Magyar Gazda, 1844. július-december (4. évfolyam, 1-52. szám)
1844-08-04 / 10. szám
149 150 hanem ahhoz a’ Bács megyében szokásban levő és a’ Gazd. Egyesületnek példányban beadott törö vagy kendervágó legczélszerűbben használtatik. — A’ kendertörö egyed a’kévékből törés végett markonként szedi ki a’ kendert, és először egyik, azután a’ másik felét töri össze és egyszersmind ugyanazon tőrön megtilálja, és minden pozdorjától, hogy kereskedésben a’ hitelnek ne ártson, kitisztítja, illy állapotban azután minden markot úgy teszen le kezéből, hogy a’ töve a’ másiknak tövéhez kerüljön, és így a’ hegye a’ másik hegyét feküdje meg, végtére pedig az egyenlő hosszaságú markokat egymásra rakja. — Az ekképen megtörött kender, ha a’ markok összetekertetvén, bizonyos nehézségű csomókba összeköttetnek, már eladható lehetne , azonban valamint más egyébben, úgy itt is az ízlés meg a’ kereskedőség különös külső csinosságot kíván, mi a’ csomózástól függ. Ezen csomózás következő módon történik: minden marok kender a' tövétől számítva egy harmad résznyire előbb egykevessé megcsavartatván, összehajtatik vagy fonaltatik, ezután a’ maroknak ekképen lett feje vagy gömbölyűsége öt hüvelknyi hosszaságra tiszta vízbe mártott szivaccsal gyengén megnedvesitetik, és ezen megnedvesitett rész, közönséges, de ritka csont-fésűvel mindenkor lefelé huzva megsimitatik, a’ kifésült kenderszálak a’maroknak alsóbb részéhez foglaltatnak. Ez által megtisztulván és fényesedvén a'marok feje, az újonnan , de már most keményebben összecsavartatik, és ismét egykevessé megnedvesitetvén, vagy a’ fennlebbi fésűvel, vagy ahhoz alkalmaztatott kefével, vagy pedig a’ vele működő egyednek tenyerével újonnan megsimitatik és fényesitetik. — Az ekképen elkészített markok egy rakásba letételnek ollyformán, hogy egynek a’ feje egyfelől, a’másiknak pedig másfelül legyen, de mindenkor úgy rakva, hogy egyik a’ másikánál külebb ne essék ’s a’ marok vékonyabb vége a’másikat azon megsimitott öt hüvelykig borítsa be. — Az illyes markok legalább egy mázsa nehézségre megszaporodván , három vagy négy helyen, hasonló kendermarkokkal egy csomóba olly keményen összeszoritatnak kötöző fával, hogy abból valamellyest kihúzni teljes lehetetlenség legyen. — Az ekképen készült csomóban külsőkép köröskörül esett markok szinte végig megnedvesitetnek, és fésülés által megtisztilatnak.—Ezen csinosítás vagy a’ kender-törés alkalmával mindjárt az ahhoz értő emberek által, vagy pedig különös alkalommal történhetik. Ámbár a’ kender-termesztéshez sok kézi munka szükséges, mégis minden fáradságot bőven megjutalmaz azzal, hogy minden hold föld 1200 □ ölével számítva , nyolcz mázsa tiszta kendert megad, mellynek mázsája 8—10 p.fton mindenkor eladható, melly jövedelemnek felét a’ kézi munkákra számítván, a’másik felével,az ámbár javított földnek jó haszonbérét megadja. Ezen kender-termesztés a’ jobbágyságnak különösen azért ajánlható, mivel tőle minden kézi munka kitelik, és nyüvését kivévén, a’ többi minden munkáját akkor, midőn más egyéb sürgetős dolgok nincsenek, tulajdon cselédjeivel, kik máskép úgyis hevernének, véghez viheti. Költ Pesten, május 26-kán 1844. Örömösi Magyar Imre. Földművelő gyarmatok Francziaországban. Az ártatlan gyermekség kegyetlen elhagyása fájdalmas seb, melly naponta tágul. Ennek meggállása végett Bazin ur 1827-ben tervet készített a’ feslettség vagy nyomor gyermekeinek jó ápolására és nevelésére, a’nélkül, hogy ez bárkinek is költséget okozna. Higgadt eszélyénél fogva mitsem hamarkodott el, mitsem koczkáztatott. Oise megyében Ménil- Saint- Firmin jószágán a’ lelenczek szerzetesnők által viz mellett neveltetnek fel. Ötéves koruktól fogva, mindig a’ szerzetesnők felügyelése alatt, kiirtják a’ gyomot, kiválasztják a’ vetésmagot, gondját viselik a’ tengeri nyulak és baromfinak, szóval ezer más tárgygyal foglalkoznak, mellyek egy roppant gazdasági intézetben előadhatják magukat. — Tizenkét éves koruktól fogva földművelő-munkákkal foglalkoznak. Előbb tiz, azután tizenöt, később negyven, ma pedig ötven gyermek van már az intézetben. Merle uradalma, melly a’ gyarmathoz tartozik, és Saint- Firmin kerülete 300 gyermeket foglalhatnak magukban. Az árvák falusi módon, majdnem szegénységben neveltetnek és ruháztatnak. Ember szive megindul, látván, miként igazgatójuk, a’tiszteletre méltó Caulleabbé, a’ gyarmatosok kemény életszabályainak magát aláveti, élvén velők, dolgozván velők, oktatván és sohasem hagyván el őket. — Igaz, hogy a’ két első osztály terhes; de a’ harmadik visszafizeti a’költségeket, minthogy ebben 18—20 éves koráig marad mindegyik, sőt tiz évi tapasztaláson alapult számolás mutatja , hogy a’ szorgalmatos munkások takarított pénzöszlettel is hagyhatják el az intézetet. — Az elhagyott gyermekek fiúsításának társulata, mellynek elnöke gróf Móré, mintagyarmatul ismerte el Saint- Firmint, ’s jövő télben 150-re fog menni a’ gyengéd gyarmatosok száma. 1830-ban Delmasur, Saône- et- Loire megye főispánja magán aláírások, közgyűlésileg kijelölt tőkepénzek és ministeriumi segedelmezés által lelenczek és árvák számára földmivelő gyarmatot alapított Montbelletben, mellynek kerülete 30 hectare (1 hectare