Magyar Gazda, 1844. július-december (4. évfolyam, 1-52. szám)

1844-10-27 / 34. szám

MAGYAR GAZDA KIADJA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. Negyedik év 8-ik fele. pesten, october szén ts 44._______________34. szám. TARTALOM: Magyar Gazdasági Egyesület. — Olajmag-tenyésztés Magyarországban. (Ifj. Szabó Pál.) — Aprómarha­­tenyésztés. (Folyt.­ —Gazdasági tudósítások Borsod megyéből. (Vályi.) — Gazdas. tudós. Csongrád vármegyéből. (Grúcz Alajos.) — Csornai első belivásár. (Pintér Endre.) — Fekete czingolán elleni szer.— Gabonaár. M­­agyar Gazdasági Egyesületünk ügye. October 18-án az országosan egybegyült KK­ és RR. kerületi ülésében a’M. Gazdas. Egyesület által be­nyújtott folyamodás következtében tett kerületi választ­mányi jelentés vétetett tárgyalás alá. — Az Egyesület ugyanis emlékiratában két kérelmet terjesztett a’ tör­vényhozás elébe, egy részről t. i. állandó megállapítá­sára 495,600 ftot, más részről pedig, egy középponti gazdaképző intézetnek felállítására 515,000 ftot kér az ország által megajánltatni és számadás kötelessége alatt rendelkezése alá bocsátatni. — B. m. követe elő­­adá, miképen az orsz. választm , mellynek a’ szóló is tagja vala, átlátta a’­­R. Gazdas. Egyesület czélja fon­tosságát, de hazánk számos nélkülözhetlen teendői közt lehellennek találta annak megállapítására ezúttal a’ kivántató öszveget megajánlani, hanem a’ jelen kö­rülmények között leginkább ügyes egyének kiképezte­­tésének felsegélésére, és a’ leghasznosb czélokra a’ jövő országgyűlésig évenkint 20 ezer ftot javaslon aján­lani , miből 10 ezer ftot a’ kiosztandó hasznos gazda­sági könyvek felsegélésére; a’ másik 10 ezer ftból pedig a’ legjelesebb ifjakat, kiknek hajlandóságuk van a’mezőgazdaság tanulására, a’ M. Gazdas. Egyesület 300 ft évi segedelemmel a’hazában legjelesb gazdasá­got vezető uradalmakba kiküldené, ’s ezek közül ké­sőbb ismét a’ legjelesebb 5 a’ külföldi mezőgazdaság megtanulására, minthogy mi az okszerű mezőgazda­ságban fölöttébb hátra vagyunk, külföldre kiküldetnék ; 4 év után pedig tartoznék az Egyesület működéséről az országgyűlést tudósítani, ’s ha annak működését az ország hasznosnak és üdvösnek találandja, ezen ösz­veget továbbra is megajánlhatná, vagy egy alaptőké­vel jövendőjét a’ nemzeti mezőgazdaság kifejtésére biztosítaná és országos intézetté emelhetné. E’ javas­latot a’ szónok a’RR. figyelmébe ajánlotta. De az utána szólott követ ebben meg nem nyugodhatott, a’ magyar úgymond földművelő nemzet, ’s illő, hogy a’ mezőgaz­daság kifejlesztésére nagyszerű intézet alapítassék; hanem ne feledjük, hogy mi már igen nevezetes czé­lokra tetemes summákat határoztunk; ha mi mindent egyszerre akarunk , ’s erőnket annyifelé szétszaggat­juk, minden szándékunk semmivé lesz; vélekedésem tehát, minthogy már illő öszveget az intézet alapítá­sára nem adhatunk, hagyjuk ezen ajánlatot jövőre, annyival is inkább , mivel 20 ezer által ezen társaság mit sem művelhet. — Egy megyei követ megismerő, miszerint jelenleg nincs már annyi erőnk, hogy ezen intézet megalapítására kellő öszveggel járulhatnánk, és országossá emelhetnők, hanem illő a’ nemzetnek azt pártolni úgy, hogy a’jövő országgyűlésig czélsze­­rűen működhessék; a’ szóló megkívánta ezen intéze­tet magánegyesületnek tartani, ’s felsegélésére egy­szerre 200 ezer ftot ajánlani, azon feltétel mellett,

Next