Magyar Gazda, 1845. július-december (5. évfolyam, 53-105. szám)
1845-11-26 / 95. szám
1559 1560 egyetem , 6 gymnasium, reáliskolák , múzeumok, képcsarnok, különféle gyűjtemények, minden rendbeli kórházak , vakok és siketnémák intézeteik, ’s majd minden utczában kisdedóvó iskolák, casinói gyűlhelyek, fényes színház, árvaintézetek , nagy úri paloták, vizvezetések ’s ugrókutak, nagy hazafiak szobraik köztéren, számtalan nyilvános kertek és parkok, — egy folyton zsibongó virágzó kereskedés közepette. ’S mindezt a’ birtokosok állhatatos közremunkálása , ’s józanul kiszámított zajtalan hazafiusága teremte; ’s mi örvendve egy részről illy boldog eredménynek embertársaink érdekében , könnyes szemekkel pillantánk vissza a’ Kárpátok mögé rejtett Hunniára, mellyben anyagi kincseinek kimeríthetetlen forrása, fiainak folyton hazafiságtól buzgó vére, ’s dúsgazdag aristocratiájának fényes és páratlan földi hatalma mellett, eddigelö Buda-Pestnek nem közintézeteiből, nem egy nemesb társadalmi élet bájoló ’s aesthelikai élvezetéből, nem a’ nagyobb birtokosok ’s intelligent öszpontosulásából,mert hiszen azon 15—20 lelkesb és nemesb mágnási családot, melly egy pár év óta a’ telet Pesten tölti, nem lehet az összes magyar aristocrat képviselőjének elnevezni), hanem egyedül a’ geographiából, ’s egy pár nagyszerű utczáiból ismer az ember a’ magyar fővárosra. De visszatérünk most egy jobb jövendő reményében jelentésünk fonalára, ’s miután tisztelt küldőink az előadott vázlatokból a’ sziléziai gazdák erkölcsi és anyagi állapotáról eléggé tiszta fogalmat nyerhettek, bizonyosan el fogják ismerni a’ német gazdák ez idei boroszlói gyülekezetének érdekességét és tartalmasságát is, mellynek, mint előre bocsátották, túlnyomó részét sziléziaiak képezék. Az ülések között kétségtelenül legtanuságosbak a’ szakosztályiak voltak, hol t. i. a’ vitatkozás a’ mezőgazdaság practicus részleteibe ment át, ’s a’ vidékiek mindenesetre nagy érdekkel értesülhettek annyi belföldi gazdának hosszas éveken keresztül bebizonyult tapasztalásbról. A’ tek. közgyűlés idejét ’s türelmét ki kellene azonban merítenünk, ha a’ 10 nap alatt a mezőgazdaság minden ágaiban reggeltől estig tartó szakosztályi ülések tartalmát bármilly rövid kivonatban előterjeszteni akarnánk; elég lesz megjegyeznünk, hogy a’ földmivelési szakosztályban a’ burgonya- , len- és búza-termesztés, a’ füvekkel kevert lóher-mivelés,’s a’túró ekével való szántás körül történt kísérletek és tapasztalások; — az állattenyésztésiben átalában a’tejelési, hízási és vonóerő-tehetségnek öszpontosítása a’ szarvasmarhánál, ennek tüdővészkóra , az erjedzésbe hozott szecska tápláló ereje, és a’ sertéstenyésztés savó nélkül; — a’ juh tenyésztésiben különösen a’ bélfajzás, bárány-takarmányozás , száraz és leves takarmányszerek aránya, viszketösség, kergeség, mesterséges gyapmosószerek, a’ gyapjú legtökéletesb ’s legjutányosb tulajdonságai, gyap osztályozás és a’ tb.; — a’ kertészetiben a’ gyümölcstenyésztés előmozdításának módjai; — a’ mű tartiban a’ burgonya használata sörmaláta pótlásául, legczélszerübb szeszégető gépek és készületek, habarás, burgonyaliszt és czukor, burgonya-keményitő, sajtolt cserép-sindelyek , a’ papiros és asphalt-letök és a’ tb.; — az erdészeti szakosztályban végre a’ legújabban feltalált legczélszerübb erdészeti eszközök, az erdei robarok, az erdők befolyása az éghajlatra, erdőégések, az erdei leveles gyűjtés határai, tölgy- és bükkerdők megújítása, a’ fakéreg-hántás, ’s az erdőföld osztályozása, voltak a’közérdekű vitatkozások főtárgyai, mellyekre nézve bátorkodunk a’ lek. Egyesület tisztelt tagjainak bővebb tanuságos értesülésül a’ nyomtatásban megjelenendő gyűlési jegyzőkönyv megszerzését ajánlani. — A’ szakosztályi üléseken kivűl naponta közgyűlés is tartatott, mellyben a’szakosztályok öszpontosultak,’s hol főleg köztárgyak vitattattak meg; illyenek voltak: okoznak-e a’ vaspályák rövidséget a’ mezőgazdaságnak és különféle iparágnak az által, hogy annyi roppant tőkéket elfoglalnak? — melly kérdés Bally, Klebs és Gáffron urak nagyérdekü és szellemdús szónoklataik ’s értekezéseik nyomán nemmel döntetett el; — ’s valljon az innét fenyegető veszélyt nem e leginkább czélszerü bankok ’s hitelintézetek állítása által lehetne elhárítani? tanuságos ’s bennünket különösen érdeklő vitatás után közmegegyezéssel az igen mondatott ki. — Miután az üzleti töke a’jószág becséhez sok esetben ki nem elégítő arányban van; nem lenne-e czélszerűbb inkább kisebb jószágra szorítkozni, ’s abba nagyobb tőkéket fektetni ? — e’ kérdés, melly igennel döntetett el, annál inkább érintett bennünket, miután ez az eset tán az orosz és keleti tartományokon kívül sehol Európában olly mindennapi, mint épen Magyarországban , hol tán 10 birtokot sem lehetne megnevezni, hol az üzleti töke ’s beruházás a’jószág értékéhez és terjedelméhez helyes arányban állana, minthogy egy helyütt a’tehetség, másutt a’ belátás hiányzik, ’s igen sok esetben a’ birtokos a’ beruházásról tudni sem akar, midőn ellenben évről évre nagyobb jövedelmet igényel, ’s minden előrelátó gond és takarékosság nélkül évről évre elkölti gyakran roppant bevételeit, a’ helyett, hogy szükség idejére valamit félre tenne, ’s meghatározott illő sommára szorítkozván évenkint, a’ felesleget jószágai javítására , ’s folyton nagyobb gyümölcsöztetésére fordítaná. — úgy tetszett nekünk, hogy a’ szileziták, kiknél e’ kérdés csak ritka hellyel talál alkalmazást, a’mi leczkéztetésünkre választották volna ki azt. Azért is kötelességünknek tartjuk ez üdvös sziléziai leczkét különös nyomatékkal jelentésünkbe foglalni. — A’ 4-ik kérdés a’körül