Magyar Gazda, 1844. július-december (4. évfolyam, 1-52. szám)

1844-10-20 / 32. szám

498 497 szolgálnak. Az ekkép elkészített hordót nagyságához képest */* részre fedél alatt összehalmozott meleg ganéjba ássuk. A’ hordóba kellő távolságra egymás felébe 2 vagy 3 ritka fonatú kosarat helyezünk , mindeniket két sor tojással; a’ felső sorban ritkábban kell a’ tojásokat rakni, hogy az alsókat látni lehessen. Mindenik kosár közepén nyílás van, úgy, hogy e’ nyílások összevágván, csatornát képeznek; ebbe felakasztunk egy jó hévmérőt ’s arra ügyelünk, hogy a’hévség folyvást 26—32 fokú legyen. A’ kelés elején nagyobb melegség kívántatik, mint vége felé. A’ hévség fogyását fris ganéjjal háríthatjuk el. Illy mesterséges kelelőkészületet minden mezei gazda állíthat, ’s ha szabály szerint intézi az egészet, a’kívánt siiker nem marad el; minthogy pedig a’ csirkék mindenkor elkelnek, sőt midőn a tyúkok nem költenek, nagyon drágák szoktak lenni, a’ mesterséges keletés bizonyosan jól megfizetné a’ fáradságot. A’ csibék közönségesen huszonegyedik napra kelnek ki a’ tojásból; ha a’ tojás héja nagyon kemény vagy a’ csibe igen gyenge volna, segíteni kell rajta. A’ kikelt csibéket pehellyel tölt fazékban, meleg helyen kell tartani mindaddig , mig a’ tyúk alá rakott tojás mind kikelt, ’s csak ekkor kell őket az anyjukhoz visszatenni. 36 óra múlva a' kis csibéknek árpa- vagy köleskását, vagy zabderezet, vagy keményen fölt, apróra vagdalt’s egészen meghűlt tojást adunk. A’ fris víznek és homoknak soha sem szabad hiányzani.Gyakran megesik, hogy egyik vagy másik tyúk keveset költ, az illyen tyúk fiait, nehogy vezetésök alatt a’ tojásban elmaradjon , legjobb más anya alá csapni; mi este történik meg, ’s a’ tyúk néhány nap zárva tartatik , hogy csibéit elfelejtse. A’ mesterségesen kelt csibék 4—6 hétig meleg szobában maradnak ’s köleskásával, később pedig árpával, búzával ’stb. tápláltalak. Ha napos idő van, naponkint néhányszor a’ szabad levegőre vitetnek, hogy erősödjenek. Ez hidegebb évszakról szól. Nyárban legfölebb 4 napig maradjanak meleg szobában, azután mindjárt eresztessenek ki ’s a’ szabad levegőn kell etetni. Etetés után megint melegre kell őket tenni; mi végre legjobb a’ juhbor kétrétűén hajtva, ezalatt a csibék egymástól felmelegednek, ’s lassankint magoktól is alája szoknak. Eső-, szél-, ’s hidegtől főkép az első napokban kelés után őrizni kell a’ csibéket. A’ fiatal kakasokat 12 hetes korukban herélik — kappanokká. Ezek szemlátomást kevérednek, húsuk gyengébb, levesebb ’s általában ízesebb. A’kappan többé nem kukorékol, nemi ösztönt nem érez ‘s nem vedlik. Néhol a’ tojó tyúkok is kiheréltetnek ollyformán , hogy petefészkök vetetik ki. Ez a’ herélés különösen a’ francziáknál van szokásban, kik azután az illyen tyúkot poulard-nak nevezik. Nyárban a’ tyúkok, ha kertekben ’s udvaron szabadon járhatnak, legtöbbnyire fűvel és férgekkel élnek. De ez mellett naponkint egyszer kevés szemes eledelt, főzött burgonyát ’s effélét is kell nekik venni. Télen napjában háromszor kapnak enni. Hogy rendhez szokjanak, mindennap bizonyos órában kell az etetést tartani. Mikor tojnak, igen hasznos zabot, ollykor csalán- é s kendermagot adni nekik. Kender- ’s csalánmagtól, vagy megszáritott, vízben főzött ’s más eledellel vegyitett csalánlevelektől a’ tyúkok télen át is tojnak. Takarékosság okáért jó a’ szemes eledelt forró vízben áztatni. Olcsó táplálékot készíthetünk a’tyúkoknak, ha rothadt ganéjt vagy fürészport, állatbelet, döglött halat ásunk el napos helyen, hova különben víz nem férhet; marhavérrel meglocsoljuk’s gereblyével jól összekeverjük. Mikor aztán e’keverékbe férgek esnek, belőle egy ásóval hetenkint két vagy háromszor felvetünk a’ tyúkoknak. Nagyon szeretik tavaszkor a’ tyúkok a’hernyókat is, ha tehát a’hernyóleple alma- ’s szilvafákat naponkint néhányszor megrázzuk, mind a’ fákat megszabadítjuk kártékony vendégeiktől, mind pedig a’ tyúkoknak is kedves lakomát szerzünk. Az ólak czélszerű fekvése ’s tisztán tartása nagy befolyással van a’ tyúkok egészségére, valamint arra is, hogy korán tojjanak. Legjobb tehát, ha az ól nincsen nagyon kitéve a’ napnak ’s nyáron hüves , télen pedig közép mérséklet. Továbbá legyen ellátva az ól elegendő ülőkkel, ezekhez vezető léczlajtorjákkal, ’s a’ fészkek számára polczokkal. Ezen szárnyas állatok legnagyobb csapásai a’ tetvek, és a’ ganéj kellemetlen szaga szerfelett szükségessé teszik az ólaknak gyakori szellőztetését, tisztilását ’s fris homokkali behintését. Tisztítás után jó az ólakat kakukfíível vagy lavandulával kifüstölni. A’ fiatal tyúkok többet tojnak, a’ vének jobban költenek. A’ jérezek négyéves korukig alkalmasok a’ tojásra, a’ kakas csak három évig a’ tenyésztésre. A’ melly jércze kukorikol,csak leölni való; az illyen tyúknak petefészke közönségesen hibás ’s csak apró, székellen tojásai vannak; különben kövér. Költeni vénebb tyúkok választatnak, mellyek sokat kotlának’s magoknak fészket csinálnak Sok helyen a’ kacsatojások költésére is tyúkok alkalmaztatnak, ’s az apró kacsáknak csak úgy viselik gondjukat mint a’ csibéknek. Némelly tyúk kotlásvágya olly nagy, hogy más madarak vagy házi szárnyas állatok tojásait, sőt az alája rakott kövecseket is megüli. Az illyen kotlós tyúkokat, mellyek költésre nem használhatók, gyakorta hideg vízbe szokták mártani, mitől kallásvágyukat csakhamar elhagyják. — A’ tyúktojásoknak sokféle hasznuk van a’ háztartásban. Majdnem egész éven át tojnak, kivévén a’költés meg vedlés idejét, melly öszszel körülbelöl