítva, a’ magyar borkereskedésröl New-Yorkban Barclay és Livingston ottani kereskedő házzal értekezett, melly magát bormutatványok elfogadására,’s megismertetésére szinte ajánlotta. Ugyanazon kérdéseket, mellyekről báró Lederer feljebb felvilágosítást nyújtott, Fischer posonyi kereskedő is megvitatja, ’s véleménye a’ Fő-Consuléval úgy szállván egészen ugyanaz; ennek egyedül azon állítása jegyzendő meg különösen, hogy a’ borfogyasztás néhány évek óta Éjszak-Amerikában is csökkenik. Ügy viselőknek Netc-Orleansban Molter Ágostont, New- Yorkban pedig Diederich és Linau, Grouszer Ödön, ’s Michel János kereskedő házaikat ajánlja mint hiteleseket; de mégis czélszerűbbnek látná e’végre saját intézetet ’s ügyviselőt fölállítani, ki tudománya’s miveit*