Magyar Gazda, 1844. január-június (4. évfolyam, 1-44. szám)

1844-03-28 / 25. szám

MAGYAR GAZDA KIADJA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. Sí­egyedik év._____________l»esten, martiul SS fin JS41.________________35. szám. TARTALOM: Vezérvonal a’ gyümölcsfák minden modor- és alakbani növeléséről. (Folyt.) — Kiegészítő adalék ’stb. CPéterfy József.) — Kérelem és tudósítás. (Speczián István.) — Gazdasági tudósítás és időjárat. C Nagy Ignácz. — Figyelmeztetés az eddigieknél jobb cserépzsindelyekre. (Somogyi Gábor.) — Hirdetés. — Gabonaár. Vezérvonal a’ gyümölcsfák minden modor-és alakbani növelésére. (Folyt.) Szemzés , vagy Szemzetelés vagy Szemoltás. Jelességeire nézve csaknem párvonalban áll a’ párosítással. Szinte igen ép, tartós és egészséges fát nevel, a’ talapnak fája nem, csak héja sértelvén meg, ugyanez okból az oltathely is könnyen, hamar és csi­nosan beforr. Különböző évszakokban is, és minden gyümölcsnemnél (diót és mogyorót kivéve), ’s igen biztos sikerrel alkalmazható; különösen pedig a’ ba­­raczkoknál a’ legszokottabb nemesitési módszer (éber szemre).­­ Szemzeni csak akkor lehet, midőn a’ fák nedv­­árjokban úsznak, mert mind a’szemzet, mind kivált a’ vadoncz héjának fától való elválása nélkü­lözhetlen föltét. Ez pedig évenként kétszer történik meg; először tavaszkor, midőn t. i. a’ fák ütköznek, virág- és le­vél-, vagy levél- és virágba menendők; ez az első vagy tavaszi nedv -­ár (Friihlingsi­ieb). Kezdetét szigorúan meghatározni nem igen lehet, átalánosan csak annyit mondhatni, hogy a’ csontárok megelőzik a’ bérczéket; vége pedig nyárelő közepe táján szakad. Ekkor a’ nedv egy kissé visszavonul, vagyis megapad, de nyárhó elejével, sőt azoknál, hol az első nedv-ár korábban megapadt, nyárelő vége felé már ismét neki árad és nyárutó közepéig, sőt azontúl is sürög; ez a’ második vagy nyári nedv­ár (Sommer- oder Johannistrieb, oder der zweite Safltrieb) *). — Ezen nyári nedvárt Ivánnapja kétfelé osztja, és ez, gyü­mölcsészre nevezetes dolog: ugyanis a’ tavaszi és az Ivánnap előtti szemzés éber, vigyázó, vagy haj­tó szemre oltásnak neveztetik, mert ez még ezen évben kihajt; az Ivánnap utáni pedig csak a’ követ­kező tavaszszal hajtván ki, alvó vagy hunyt szemre olt­ásnak hívatik. Minél előbb ered meg valamelly fa, annál koráb­ban vonul benne a’ második nedvár is vissza. Előbb kell tehát a’csontárokat (cseresnye, meggy, baracz­­kok, bódi szilvafélék—éber szemre), mint a’börczéket (alma, ’s köríve—alvó szemre jobb) szemezni; sőt a’ fajoknak érésidejére is vigyázz: a’nyáriakat előbb, azután az őszieket, ’s utól a’télieket oltván, melly utolsók néha még Jakab nap után 5—6 héttel is szemezhetők. Az éber szemzemény, hajtmányának gyöngesége ’s éretlensége miatt mindenkor veszélyezve van a’ *) Az itten kijelölt határvonalakra, a’ gyümölcsnemek, sőt az egyes fajoknak különféleségén kívül, az idő­­járat és földminőség is tetemes befolyást gyakorol, és erre mindenkor kellő figyelemmel szükség lennünk.

Next