Magyar Gazda, 1845. július-december (5. évfolyam, 53-105. szám)
1845-10-22 / 85. szám
1400 1399 Dti közlemények (Kapitány Sándortól.) VI. A' schweiczi gazdasági szegény-iskolák ügyéről rövid említést tenni annál inkább helyén gondolom , minthogy Magyarországban is átvitetett ezen intézetek szelleme. Mikép értesültünk ti Gönczy Pál ur vezérlése alatt (Gönczy ur hosszabb ideig tartózkodott a’ többi között Holwylben) Debreczen mellett, a’ schweiczi árvaiskolák mintájára Magyarországban az első gazdasági árvaiskola alakult., *) Örömmel értesült erről velem együtt a’ sloswyli árvák oktatója, ’s Gönczy urnak annál inkább kívántunk szerencsét phillankopicus pályáján, minthogy növendékeit (ide küldött levél szerint) olly gazdasági ágban (selyemtenyésztésben) szándékozik oktatni leginkább, melly eddig igen pangó állapotban volt, ’s melly Magyarország éghajlati ’s a’ t. viszonyainál fogva bőven jövedelmező kereset-ág lehetne. A’ schweiczi gazdasági szegény-iskolák miképeni elrendezése végett júliusban Aarauban gyűlés tartatott, hová az ügyhöz értő férfiak Schweiczból meghivattak tanácskozásra. Számosabb vélemény megrostálása után Fellenberg terve fogadtatott el. Fellenberg azt tanácsold, hogy az árva-növendékek oktatóik szüntelen felügyelése alatt a’ cselédek között minden gazdasági munkákra alkalmaztassanak, tekintettel lévén azonban a’ gyengébbekre, kiknek könnyebb munkák jelelendők ki, és álalában a’ kisebb növendékek olly gazd. munkákra alkalmazandók leginkább , mellyek végrevitele pénzes napszámosok által nem fizetné ki magát. E’ rendelkezés mellett az árvanövendékek kevesebb költségbe kerülnek, ’s majd minden nagyobb gazdaság mellett jó sikerrel alkalmazhatók lennének. Illy szellemben fog elrendeztetni a’ Pezsalozzi * **) emlékére alapítandó neuhofi árvaintézet, hová a’ boldogult, ’s most inkább mint életében tisztelt férfiú hamvai is áttételnek. Neuhoft. 1. Pezsalozzi jószága volt, mellyen az elhagyott szegények és árvák ápoltattak, később a’ sok árva egészen felemészté Pezlalozzi jövedelmét annyira , hogy kénytelen volt jószágát áruba bocsátani. A’ neuhofi intézet jövő január 12-én nyittatik meg, melyben később egy másik és egy harmadik hasonló intézet lend csatolva. Ennek előtte az árvaintézeti növendékek csak külön válva minden más munkásoktól dolgoztak, mi által a’ napszámosok kártékony befolyása mellőztelni szándékoltatott, egyúttal pedig az oktató valamennyi növendékét szüntelen szem alatt tartván, azoknak roszra vagy jóra való hajlandóságukat jobban kiismerhető , ’s az individualitáshoz képest javító eszközökhöz nyúlhatott. De mindeddig egy árvaiskola sem volt képes önkeresete mellett fennállani, és ámbár számos illy intézetek hozattak létre , de még mindig sok elhagyott szegény nem talált menedékhelyet; hogy tehát annál inkább szaporodhassanak az árvaiskolák, azért fogadtatott el a’ választottságlól Fellenberg Vilmos terve, melly szerint, mivel a' gyermekek nagyobb gazdaságoknál leginkább olly munkák véghezvitelére használtatnak, mellyek pénzes napszámosokkal! végrehajtása ki nem fizetné magát, az árvaiskola minden nagyobb gazdaság mellett igen csekély vagy semmi költséggel helyt találhat. Fellenberg ur terve szerint eddig úgy látszik jó sikerrel működik a’ hofnyli árvaiskola 30-at felül haladó növendékeivel. A’ hofnyli árvaiskolák mintájára rendeztetnek árvaiskolák az aargaui elkobzott kolostorokban, a’ tanítók nagy részben Hofwylben képeztetvén. Hofwyl még folyvást universitása a’ schweiczi népoktatóknak. Ezen intézetek jótékony hatásáról a’ kaján irigy sem mer kételkedni. A’ figyelmes utazó Schweiczban az útfélen koncsorgó nyomorult koldusokról is megtudhatja, minő Cantonban utazik, ’s megtudhatja vannake ezen Cantonnak szegény iskolái. Némelly Cantonokban, hol még az árvaiskolát csak névről ismerik , de annál inkább értik a’ bucsujárást, alig menekülhet az ember a’ sok koldusoktól, mert a’ munkátlansághoz szokott árva , üreg korában bizonyosan koldusbotra jut, ezt tartván legkényelmesb kenyérkereseti módnak. Ellenben az árvaintézetben nevelt szegény gyermek, megszokván ’s megtanulván a’ mezei munkát, széles a’ világon mint béres vagy napszámos becsületes kenyeret találhat; számosan vándorolnak az amerikai státusokba, hol némelly Cantonok (Glarus ’s a’t.) övéik számára földet vásároltak; mások , kiknek hajlandóságuk van, mesterséget tanulnak , a’ legalkalmatosabbak nép- vagy árvaoktatókká lesznek. Hol a’ kormány és nagylelkű magánosok társulatai illy keresztényileg gondoskodnak szegényeikről, ott nem lehet félni az éhező munkáltaitók csoportjaitól, kik véres szemmel néznek minden tisztességesen öltözött kaputosra, és az urakat nadályoknak tekintik, kik a’ szegény verejtéken híznak , ’s azért minden alkalmon kapnak a’ szegények, hol megbosszulhatják jobb lélük elnyomóit. Hol elegendő szegény intézetek léteznek, ott a’ szegények miveltebbek, ember és isten iránti szeretet és kötelesség oltalik a’ fogékony gyermeki szívedbe; ott a’ felnőtt szegény a’ gazdagban atyáskodó jótevőt tisztel, kinek az istentől azért adattak a’ kincsek, hogy a’ könyörületesség művét, ezen — lehet mondani isteni tulajdont. ) Usd a M. Gazda 81—ik számát. *• Köztudomás szerint Pezlalozzi alkotó az első gazdasági szegény iskolát licókon összeszedett koldus gyermekekből; boldogult Fellenberg, de leginkább Wehrli, Fellenberg árvaiskolájának oktatója, kitől ezen iskolák nevüket nyerék (Wehrli Schule) tökéletesbité Pezlalozzi eszméjét.