Magyar Gazda, 1844. július-december (4. évfolyam, 1-52. szám)
1844-10-27 / 34. szám
MAGYAR GAZDA KIADJA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. Negyedik év 8-ik fele. pesten, october szén ts 44._______________34. szám. TARTALOM: Magyar Gazdasági Egyesület. — Olajmag-tenyésztés Magyarországban. (Ifj. Szabó Pál.) — Aprómarhatenyésztés. (Folyt. —Gazdasági tudósítások Borsod megyéből. (Vályi.) — Gazdas. tudós. Csongrád vármegyéből. (Grúcz Alajos.) — Csornai első belivásár. (Pintér Endre.) — Fekete czingolán elleni szer.— Gabonaár. Magyar Gazdasági Egyesületünk ügye. October 18-án az országosan egybegyült KK és RR. kerületi ülésében a’M. Gazdas. Egyesület által benyújtott folyamodás következtében tett kerületi választmányi jelentés vétetett tárgyalás alá. — Az Egyesület ugyanis emlékiratában két kérelmet terjesztett a’ törvényhozás elébe, egy részről t. i. állandó megállapítására 495,600 ftot, más részről pedig, egy középponti gazdaképző intézetnek felállítására 515,000 ftot kér az ország által megajánltatni és számadás kötelessége alatt rendelkezése alá bocsátatni. — B. m. követe előadá, miképen az orsz. választm , mellynek a’ szóló is tagja vala, átlátta a’R. Gazdas. Egyesület czélja fontosságát, de hazánk számos nélkülözhetlen teendői közt lehellennek találta annak megállapítására ezúttal a’ kivántató öszveget megajánlani, hanem a’ jelen körülmények között leginkább ügyes egyének kiképeztetésének felsegélésére, és a’ leghasznosb czélokra a’ jövő országgyűlésig évenkint 20 ezer ftot javaslon ajánlani , miből 10 ezer ftot a’ kiosztandó hasznos gazdasági könyvek felsegélésére; a’ másik 10 ezer ftból pedig a’ legjelesebb ifjakat, kiknek hajlandóságuk van a’mezőgazdaság tanulására, a’ M. Gazdas. Egyesület 300 ft évi segedelemmel a’hazában legjelesb gazdaságot vezető uradalmakba kiküldené, ’s ezek közül később ismét a’ legjelesebb 5 a’ külföldi mezőgazdaság megtanulására, minthogy mi az okszerű mezőgazdaságban fölöttébb hátra vagyunk, külföldre kiküldetnék ; 4 év után pedig tartoznék az Egyesület működéséről az országgyűlést tudósítani, ’s ha annak működését az ország hasznosnak és üdvösnek találandja, ezen öszveget továbbra is megajánlhatná, vagy egy alaptőkével jövendőjét a’ nemzeti mezőgazdaság kifejtésére biztosítaná és országos intézetté emelhetné. E’ javaslatot a’ szónok a’RR. figyelmébe ajánlotta. De az utána szólott követ ebben meg nem nyugodhatott, a’ magyar úgymond földművelő nemzet, ’s illő, hogy a’ mezőgazdaság kifejlesztésére nagyszerű intézet alapítassék; hanem ne feledjük, hogy mi már igen nevezetes czélokra tetemes summákat határoztunk; ha mi mindent egyszerre akarunk , ’s erőnket annyifelé szétszaggatjuk, minden szándékunk semmivé lesz; vélekedésem tehát, minthogy már illő öszveget az intézet alapítására nem adhatunk, hagyjuk ezen ajánlatot jövőre, annyival is inkább , mivel 20 ezer által ezen társaság mit sem művelhet. — Egy megyei követ megismerő, miszerint jelenleg nincs már annyi erőnk, hogy ezen intézet megalapítására kellő öszveggel járulhatnánk, és országossá emelhetnők, hanem illő a’ nemzetnek azt pártolni úgy, hogy a’jövő országgyűlésig czélszerűen működhessék; a’ szóló megkívánta ezen intézetet magánegyesületnek tartani, ’s felsegélésére egyszerre 200 ezer ftot ajánlani, azon feltétel mellett,